Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1923-04-01 / 4-6. szám
82 azóta végképp tarthatatlanná vált a pyorrhoea alveolaris elnevezés. Tudjuk, hogy tekintet nélkül arra, vájjon vannak-e genyedéssel járó klinikai tünetek, — röntgenologiailag tisztán megállapítható a processus alveolaris sorvadásának többféle faja, valamint az ezek közti különbségek is kitünően láthatók a röntgenfilmen. Az atrophia marginalis horizontalis Weski szerint igen helyesen szemben áll az atrophia marginalis verticalis-sal, amelyek mindegyikének lehet pyorrhoeás és nem pyorrhoeás változata. Az atrophia marginalis verticalis annyiban súlyosabb válfaja a betegségnek, hogy ott a csontsorvadás mélyen, a processus alveolaris niveau ja alá, legtöbbször barlangos bevájásokkal, kryptákkal fejlődik. A Weski által ajánlott, kissé komplikált kórszövettani elnevezés helyett ajánlottam én már régebben, valamint a múlt évi lipcsei kongresszuson a stomatologusok nemzetközi összejövetelén is — a fent leirt formákra — a pathogenesis és a klinikai tünetek szigorú szemmeltartása mellett az alveolitis chronica pyorrhoica vagy non pyorrhoica — elnevezést, amelyhez hozzájárulhat még a verticalis seu kryptosa, vagy a horizontalis jelző. Addig, amíg nem teljesen tisztázott, hogy milyen elnevezés milyen pathologikus elváltozásokat fed, szóval, amig mindenféle csontsorvadást és foghúsgenyedést egyszerűen pyorrhoeának nevezünk, tehát egy gyűjtőfogalomba sorozunk, addig még csak tudományos vita sem fejlődhetik ki. A helyes elnevezés pedig, csakúgy, mint a helyes diagnosis, csakis röntgenologiai bázison, a fentebbiek értelmében lehetséges. Nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy ehelyütt ismét reá ne mutassak arra a körülményre, amelyre egyik korábbi értekezésemben már bátor voltam a figyelmet irányítani, hogy tudniillik éppen a csontállomány és éppen az alveolitises megbetegedések megelőzése céljából van nagy szükségünk az általános Röntgen kontrollra, amelyet sorozatos filmfelvételekkel tudunk elérni. Ezek segítségével nemcsak a diagnosisunk válik precízebbé és a gyógykezelés fog biztosabb csapáson haladni, hanem olyan korai stádiumban diagnostizálhatunk marginális atrophiákat,hogy márprophylactice tuáunk jelentős sikert elérni.