Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1923-04-01 / 4-6. szám

7ö

épek. Kéztő-, térd és bokaizületei duzzadtak, igen fájdalmasak, kissé deformáltak. Hőmérsék 37 3—37-8 C°. Összes fogai különböző fokban érzékenyek, foghús fellazult valamennyi foga I—III. fokban pyorrhoeás, a foghústasakokból bőven ürül zöldes, sárga bűzös geny. A fogak, különösen az alsó metszők erősen mozognak. Röntgen felvételen a 7 -es és 6 -oson csonthártya-megvastagodás a 6-oson periapicalis granuloma látható. A 5 7-ös teljesen elcsontosodott összenövést mutat, jóllehet szúmentes. Ennek megfelelőleg kórosan fixálva van. Jellemző subjectiv észlelete volt a betegnek, hogy midőn pár napi igen heves izületi fájdalmak után szájából egy éj folyamán rendkívül sok véres geny folyott ki, izületi fájdalmai megkönnyebbültek.

Kórlefolyás : Erősen mozgó és genyben úszó alsó négy metszőfoga július 20-án el lett távolítva, mire hőmérséke 37° alá esett, izületi fájdalmai enyhültek, tagjai úgy aktive, mint passive jobban mozogtak. Pár hete relativ javulás után ismét nagyobb hőmérséke, fájdalmai voltak, mire egy fogának kivételével (( 3) részletekben összes többi foga el lett távolitva, főleg miután fogfájdalmai is tűrhetetlenek voltak. A fogmedrek simán és gyorsan gyógyultak, kivéve a 4-es helyét, hol egy ideig még genyet elválasztó sipoly maradt vissza, de 3 hét múlva ez is gyógyult. A 5 -ös foga azonban az extractio alkalmával semmiképen sem volt mobilizálható és eltört. 8 nappal a húzás után az alveolusból erős vérzés indult meg, majd hidegrázással kezdődőleg lázas lett és állandó 37 8—38 5 C° közötti hőmérséke csak akkor szűnt meg, midőn 3 héttel későbben a gyökér és genyes granulatiók sikeresen el voltak távolíthatók 1923 január 3-án. Azóta majdnem lázmentes, szájában fájdalmai nincsenek, a nyálkahártya simán be van gyógyulva, ízületei talán kevésbé fájdalmasak, mozgása némileg javult, sőt március 19-én fel is kelt és pár lépést tett, mindazonáltal kifejezett javulásról még szó sem lehet. Klinikai diagnosis : Polyarthritis chronica rheumatoides.

Végigtekintve a kortörténeten úgy látszik, hogy a vörheny után keletkezett rheumatoid polyarthritis esetét látjuk magunk előtt. A genyes gócok nagy része a tonsillán és részben a már akkor elhalt és kezelt fogak gyökércsúcs granulomáiban, részben a szúmentes, de haematogen úton fertőzött és elhalt fogbelű jTj-ös fogban fejlődtek ki, ami vörheny után már többször észleltetett. így érthető, hogy a tonsillektomia nem járt eredménnyel, amint a fogak eltávolítása sem addig, amíg