Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1923-04-01 / 4-6. szám

77

az 5l-ösben képviselt, kétségtelenül igen régen fennálló és talán egyetlen septikus góc teljesen el nem lett távolítva. A beteg állítása, hogy a szájából megindult erős genyfolyásra megkönnyebbült, érdekesen vág össze Hopkins33 34 * észlelésével, amely szerint ha arthritises beteg chronikus alveolaris abscessusából valamely sipolyon keresztül a genyfolyás megszűnik, a beteg hőmérséke 04— 10 Okai emelkedik, mert a sipoly záródása genyretentiót okoz.

A kórbonctani bakteriológiai, kísérleti kórtani és a harmadik csoportbeli klinikai megfigyelések tehát azt bizonyítják, hogy a fogak idősült genyes folyamatai egyes esetekben arthritises megbetegedést okozhatnak. Tévedés volna azonban, amint azt már Stengel,84 HoweSb és Prolié36 is hangsúlyozzák, minden arthritist az idegölt, vagy beteg fog eltávolításával meggyógyítani akarni, aminthogy tonsillektomiára is csak kis %-ban gyógyulnak az arthritisek. Épen ezért, valamint Fein37 óva int a könnyelmű tonsillektomiától és azt csakis tényleg beteg tonsillák esetében tartja megengedhetőnek, szintúgy, vagy még inkább céltalan a fogak szigorú kritika nélkül való feláldozása. Különösen a tisztán pyorrhoeás fogak eltávolítása nem jár semmiféle eredménnyel.

A gyakorlat számára levonható megállapításokat a következő pontokba foglalom :

1. Valószínű, hogy rossz fogaktól származó genyes gócok némely esetben izületi megbetegedést idézhetnek elő és tarthatnak fenn.

2. A különböző izületi bántalmak közül fogeredetű kóroktani momentum leginkább a polyarthritis rheumatica acuta vagy chronica, valamint a septikus jellegű izületi lob eseteiben jöhet tekintetbe, míg az egyéb izületi bántalmakat, illetőleg ez összefüggés felvétele minden tapasztalati alapot nélkülöz.

33 Dent. Cosm. 1914, 52. old.

34 Dent. Cosm. 1919, 619. old.

33 Dent. Cosm. 1919, 33. old.

38 Dent. Review 1915, április.

37 Medizinische Klinik 1923, 306. old.