Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1923-04-01 / 4-6. szám

68

Ez ösmeretekre támaszkodva különösen eredménytelen tonsillektomiák eseteiben kezdték a beteg fogak környezetében gyakran található lobokat, granulomákat is figyelemmel kísérni és amióta Hunter1 1910-ben az ily gócok veszedelmességére általában rámutatott a megfigyelések igen nagy sora iparkodik a dental path, vagy oral sepsis jelentőségét,, mint egyes általános betegségek tulajdonképeni okát kutatni.

Hogy lobos, genyes fogbántalomból helyi, vagy általános sepsis keletkezhet, az régen ösmert tény és az ily esetek mint sebészi bántalmak mindennaposak, sőt a kryptogen etikus sepsis oly esetei, amelyek végül mint fogaktól eredők ösmertetnek fel, szintén szép számmal vannak közölve. (Misch,2 3 fíögler.8)

Hunter és követői azonban azt mondják, hogy az alveolusokban és körülöttük eltokolt tályogok és granulomák minden különös helyi tünet, mint fájdalom, duzzanat stb. nélkül is állandóan toxinokat és baktériumokat juttatnak a szervezetbe és ily módon a szervi bántalmak egész sora, különösen pedig amelyeknek eddig teljesen homályos a kóroktanuk, nem egyéb, mint a fogak okozta betegség, vagyis a dental path, kórtani fogalma alá tartozik. Ilyenek az izületi bántalmak, nephritisek, gyomor-bélbajok, anaemia, neuritis stb.

Az oral sepsis kérdését dr. Szabó József egyet, tanár úr4 a múlt évben egész terjedelmében behatóan tárgyalta és épen ezért alábbiakban csakis az izületi bántalmakra vonatkozó adatokat sorolom fel és bővítem ki, az általa először követett csoportosítás szemmeltartásával.

A kórbonctan tanúsága szerint a fogkörüli lobos elváltozások legtöbbször a fogszuvasodás következményei, midőn a fogszú a fogbélig terjedve a nedves üszőkben hal el. A bomlás termékében mint kitűnő táptalajon a száj baktériumai elszaporodnak és a gyökércsúcson keresztül a fogmeder legmélyebb részébe jutnak. Itt azután a helyi és általános körülményektől függőleg heveny, vagy idősült foghártya-, majd

1 The Lancet 1911 jan. 14., in ext. ref. Dental Cosmos 1918, 585. old.

2 Lehrbuch der Grenzgebiete der Medizin und Zahnheilkunde. Stuttgart, 1922.

3 Medizinische Klinik 1919, 865. old.

4 Orvosi Hetilap 1922, 269. old.