Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1922-02-01 / 2. szám

74

gyógyul — öblögesse száját H202-dal s a mennyiben állapota nem rosszabbodik, néhány nap múlva, ellenkező esetben pedig másnap keressen fel ismét.

Deczember 18. A gingiva duzzanata kissé visszafejlődött. A fog megkopogtatva már nem oly érzékeny. További szájöblítés H202-dal.

1922 január 5. A beteg az elmúlt két hét alatt nem jelentkezett. Állítólag „lázas influenzában és torokgyulladásban“ megbetegedett és e baja ellen régi háziorvosa kezelte, a ki egyben „vérszegénység“ ellen As-injectiókat is ad neki. Szájlelet ugyanaz, mint az első vizsgálat alkalmával. A beteg környezetének bevallása szerint az elmúlt két hét alatt szájöblítés nem végeztetett. Therapia ismét: H202.

Január 9. Gingiva ismét kevésbé duzzadt, de a 6 körüli részen felületes necrosis. Maga a fog hideg és meleg vízre érzékeny, megkopogtatva kissé fájdalmas. Therapia : localisan 3%-os lapis-ecsetelés, H202-szájöblögetés.

Január 11. A bal alsó állkapocs gingivája erősen duzzadt. Majdnem eléri a fogak rágófelszínét, néhol rá is terjed. Baloldalt fent az egész idő alatt először mutatkozik hasonlóan az alsóhoz a gingiva megbetegedése. Necrosis fent és lent is kifejezettebb. Foetor ex ore. Submandibularisan kb. diónyi mirigy. A felső állkapocs gingivájának megbetegedése volt az első momentum, mely felhívta figyelmemet, hogy e megbetegedés okát másutt, és pedig a vér valamilyen kóros elváltozásában keressem. Miután a bal felső fogsor teljesen ép volt, fel kellett vennem, hogy a gingiva eme kóros elváltozása független a 6-tól ; mert a míg a gingiva duzzadása csak az alsó állkapocsra szorítkozott látszólagosan, valószínűnek látszott a betegséget a 6-ra visszavezetni, de a felső állkapocs gingivájának megbetegedése ez okoskodást megdöntötte. Mielőtt a vér megvizsgálását javaslatba hoztam volna, a beteget előbb még egy stomatologiai vizsgálatnak óhajtván alávetni, dr. Morelli Gusztáv kartárshoz utasítottam. Dr. Moréin pusztán a száj képleteinek elváltozásából leukaemiát konstatált s a beteget belgyógyászhoz utasította. Mint későbben dr. Morelli-ve 1 folytatott beszélgetésem kapcsán be