Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)
1918-01-01 / 1. szám
26 strepto- vagy staphylococcus gócz késői megbetegedésekhez vezethet, melyek azonban a hadisérülés rovására írandók. Ezért a német törvény intézkédései szerint még 10 évvel a sérülés után is emelhetők hadikárpótlasi igények, tehát a lappangó (latens) infectio kérdése szoros összefüggésben van a késői járadékkárpótlással állcsontsérülés esetében. Ezzel nemzetgazdasági kérdést érintünk, illetőleg olyan problémához érkeztünk, mely népegészségügyi ministeriumhoz, illetve a két (Wien, Budapest) Hadigondozó Hivatal ügykörébe tartozik. Eddig nem történt semmi intézkedés abban a tekintetben, hogy a háború után ezen lappangó gyógyultak számára olyan gyógyintézet álljon rendelkezésre, a hová abban az esetben fordulhatnak, ha bizonyos idő múlva a szervezet védőberendezéseinek bármely zavara folytán pl. valamely csontszilánk, mely annakidején a kutató röntgen-sugarak elől mintegy elbújt, újból „dolgozni“ kezd, genygóczot képez és ezzel megint megindul a destruktiv tevékenység, ha a háborúban szenvedett és látszólag gyógyult sérülés ismét életjelt ad magáról. Ki fogja levenni a szilárdan ülő sínt abban a pillanatban, a mikor az egyensúly a lappangó infectio és a szervezet védőberendezései között megzavartatott, ki és hol fogják az új sínt (immediatprothesis) megcsinálni? Nem szemrehányásképpen mondom, hanem felvilágosításul, hogy az az ember, kinek állkapcsát egy úgynevezett humanus lövedék a leginhumanusabb módon szétroncsolta, csakúgy igényt tarthat prothesisre, mint a végtagcsonkultak, a kikről már fényesen gondoskodtak, mert a kéz vagy láb hiánya sokkal feltűnőbb, mint egy teljes foghiány vagy álízület. Meg sem gondolják, hogy a fogazat, e táplálékaprító gép a szervezet épségben, sőt életbentartására fontosabb lehet, mint egy prothesissel helyettesítendő balkar. Képzeljünk csak el tanítót, papot, énekest, a kik nem tudnak többé tisztán érthető hangot képezni, ha nem gondoskodunk arról, hogy háborús sérüléseik a békében esetről-esetre kiegészítőig gyógykezeltessenek. Harminckilenc háborús hónap megfeszítő munkája és
