Fogorvosi Szemle, 1914 (7. évfolyam, 1. szám)
1914-03-01 / 1. szám
10 Mindezen pótlások azoban tekintettel azon erőmíivi hatásokra, melyeket betéteinknek rendszerint elszenvedniük kell, bár esztétikai szempontból feltétlenül javasoltak, sok esélynek vannak kitéve: rögzítésük nem valami biztos (a betétek gyakran kiesnek), máskor meg különösen a porcellánél vagy szöglet letöredezik. Még talán legbiztosabban akkor rögzíttettek e pótlások, ha az approximális kavitást sikerül a lingvális falra átvinnünk és ott elég mély, elég nagy bevágással rögzítenünk (17. ábra). Az egyszerű labiális, lingvális vagy cervikális kavitások a metszőfogak megfelelő kavitásainak tárgyalásakor ismertetett szabályok és elvek szerint alakítandók. Az approximális kavitásokat rendszerint approximocentrálissá kell tennünk. Ezen kavitások alakítása betéteinkhez különböző, a szerint, a mint a) módunkban van a lenyomatat oldalt eltávoldanunk, vagy b) kénytelenek vagyunk a rágófelület felé (tehát a fog hossztengelyének irányában) a lenyomatot eltávolítani, a) esetben a cervikális falat lehetőleg szélesre veszszük, mert erőművi hatásokkal szemben főleg ez a fal kell, hogy ellenálló legyen. Úgy ez a 16. ábra. 17. ábra. Kavitások kis és nagy őrlőfogakon.
