Fogorvosi Szemle, 1914 (7. évfolyam, 1. szám)

1914-03-01 / 1. szám

11

cervikális fal, mint az oldalfalak (labiális és lingvális falak) derékszögben induljanak el az alapról. A kavitás axiális, lapos fala szintén derékszögben érje a rágófeliiletet (18. ábra). Helytelen és súlyos következményű, ha a cervikális fal az alapot tompaszögben éri (19. ábra) vagy ha abba kifejezett szöglet nélkül legömbölyítve megy át (20. ábra). Ha oldalfelé távolíthatjuk el á lenyomatot (pl. a kavitás aránylag sekély, a szomszéd fog pedig hiányzik), a labiális és lingvális falak a rágófelület felé kissé összeférhetnek, a mi betétünk rögzítését fokozza.

b) esetben, ha a lenyomat csakis a rágófelület felé távolítható el, az összes oldalfalaknak (labiális és lingvális falaknak) legalább is párhuzamosaknak kell lenniök, de jobb, ha a rágófelület felé széttérnek (21. ábra). A cervikális fal hegyesszöget alkothat az axiális fallal, sőt ott, a hol e két fal találkozik, alávájást is készíthetünk. A kavitás approximá1 lis része rendszerint mélyebb, mint a centrális, úgy hogy

18. ábra. 19. ábra. 20. ábra.

kavitásunknak közös alapja nincsen, hanem a centrális rész alapja rendesen magasabb az approximális rész alapjánál. E körülményt a betét rögzítésére igen jól felhasználhatjuk. Alakíthatjuk a kavitást úgy, hogy 1. a centrális rész alapjá-