Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1911-03-01 / 1. szám

7 tinszövet által alkotott áthidalásokkal vagy szitaszerü kiemel­kedéseivel. Mayerhoffernek és más kutatóknak a vizsgálatai szerint azonban tudjuk, hogy a csatornanyilásnak ezen elágazódásai, valamint a csatornanyílásba szájadzó dentincsatoinácskák át­­járhatatlanok és így csak a legritkább esetekben sterilisálhatók teljesen és így a bacteriumoknak quasi menhelyét képezik, a honnan azután az üresen hagyott és nem teljesen légmente­sen elzárt, a tömés előtt desinficiált gyökcsatornát igen gyak­ran és csakhamar újólag desinficiálják, mivel a szövetnedv, a mely a foggyökeret minden oldalról körüláramolja, az üres és nem tökéletesen légmentesen elzárt gyökcsatornába be­nyomul és a fent leirt rejtekhelyen tartózkodó bacteriumok­nak, vagy azok spóráinak táptalajként és a foramen apicalen át, kijutási lehetőségként szolgál. A gyökcsatorna üresen hagyása, vagy Szabó szerint annak légtömése nem alkalmas a steril állapot fentartására, mert ezen eljárás épen úgy, mint a vattaszálacsok bevezetése, vagy a chemiai ágensek által megedzett, vagy mumificált pulparészletek benhagyása mindmegannyi alkalmas feltétel és körülmény a reinfectióra. Euler1 „Ueber Misserfolge in der chirurgischen Wurzelbehandlung und ihre Ursachen“ czimü munkájában már rámutatott a jó gyöktömésnek nagy fontos­ságára. „Mindazon esetekben, a melyekben bizonyos idő el­telte után ismételten sipolyok képződnek, vagy egyéb subjectiv kellemetlenségek támadnak, legtöbbször kimutatható, hogy a gyökcsatorna nem volt kellőleg megtömve.“ Ő tehát egy gyökcsatorna sebészi kezelésének eredményét feltéve, hogy a műtét szabályszerüleg végeztetett, megfelelő gyöktöméstől teszi függővé. Mi tehát a gyöktöméssel arra törekszünk, hogy a gyök­csatornát, a mennyiben az lehetséges, légmentesen zárjuk el a foramen apicale, mint a bacteriumok rejtekhelye felé, hogy ezáltal a szövetnedveknek belépését és a bacteriumoknak ki­lépését megakadályozzuk. Hogy mennyiben felelnek meg a 1 „Deutsche Monatsschrift für Zahnheilkunde“ 1910. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents