Fogorvosi Szemle, 1908 (1. évfolyam, 1. szám)
1908-12-01 / 1. szám
12 titisek és ostitisek az állcsontokon a leggyakoriabbak és igy gyakorlatilag a legfontosabbak. Nem akarom itt tehát érinteni azon periostitiseket és ostitiseket, melyek az állkapcsot ért traumákhoz, ulcerosus stomatitisekhez (scorbut, higany és más fémmérgezésekhez) infektiosus betegségekhez (typhus, scarlatina, variola, stb.) csatlakoznak, valamint nem tárgyalom azon osteomyelitiseket sem, melyek — hasonlóan más csontok spontán létrejött infectiosus osteomyelitiseihez, mint haematogén utón létrejött pyogen infectiók fogandók fel. — Az alsó állkapocs chronicus lefolyást mutató osteo-periostitisei, melyek aetiologiai alapja a tuberculosis syphilis vagy actinomyces okozta infectió, vagy a phosphor okozta csontlaesió, szintén nem tartoznak ide, bár kiindulási pontul ezeknél igen sok esetben kimutatható a rossz fog. Hogy a szóban levő megbetegedés lényegét egészen megérthessük, pontosan ismernünk kell a periodontium anatómiai viszonyait. A fogak a processus alveolaris üregeiben úgy vannak megerősítve, hogy a gyökér czementrétegét az alveolus csontfalával egy erős rostu kötőszöveti réteg köti össze. A gyökér burokja és az alveolus periostja egy ugyanazon kötőszöveti hártya. Ezt a hártyát nevezzük periodontiumnak. Az alveolus csontfala számos apró pórust, lyukat mutat; ezeken át a periodontium, a csontos alveolusfal és az állkapocs külső csonthártyájának edényei kiadó közlekedésben állanak. Ez az anatómiai magyarázata annak, hogy miért terjed a periodontium minden gyuladása oly könnyen az alveolus falra és a külső periostra. — A foggyökér apexén a periodontium rostozata a pulpa kötőszövetébe folytatódik és e helyen a periodontium és a pulpa erei is anastomosisban állanak egymásnak. Szóval a pulpa és periodontium kötőszöveti és érrendszere szoros összefüggésben van egymással, mondhatnék azonos. A periodontium a legvastagabb a gyökér csúcsánál. A fognyak körül a periodontium ismét erősebb és vastagabb, itt egy erős az alveolus faltól a fognyakhoz húzódó kötőszöveti réteget képez, mely mint ligamentum circulare dentis, vagy ligamentum dentale isme
