Felvidéki Méhész, 1919 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1919-12-01 / 1-2. szám
Felvidéki Méhész <0 Következő negyedévi levelem talán nem lesz ilyen érzékeny . . Szebb, jobb, boldogabb újévet minden eddiginél ! Szerkesztő úrnak kész szolgája : (Nyitravármegye). Filcsák Ferenc. 36. kérdés. Tiszamenti méhész. (Cson- grádvármegye). Két éves méhész vagyok már, s akárhogyan igyekszem gyengeségemet leküzdeni, mégis félek a méhektől. Sokkal megpróbáltam már, de hasztalan. Nem dohányozom, s még az a fegyverem sincs meg, amivel védekezhetnék. Dohányoznom nem is szabad, mit tegyek a félelem leküzdésére, mert a méhészkedésről semmi körülmények között le nem mondok. 36. felelet. Elismerésre méltó elhatározás, hogy bár fél a méhektől, s szúrásuk — amint írja — kellemetlen utóhatással jár, mégis ragaszkodik a méhészkedéshez, holott éppen a méhek fúlánkjától való irtózás az okozója sok kezdő megfutamodásának. Ámbár oktalanság a méhektől való rettegés, mert akár fél tőlük az ember, akár nem, bizony ha fölingerűlt a méh: megszúrja a vele foglalkozót. De mert fölösleges fáradtság lenne a félénkség hiábavalóságát példákkal illusztrálnom és mert a félés alapjában véve ideges megnyilatkozás, tanácsolom, hogy hyúljon radikálisabb eszközökhöz, s tegyen a közmondás szerint: többet ésszel, mint erővel, s boldo- gúlni fog. Félénksége évről-évre múlni fog, s egy- szercsak arra ébred, hogy siettségében vagy szórakozottságában nem használta a védőeszközöket és mégsem szúrták meg a méhek. Mielőtt egyszerű tanácsomat megadnám, kénytelen vagyok — a félreértések elkerülése végett — néhány szót szólani a füstölés más módjáról is. nevezetesen : sokan azt tanácsolnák, ha nem dohányzik, használjon füstölőt, amelybe pöfeteget, trágyát, salétromos rongyot, parafát, vagy más hasonló és jól füstölő alkalmasságot tegyen s ezzel füstölje a méheket. Nem csak azért nem tanácsolom ezt az eljárást, mert a méheket nagyon elkábitja, hanem azért is, mert a sok füstöt éppen annyira nem szeretik a méhek, mint a kapkodó embert s attól annyira fölgerjednek, hogy igyekezetünknek éppen az ellenkezőjét értük el vele. Innen van az, hogy a legtöbb szakember és neves méhészeink is azt ajánlják, hogy a méhek megfélemlítésére elég ha az ablak megnyitása, vagy a kas fölemelése után egy szippantás füstöt a méhek lakásába bocsátunk. De ön nem dohányod, ezt a módszert nem alkalmazhatja tehát. Legjobb ha méhészkedés alatt arcvédőt használ. Ha könnyen izzad, vegyen tüllből készült arcvédőt, amely minden oldalról szellőzik. Sohase törődjön azzal, hogy méhésztársai megcsúfolják, kinevetik, mert az arcvédő nélkül való méhészkedés nem bátorság, hanem virtus, vagy egyszerűen megszokás. Éppen igy szokja meg később lassan-lassan ön, és majd arcvédő nélkül méhészkedik és kineveti magát, hogy ezt előbb megtenni nem merte. De a kezére ne tegyen keztyüt, Alkalmatlan lesz a fogásnál. No meg nem fogja szé- gyenleni talán, ha földagad is a szúrástól a keze vagy az újjá ? 37. kérdés. Aradi Béla (Biharvármegye). Újabban a fekvő kaptárhoz úgynevezett vállazott kereteket használnak, miért tartják ezt jobbnak, mint a távolságszöges kereteket ? 37. felelet. A vállazott kereteket korántsem tartják jobbnak, mint a távolságszöggel bírókat, de kényszerűitek a keretléceket úgy vágatni, mert ma szöget vásárolni nem lehet. Nincs. A vállazott keret már csak azért sem jó, mert mind a négy vállánál fogva a szomszéd kerethez ragasztják a méhek, de meg a a pörgetésnél is alkalmatlan, mert a lép nem feküdhet oda a motolla hálójához és végűi a vállak igen törékenyek. Nem a használhatóság, han^m a kényszerűség az oka, hogy vállazot- tan készülnek a keretek. Ez a módszer különben sem új s az «öregek» is elvetették már. 38. kérdés. Balog Pál (Szabolcsmegye). A gödöllői állami méhészeti gazdaságba Íratnám a fiamat. Milyen előképzettségre van szükség és mik a fölvétel föltételei ? 38. felelet. (Balog Pálon kívül mások is érdeklődtek a szerkesztőségben a fölvételről. Ezért válaszolunk itt is erre a kérdésre). A gödöllői állami méhészeti gazdaságba olyan hat elemi iskolát végzett, vagy ezzel egyfokú más előképzettségű, 16 évet betöltött, de 30 évesnél nem idősebb ifjú pályázhat, akinek legalább egy évi gazdasági, méhészeti, vagy kertészeti gyakorlata van, ép és egészséges. A fölvételt kérő folyamodások a földmű
