Felvidéki Méhész, 1919 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1919-12-01 / 1-2. szám

Felvidéki Méhész 11 velési miniszter úrhoz címzendők és minden év áprilisáig b^nyújtandók. A folyamodás és a mellékletek (születési, iskolai, orvosi, kertész- gyakorlati és községi bizonyitvány) okmány­bélyeggel szabályszerűen ellátandók. Szegény­ségi bizonyítvány esetén nem kell bélyeg. A fölvett növendékek az intézetben teljes ellátásban részesülnek s a szegényebbek ruhá­zatot is kapnak. A méhészeti tanfolyam két éves és a mé­hészeten kívül egyes reáltárgyat is tanítanak. Szabályszerű levizsgázás után méhész- sagédi bizonyítványt kapnak, mely méhészeti gazdaságok Önálló vezetésére képesíti őket. Fölkérem egyesületünk tagjait, hogy az 1919. évre szóló tagsági dijaikat mai lapszámunkhoz csatolt pénzesutalvány fölhasználásával mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert lapunkat ezután csak azok­nak a tagoknak fogjuk megkül­deni, akik tagsági dijukat befizették. Szatmárnémeti, 1919. jan. 1-én. Bagothay Sámuel s. k. a Fm. Me. pénztárosa. Tisztelettel értesítem azokat a t. tagjainkat, akik ezideig cukorjárandósát gukat nem vették át, a megszállás miat- megküldeni nem tudjuk. Ezért részüket — hogy a megszálló csapatok a készle­tet le ne foglalják, s ezáltal egyesüle­tünk ne károsodjék; mint az másutt megtörtént -- kénytelenek voltunk a személyesen jelentkezett tagok között kiosztani. Remélhető, hogy tavaszig meg­változik e helyzet, a szállítás megköny- nyebbül, s így módunkban lesz a most elmaradt tagokat a tavasszal kiosztásra kerülő cukorból kárpótolni. Egyben tudatom t. tagjainkkal, hogy a beküldött pénzt — amennyiben a be­küldő kívánja — azonnal visszatérítjük. De számtalanszor itt is nehézségekkel kell küzdenünk, mert sok esetben nem veszik föl a pénzt. így e hónap első napjaiban föladtunk Losoncra 1000 és nehány koronát és másnap a pénzt is és az utalványt is azzal hozta vissza a posta, hogy Losoncra nem küldhető pénz, holott előtte való napon fölvették. Ha tehát t. tagjaink pénzüket, vagy egyéb küldeményünket nem kapják meg, levelezőlapon kérdezősködjenek, de ne türelmetlenkedjenek, mert mi nem le­hetünk okai a küldemény elmaradásá­nak, vagy késedelmezésének. Méhésztársi üdvözléssel: Szatmárnémeti, 1919. jan. 1.-én. Bagothay Sámuel s. k. a Fm. Me. pénztárosa. — Méhészeti értekezlet. Az ál­lami méhészeti szakközegek múlt évi de­cember 16—22,-éig tartották meg bizott­sági értekezletüket Gödöllőn, a méhé­szeti gazdaságban. A bizottságok letár­gyalták a szakközegek működési szabály­zatát, az iskolaméhesek létesítéséről és a sajtóbizottság működéséről szóló ter­vezetet. A munka befejezése után a bi­zottságot meglátogatta Krenedits Ferenc ministeri o. tanácsos, a méhészeti ügyosz­tály vezetője, aki megelégedésének és örömének adott kifejezést a munkálatok­ban elért sikeres eredmények fölött. — Védekezés a költésseny v ellen. Nem­rég olvastam valamelyik méhészeti szaklapban, hogy költéssenyvben szenvedő családot, még ha a betegség előrehaladott állapotban van is, úgy menthetünk meg a pusztúlástól, ha költés- senyves építményétől megfosztjuk, rajállapotba helyezzük és egészséges lépekre, új kaptárba tesszük. Bátor' vagyok az igentísztelt Szerkesztő Urat értesíteni, hogy a fönt leirt módszert sa­ját méhesemben 4 éven át próbáltam ki, mert magam is abban a meggyőződésben voltam, hogy ilyenképpen megmenthetem beteg csalá- daimat. Fáradságom és minden igyekezetem azonban kárbaveszett és azt tapasztaltam, hogy a költéssenyvben sínylődő családot legjobb, mihelyt a betegséget észleltük, azonnal leké- nezni. Én is így cselekedtem, s tudom, hogy csak ezzel a radikális módszerrel menekültem meg attól, hogy egész méhesem a betegség ál­dozata nem lett. F.— — A méh és a selyemhernyó. Isme­retes, hogy különösen a 90-es években meny­

Next

/
Thumbnails
Contents