Felvidéki Méhész, 1919 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1919-12-01 / 1-2. szám
Felvidéki Méhész 11 velési miniszter úrhoz címzendők és minden év áprilisáig b^nyújtandók. A folyamodás és a mellékletek (születési, iskolai, orvosi, kertész- gyakorlati és községi bizonyitvány) okmánybélyeggel szabályszerűen ellátandók. Szegénységi bizonyítvány esetén nem kell bélyeg. A fölvett növendékek az intézetben teljes ellátásban részesülnek s a szegényebbek ruházatot is kapnak. A méhészeti tanfolyam két éves és a méhészeten kívül egyes reáltárgyat is tanítanak. Szabályszerű levizsgázás után méhész- sagédi bizonyítványt kapnak, mely méhészeti gazdaságok Önálló vezetésére képesíti őket. Fölkérem egyesületünk tagjait, hogy az 1919. évre szóló tagsági dijaikat mai lapszámunkhoz csatolt pénzesutalvány fölhasználásával mielőbb beküldeni szíveskedjenek, mert lapunkat ezután csak azoknak a tagoknak fogjuk megküldeni, akik tagsági dijukat befizették. Szatmárnémeti, 1919. jan. 1-én. Bagothay Sámuel s. k. a Fm. Me. pénztárosa. Tisztelettel értesítem azokat a t. tagjainkat, akik ezideig cukorjárandósát gukat nem vették át, a megszállás miat- megküldeni nem tudjuk. Ezért részüket — hogy a megszálló csapatok a készletet le ne foglalják, s ezáltal egyesületünk ne károsodjék; mint az másutt megtörtént -- kénytelenek voltunk a személyesen jelentkezett tagok között kiosztani. Remélhető, hogy tavaszig megváltozik e helyzet, a szállítás megköny- nyebbül, s így módunkban lesz a most elmaradt tagokat a tavasszal kiosztásra kerülő cukorból kárpótolni. Egyben tudatom t. tagjainkkal, hogy a beküldött pénzt — amennyiben a beküldő kívánja — azonnal visszatérítjük. De számtalanszor itt is nehézségekkel kell küzdenünk, mert sok esetben nem veszik föl a pénzt. így e hónap első napjaiban föladtunk Losoncra 1000 és nehány koronát és másnap a pénzt is és az utalványt is azzal hozta vissza a posta, hogy Losoncra nem küldhető pénz, holott előtte való napon fölvették. Ha tehát t. tagjaink pénzüket, vagy egyéb küldeményünket nem kapják meg, levelezőlapon kérdezősködjenek, de ne türelmetlenkedjenek, mert mi nem lehetünk okai a küldemény elmaradásának, vagy késedelmezésének. Méhésztársi üdvözléssel: Szatmárnémeti, 1919. jan. 1.-én. Bagothay Sámuel s. k. a Fm. Me. pénztárosa. — Méhészeti értekezlet. Az állami méhészeti szakközegek múlt évi december 16—22,-éig tartották meg bizottsági értekezletüket Gödöllőn, a méhészeti gazdaságban. A bizottságok letárgyalták a szakközegek működési szabályzatát, az iskolaméhesek létesítéséről és a sajtóbizottság működéséről szóló tervezetet. A munka befejezése után a bizottságot meglátogatta Krenedits Ferenc ministeri o. tanácsos, a méhészeti ügyosztály vezetője, aki megelégedésének és örömének adott kifejezést a munkálatokban elért sikeres eredmények fölött. — Védekezés a költésseny v ellen. Nemrég olvastam valamelyik méhészeti szaklapban, hogy költéssenyvben szenvedő családot, még ha a betegség előrehaladott állapotban van is, úgy menthetünk meg a pusztúlástól, ha költés- senyves építményétől megfosztjuk, rajállapotba helyezzük és egészséges lépekre, új kaptárba tesszük. Bátor' vagyok az igentísztelt Szerkesztő Urat értesíteni, hogy a fönt leirt módszert saját méhesemben 4 éven át próbáltam ki, mert magam is abban a meggyőződésben voltam, hogy ilyenképpen megmenthetem beteg csalá- daimat. Fáradságom és minden igyekezetem azonban kárbaveszett és azt tapasztaltam, hogy a költéssenyvben sínylődő családot legjobb, mihelyt a betegséget észleltük, azonnal leké- nezni. Én is így cselekedtem, s tudom, hogy csak ezzel a radikális módszerrel menekültem meg attól, hogy egész méhesem a betegség áldozata nem lett. F.— — A méh és a selyemhernyó. Ismeretes, hogy különösen a 90-es években meny