Felvidéki Méhész, 1919 (3. évfolyam, 1-2. szám)
1919-12-01 / 1-2. szám
6 Felvidéki Méhész föd semminő fogalmat, visszataszítóan magyartalan szó. Hogy magamat érthetővé tegyem, s zavart ne okozzak magyarázás, fejtegetés közben kényszerűségből használom ezt a szót: éhraj, Hartwiger azt mondja, van éhraj. Írja, hogy Milcz bácsi újságolta egyízben, hogy méhcsaládjai rendre-sorra kirajzanak. Ő megvizsgálta az esetet és éhrajt állapított meg. Hartwiger egyébként idézeteket hoz annak a megbizonyitására, hogy van éhraj. Ezt irja: Ludwig Ede említi, hogy július hóban egy törzse, mint éhraj világgá ment. (Méhész- Újság.) Aigner Sándor irja, hogy Veszprémvár- megyében az idén, ott, ahol a rajokat nem etették, mint éhrajok elhagyták kaptárukat. (Mé- hész-Ujság). Nem kétlekedem egyik méhész megfigyelésének az eredményében sem és nagyon elhiszem, hogy az egyes méhtörzsek és rajok azért hagyták el régi otthonukat, mert nem volt élelmük. Otthagyták tehát lakásukat és nem marad vissza egyetlen bogár sem. Fiasítása sem volt a törzsnek (hiszen méze nincs), nem maradt tehát más ott, mint a lép. Az is üresen. Meg virágpor is alig akadt henne. Elköltözött a család minden tagja és nem megoszlott, mint azt a természetes rajzás mutatja. Már ennélfogva sem lehetett rajzás az éhség miatt kivonúlt méhcsalád elköltözése. A természetes rajnak azért volt bátorsága megválni a törzstől, mert előtte a megélhetést illetően biztos jövő áll. Különben meg sem rajzott volna. Amint kifejtettem tehát: egy családból kettő lett. Mig az éhség miatt kivonúlt családból nemhogy kettő lett, de egy sem, mert hiszen az élelem hiánya miatt a kaptárból elköltözött család bizonytalan jövő előtt áll, s ha csak valamely véletlen, (mint az emberi beleavatko- zás) nem segít azon, ínségében elpusztűl. Nem oszlott meg, nem rajzott meg tehát a család, milyen alapon nevezzük tehát a kiköltözést éhrajnak ? Az éhség miatt kivonúlt család a természetes rajzáshoz hasonlóan hagyja el lakását és éppenúgy fürtalakban helyezkedik el a szabadban, akárcsak a raj. Talán — sőt több mint bizonyos — hogy ez a külsőség az oka annak, hogy a német elméletieskedés, cifrálkodás az Ínséges családot »éhrajnak« keresztelte el. De mert nem lehet arról szó, hogy egy családból kettő lett és mert szó sem lehet arról sem, hogy a kivonúlás belső jelenségei megegyeznének a természetes rajzás jelenségeivel, nem beszélhetünk rajzásról sem. Valami más elnevezést kell találnunk az éhraj fogalmának a kifejezésére. De ennek a szónak »raj« a kifejezésből hiányoznia kell. Eszembe jut egy székely história. Apa és fiú fáért mentek az erdőbe bivaly- szekérrel. Kegyetlen, csikorgós hideg volt. Az ember úgy segít magán ilyenkor hogy szaporázza a lépést. Igen ám, de a bivaly szörnyen kényelmes állat s hidegben és melegben egyaránt lassan cammog a szekérrel. Székely atyánkfia kínosan fázott. Táncolt, ugrált, forgott. Az ujjabögye is fázott. Ajkához emeli, s ott fújja, melengeti. — Mit csinál kend apám ? — kérdi a szekér után futkározó góbé. — Fázik a kezem, oszt fújom, hadd melegedjék, az áldóját! Otthon lerakták a fát, s alig várták az ebédet, amelynek a csábitó illata ott terjengett az udvaron. Ebéd alatt — egy tálból ettek — a kikanalazott húst az apa, hogy szaporábban fogyaszthassa, fújta, hűsítette. — Mit csinál kend apám ? — kérdi a góbé kérdőjellé változottan. — Ej, hát fújom, hadd hűljön ez a forró falat, eb adtát! Bámulva, tágranyilt szemekkel néz reá a fiú s kétkedőén mondja : — De a toportyánféreg egye meg a kend száját, egyszer meleget fúj, máccor meg hideget ? ! . . . Éppen olyanformán zavarja a kezdőt az a körülmény, ha rajnak nevezzük a törzsből lett második családot és rajnak nevezzük az élelem hiánya miatt elköltözött családot is. A kezdő nem fogja megérteni azt, hogy akár szaporodik a méhállománya, akár megszökik onnan valamelyik családja, azt a procedúrát rajzásnak nevezzük. Ezért állítottam és állítom ma is, hogy éhraj nincsen. Ez az elnevezés nemcsak hogy nem való a magyar szótárba, nemcsak hogy nem fejezi ki azt, amit ma tévesen elneveznek- ezzel a szóval, de igenis német sallang, cifrálkodás, elméletieskedés csupán. Ebből a szóból fordították szolgamódon : Hungerschwarm. Összegezve fejtegetéseimet, megerősítem Hartwiger állításait és ismétlem, van olyan család, amely éhínségében elhagyja otthonát
