Felvidéki Méhész, 1919 (3. évfolyam, 1-2. szám)

1919-12-01 / 1-2. szám

6 Felvidéki Méhész föd semminő fogalmat, visszataszítóan magyar­talan szó. Hogy magamat érthetővé tegyem, s zavart ne okozzak magyarázás, fejtegetés közben kényszerűségből használom ezt a szót: éhraj, Hartwiger azt mondja, van éhraj. Írja, hogy Milcz bácsi újságolta egyízben, hogy méhcsaládjai rendre-sorra kirajzanak. Ő meg­vizsgálta az esetet és éhrajt állapított meg. Hartwiger egyébként idézeteket hoz annak a megbizonyitására, hogy van éhraj. Ezt irja: Ludwig Ede említi, hogy július hóban egy törzse, mint éhraj világgá ment. (Méhész- Újság.) Aigner Sándor irja, hogy Veszprémvár- megyében az idén, ott, ahol a rajokat nem etették, mint éhrajok elhagyták kaptárukat. (Mé- hész-Ujság). Nem kétlekedem egyik méhész megfigye­lésének az eredményében sem és nagyon el­hiszem, hogy az egyes méhtörzsek és rajok azért hagyták el régi otthonukat, mert nem volt élelmük. Otthagyták tehát lakásukat és nem marad vissza egyetlen bogár sem. Fiasítása sem volt a törzsnek (hiszen méze nincs), nem maradt tehát más ott, mint a lép. Az is üresen. Meg virágpor is alig akadt henne. Elköltözött a család minden tagja és nem megoszlott, mint azt a természetes rajzás mu­tatja. Már ennélfogva sem lehetett rajzás az éhség miatt kivonúlt méhcsalád elköltözése. A természetes rajnak azért volt bátorsága megválni a törzstől, mert előtte a megélhetést illetően biztos jövő áll. Különben meg sem rajzott volna. Amint kifejtettem tehát: egy családból kettő lett. Mig az éhség miatt kivonúlt családból nemhogy kettő lett, de egy sem, mert hiszen az élelem hiánya miatt a kaptárból elköltözött család bizonytalan jövő előtt áll, s ha csak valamely véletlen, (mint az emberi beleavatko- zás) nem segít azon, ínségében elpusztűl. Nem oszlott meg, nem rajzott meg tehát a család, milyen alapon nevezzük tehát a ki­költözést éhrajnak ? Az éhség miatt kivonúlt család a termé­szetes rajzáshoz hasonlóan hagyja el lakását és éppenúgy fürtalakban helyezkedik el a sza­badban, akárcsak a raj. Talán — sőt több mint bizonyos — hogy ez a külsőség az oka annak, hogy a német elméletieskedés, cifrálkodás az Ínséges családot »éhrajnak« keresztelte el. De mert nem lehet arról szó, hogy egy családból kettő lett és mert szó sem lehet arról sem, hogy a kivonúlás belső jelenségei meg­egyeznének a természetes rajzás jelenségeivel, nem beszélhetünk rajzásról sem. Valami más elnevezést kell találnunk az éhraj fogalmának a kifejezésére. De ennek a szónak »raj« a kifejezésből hiányoznia kell. Eszembe jut egy székely história. Apa és fiú fáért mentek az erdőbe bivaly- szekérrel. Kegyetlen, csikorgós hideg volt. Az ember úgy segít magán ilyenkor hogy szaporázza a lépést. Igen ám, de a bivaly szörnyen kényelmes állat s hidegben és me­legben egyaránt lassan cammog a szekérrel. Székely atyánkfia kínosan fázott. Táncolt, ugrált, forgott. Az ujjabögye is fázott. Ajkához emeli, s ott fújja, melengeti. — Mit csinál kend apám ? — kérdi a szekér után futkározó góbé. — Fázik a kezem, oszt fújom, hadd me­legedjék, az áldóját! Otthon lerakták a fát, s alig várták az ebédet, amelynek a csábitó illata ott terjengett az udvaron. Ebéd alatt — egy tálból ettek — a kika­nalazott húst az apa, hogy szaporábban fo­gyaszthassa, fújta, hűsítette. — Mit csinál kend apám ? — kérdi a góbé kérdőjellé változottan. — Ej, hát fújom, hadd hűljön ez a forró falat, eb adtát! Bámulva, tágranyilt szemekkel néz reá a fiú s kétkedőén mondja : — De a toportyánféreg egye meg a kend száját, egyszer meleget fúj, máccor meg hide­get ? ! . . . Éppen olyanformán zavarja a kezdőt az a körülmény, ha rajnak nevezzük a törzsből lett második családot és rajnak nevezzük az élelem hiánya miatt elköltözött családot is. A kezdő nem fogja megérteni azt, hogy akár szaporodik a méhállománya, akár meg­szökik onnan valamelyik családja, azt a proce­dúrát rajzásnak nevezzük. Ezért állítottam és állítom ma is, hogy éhraj nincsen. Ez az elnevezés nemcsak hogy nem való a magyar szótárba, nemcsak hogy nem fejezi ki azt, amit ma tévesen elneveznek- ezzel a szóval, de igenis német sallang, cifrál­kodás, elméletieskedés csupán. Ebből a szóból fordították szolgamódon : Hungerschwarm. Összegezve fejtegetéseimet, megerősítem Hartwiger állításait és ismétlem, van olyan család, amely éhínségében elhagyja otthonát

Next

/
Thumbnails
Contents