Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1918-07-01 / 7. szám

Felvidéki Méhész 5 A méhek ellenségei akkor támadják meg legsikeresebben a családokat, amikor a védeke­zés hevességéből a törzs állapotának a gyönge- ségere következtetnek. Most pedig nagyon sok a gyönge család, óvakodjunk tehát a méhellen- ségektől, de különösen a darazsaktól, a méhes­nek e zsebmetszőitől, amelyek rengetek mézet rabolnak és töméntelen méhet pusztítanak évenkint. A méhes környékét is tartsuk rendben, nehogy alkalmas búvóhelye legyen ott az ólál­kodó póknak, békának és cickánynak. Száraz időben sok vizre van szükségük a méheknek. Legyen gondunk, hogy az itatóban mindenkor friss víz legyen. 103. szám. 1918. Pályázati hirdetés. A Fölsőmagyarországi Méhészegyesület méhészeti dolgozat írására pályázatot hirdet, a következő föltételek mellett: 1. A pályamunkák magyar nyelven írandók. 1. Idegen nyelvből vett fordítások figye­lembe nem vehetők. 3. Csak az a munka vehet részt a pályá­zaton, amely ezideig nyomtatásban nem jelent meg. 4. A pályatételek a következők : a) Hogyan fogjunk a méhészkedéshez ? b) Mit tehet a tanító a méhészet érdekében az iskolán kívül ? c) A betelelés és téli gondozás. d) A méhcsaládok tavaszi ápolása és a serkentő etetés. e) Hogyan és mikor szaporítsuk méhállo- mányunkat ? f) A méhlegelő javítása. A javítás eszközei és módjai ? g) Anyanevelés és anyásítás. h) Viaszfőzés és műlépkészités. (Hogyan védekezzünk a viaszmoly ellen ? A tartaléklépek gondozása.) i) A méztermelés fokozása. (Miképpen ér­jük el a legnagyobb mézhozamot ?) k) A méz és viaszértékesítés. (Milyen mó­don szövetkezzünk a méhtermékek kedvezőbb értékesítése végett ?) 5. A pályázat határideje 1918. évi augusz­tus 31. 6. A pályamunkák idegen kézzel, vagy gép­írással írva, jeligés levélke kíséretében: Fölső­magyarországi Méhészegyesület, Szatmárnémeti cimen küldendők be. A pályadíjak a következők: I. díj: 100 korona. II. » 50 » III. » 25 » A többi arra érdemes munka dicséretben részesül. A jutalmazott munkák az egyesület tulaj- nonává lesznek. A dicséretben részesült munkák közlése fölött is az egyesület rendelkezik. A Fölsőmagyarországi Méhészegyesület 1918. évi május 22-én tartott közgyűléséből. Nagy Géza s k. báró Kende György s. k. főtitkár. elnök A múlt évben jól betelt családok a ked­vező februári és márciusi meleg időben ked­vezően fejlődtek. Tisztuló kiröpűlésük korán meg­történt. A hordás és ezzel kapcsolatosan a fia- sitás zavartalanul folyt, s így a rajok már ápri­lis és május első felében jelentkeztek. A hideg szeles május azonban a reménye­ket igen lelohasztotta. A fiasítás csökkent, s ezért a családok nem tudták az akácvirágot kel­lően kihasználni. "június eleje szintén hideg, fagyos volt, s csak a nemrégen bekövetkezett melegebb na­pok fakasztotta hársfavirága nyújt némi reményt a mézhordásra. Ungvármegye felső járásaiban (ungvári, pe- recsenyi, bereznai járásban) a lelkészeken, ta­nítókon, jegyzőkön, erdészeken stb. kívül a köz­nép inkább kasos méhészettel foglalkozik. Az átmeneti rendszerrel való méhészkedéstől ide­genkedik a mi népünk ezidőszerint. Nagyobb méhészete van a környéken: Cor- nidesz K. gyógyszerésznek, Pengya Igor járás- birónak, Sándor Ferenc g. kath. lelkésznek, Gá­bor ]ános áll. isk. igazgatónak és a vasúti őröknek. Községemben a gör. kath. és állami taní­tók és 4—5 gazda foglalkozik a méhészettel de csak kasos méhcsaládaik vannak. (Ungvármegye.) Dutka Mihály _____ gör. kath. lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents