Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1918-05-01 / 5. szám
Felvidéki Méhész. lenni az első« ... No az volna csak a ferde állapot, ha ez másként lenne; ha a mi méhészeti kerületünk vezetője nem akarna „vezető“ lenni, hanem a vezetést mondjuk — a Méhészeti Hetilap szerkesztőjének akarná átadni és a hatalmas keretben kibontakozó egyesületet, melynek keletkezése és eddig elért sikerei közszeretetben álló illusztris elnökünk és ambiciózus főtitkárunk neveihez fűződik, egyesületünk éltető lelke: főtitkárunk — becsapná. Reméljük, ilyen elérhetetlen és komolytalan célt nem tűzött maga elé a Méhészeti Hetilap. A méhészet szeretetében velünk együttérzők hívás nélkül is beléphetnek a mi egyesületünkben. Próbálja meg a Méhészeti Hetilap szerkesztője is. Örömmel fogadjuk. Találkozzunk! M. F. Mi van a cukorral? Egyesületünk tagjaitól napról-napra tűrel- metlenhangú — sőt bennünket gyanúsító — leveleket kaptunk. Nem győztük az azokra adandó választ, annyira, hogy az utóbbi héten már tucatszámra érkezett kérdezősködésekre többé nem is válaszoltunk, annál isinkább, miután lapunk áprilisi számában »Fájékozásúl« cím alatt pénztárosunk közölte a tudnivalókat. Ezúttal bővebben fejtjük ki: mi von hát mégis a cukorral ? A március 16-iki postán — fébrudrius 12-iki keltezéssel! — értesített az O. M. M. Egyesület, hogy a ministerium 500 métermázsa cukrot engedélyezett a méhcsaládok tavaszi föletetésére, melyből egyesületünk 50 métermázsát kapott. A cukrot a szolnoki cukorgyár küldi meg. Március 19-én — 17-iki keltezéssel — arról értesít a szolnoki cukorgyár, hogy az 50 métermázsa cukrot azonnal küldi, mihelyt a pénzt befizettük. A pénzt nyomban elküldöttük, s abban a hiszemben, hogy lapunk megjelenése után itt lesz a cukor, megírtuk márciusi lapszámunkban: »Megérkezett a cukor!« Türelemmel vártuk a cukrot, míg április elején már nem odázhattuk tovább a dolgot, s válasz fizetett táviratban intéztünk kérdést »mi van a cukorral?« A gyár nem is hederített táv3 iratunkra, úgy, hogy kénytelenek voltunk harmadnapra express-ajánlott levelet írni, hogy mégis csak megtudjuk, mi van hát a cukorral, s táviratunkra miért nem kaptunk választ. Április 15.-én arról értesít a szolnoki cukorgyár, hogy azért nem küldte eddig a cukrot, mert waggont nem kapott. Arra pedig, hogy válaszfizetett táviratunkra miért nem kaptunk feleletet, még csak nem is reflektált, ami mindeneseire jellemző a cukorgyár részvény- társaságra. Miért nem írta meg nekünk a gyár már két héttel ezelőtt, hogy waggont nem kap? Majd gondoskodtunk volna arról, hogy a M. M. E. O. Szövetsége ezt a körülményt az illetékes köröknek tudomására adja. Egyébként az április 17.-én megtartott igazgató-választmányi ülés után elnökünk, báró Kende György szíves volt a budapesti máv. üzletvezetőségnek az esetet bejelenteni, s a cukorszállításra waggont kérni. .Reméljük, hogy a cukor nemsokára tagjainkhoz jut. Igaz ugyan, hogy a szállítási engedélyt a cukorközpont még nem küldte meg, de kilátásba helyezte, mihelyt itt lesz a cukor, express levélben küldi meg az engedélyeket. Mit ér azonban mindez, ha a cukorhoz nem idejében jutottak tagjaink. Az O. M. M. Egyesület levele februárius 12.-én kelt és március 16.-án érkezett hozzánk. Egy hónapnál tovább feküdt valahol. Hogy ki annak az oka, még nem tudjuk, de sejtjük, hogy nem postán hevert az O. M. M. E. levele 32 napig. A cukorkiosztást az O. M. M. E. vállalta magára. Kérdjük, így szokás egy országos jelentőségű ügyet intézni? Miért nem igyekezett az 0. M. M. E. elnöksége — hamár a cukorkiosztásra vállalkozott — arra, hogy a februárius 12.-én írt levél ne 32 napig járja az útat Budapesttől—Szatmár-Németiig ? S ha már ezt a delizsánszot is megszégyenítő lassúságot el is nézte az O. M. M. E., miért nem járt közben, hogy a kiosztott cukor idejében kerüljön a vidéki egyesületekhez? Ezt a »nemtörődöm« eljárást nem vártuk az O. M. M. Egyesülettől! A szolnoki cukorgyár április 13-iki keltezéssel arról értesít bennünket, hogy legkésőbb a »jövő héten« elindítják a cukrot. A jövő hét is elmúlt már, de arról, hogy a cukrot elküldték volna, még mindig nem értesített a szolnoki cukorgyár részvénytársaság. * * *