Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1918-11-01 / 11. szám
10 felvidéki Méhész Fölkérem azokat az egyesületi tagokat, akik tagsági dijukat még nem fizették be, az 1918. évre járó 8 koronát most már késedelem nélkül megküldeni szíveskedjenek. Szatmárnémeti, 1918. okt. 31. Bagothay Sámuel sk. a Fm. Me. pénztárosa. A béke halk, csöndes szárnysuhogását meleg széláramlás hozza felénk. Jóleső-édesen simogatja dermedt kezünket. Anyásko- dóan cirógatja sápadt arcunkat, amelyen hajnalpirosság gyúl ki. Ég a szemünk, vágyakozó lángolás árad ki belőlük, s meredten nézünk, figyelőn, hívón : mikor lesz már itt a béke?... Hajnalhasadás a borúit égen. A felhőóriás testén apró foszlány, azon át kéklik a békesség színében a levegőég. Azon át, mintha biztató-szózat hang- zanék a tespedés szörnyű érzésében dermedő földre. Azon át, mintha melegség áradna, s folyna végig ereinkben és tüzégővé lángolná akarásunkat a békéért. Mintha azon a béke-kékségen át hosszú fénysugáron, mint Jákob-lajtor- ján, szálna alá ide a poklokra a megváltás. Reszkető érzése a reménységnek a békevárás. Jólesőn-édesen várjuk, várjuk türelmetlenül a béke köszönését, hogy legyen ismét csöndesség a földön, hogy legyen ismét napsütéses meleg, hogy szeressék megint egymást az emberek, hogy lágy zümmögéssel szálldogáljon a glóriás bekében méhecskéink ezre, sokasága. És igy kell lennie nemsokára, hiszen érezzük már, hogy a béke halk, csöndes szárnysuhogását meleg széláramlás hozza felénk... (N. G.) — Személyi hír. A földművelési m. kir. minisztérium Bázler Bélát az Országos Magyar Méhészeti Egyesülethez szolgálattételre ideiglenesen kirendelte * * * Bázler Béla ezideig a gödöllői méhészeti gazdaságban, majd a XVI. kerületben teljesített szolgálatot. Megszervezte Debreczenben a rokkant katonák méhészeti tanfolyamát, s azt szép sikerrel vezette. Debreczen- ből kiindulva a vidéken lelkészek és tanítók részére rendezett és tartott méhészeti előadásokat. Bázler Béla személyében az 0. M. M. E. igen képzett és sokoldalú szakembert kapott, aki az egyesület konzervatív irányát a ma követeléseihez minden zökkenés nélkül változtathatja meg. — Milyen nehéz a méh? Coon, amerikai tanár mérései szerint egy kilóban átlag 16.650 méh van. A kísérletezés olyan méhekkel történt, amelyeknek a mézhólyogja üres volt. Hasty mérései szerint a mézzel megrakodott méh lényegesen súlyosabb. Hasty egy kilóban átlagosan 10.260 méhet számlált, s amikor a gyűjtésről hazatérő méheket tette amér- legre, egy egy kilóban már csak 4530 méhet talált. A mérések szerint egy középtermetű 65 kilós ember súlya 652.500 méh súlyának felel meg, amely átlagosan 30—35 méhcsaládot tesz ki. — A méz ára. Fővárosi tudósítónk írja: hogy a mézkereskedés október hónapban nem volt élénk. Alig volt mézvásár és inkább lépesméz került kínálásra, mint pörgetett, ami amellett bizonyít, hogy a kaptáros méhészkedésre az idén rósz idő járt az egész országban. Egyébként a pörgetett méz ára változatlanul 30—32 korona, a lépesmézé pedig 24—28 között váltakozik. — Katonai szabadság a méhészeknek. A háború ötödik esztendejében jutott a katonasághoz bevonult méhészek számára az a kedvezmény, hogy méhcsaládjaik számának az arányában 4—14 napi szabadságot kapnak. Érdekes, hogy erről a nemzetgazdaságra messze kiható fontossággal biró országosérdekű ügyről a hadügyminisztérium éppen a háború végén intézkedett. Bárcsak úgy volna már, hogy ez utolsó pillanatban megadott kedvezményre a méhész-katonáknak szükségük ne legyen s kapják meg végre azt az obsítot, amely örökre leteszi kezükből a csaknem öt évig hordott fegyvert. A humánus rendelkezés egyébként igy szól: «A hadügyministerium Abt. 10. Nr.