Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1918-11-01 / 11. szám

Felvidéki Méhész 11 52.000 ex 1917. számú rendeletében fog­lalt határozmányok figyelembe vételévél azon! méhtenyésztőknek, akik mezőgaz­dasági érdekekből még nem lettek sza­badságolva, hasonló módon méhtenyész­tési érdekekből legfeljebb 14 napig ter­jedhető szabadság engedélyezendő. Tájékozásul szolgáljon, hogy a sza­badság engedélyezése alkalmával a sza­badság mérvét a méhcsaládok száma után kell megálladitani és pedig: 15 méhcsaládig . . 4 napi szabadság. 20 « ... 6 * « 30 « ... 12 « « 50 « ... 14 < « A jelen rendelet, mely a cs. kir. osz­trák honvédelmi minisztériummal egyet- értőleg a cs. kir. honvédségre (Landwehr) és a cs. kir. népfelkelőre is vonatkozik, valamennyi katonai parancsnoksághoz intéztetik azonnali kihirdetés céljából, to­vábbá megküldetik tudor, ásvétel végett a hadseregfőparancsnokságnak (Chu. Abt.) a pótlásügyek főnökének, cs. kir. osztrák honvédelmi ministeriumnak, cs. kir. osz­trák földmivelésügyi minisztériumnak, úgyszintén a m. kir. honvédelmi és m. kir. földmivelésügyi minister uraknak.» — A méh ereje. Pateau, francia termé­szettudós kísérletet végzett annak a meghatá­rozására, hogy milyen erősek a méhek. Ebből a célból Pateau apró kocsikat készíttetett, s fo­nal segítségével elébe fogta a rovarokat. Kísér­letezése nyomán kitűnt, hogy a cserebogár 21-szer, a méh pedig 30-szor erősebb, mint a ló, A cserehogár saját súlyánsk 14-szeresét, a méh pedig 20-szorosát bírja el. — A viasz ára, mint azt Budapestről Írják, nap­ról napaa emelkedik. A tiszta viasz ára ma, métermá­zsánként 4400 korona. — Tagmozgalom. Ismeretes, hogy a Fölsőmagyarországi Méhészegyesület már az 1914. évben indította meg azt a mozgalmat, amely a Fölvidék méhészei­nek az egyesüléséhez vezetett, s csak a bekövetkezett világháború okozta, hogy a megalakulást az 1917. évre kellett ha­lasztani. Az alakuláskor az egyesületnek 217 tagja volt. Ebből a szép számból Szat­márvármegyére 128 tag esett. Beregre: 27, Biharra: 18. Máramarosra: 15, Sá­rosra: 7, Ugocsára: 12, Ungra: 5, Zemp­lénre: 1, Vegyes: 4. Az egyesület tagjainak a száma ma már rohamosan halad a második ezer felé. Több vármegyében éspedig: Bereg-, Bihar-, Heves-, Hont-, Nógrád-, Sáros-, Szabolcs-, Ung- és Zemplénvármegyék- ben, továbbá Szatmárnémetiben a tagok száma messze túlhaladta a 100-at, né­hol a 150-et. Szatmárvármegyében magában 519 tagja van az egyesületnek. Ez a szám hónapról hónapra — középszámítással — mintegy 30—40-nel szaporodik. Reméljük, hogy a háború után ezek a számok sokkal nagyobb mértékben emelkednek, úgy a megváltozott kon­junktúrák, mint a harctérről hazajövök s a katonai szolgálat alól fölszabadúlók számával. — Viaszfehérítés. Sokan azért, mert tetszetőbb a fehéres műlép, inkább a világos viaszt vásárolják, mint a sárgát. Tagadhatatlan, hogy a kereskedők is szívesebben vásárolják, a világossárga, vagy fehér viaszt. Ezért emlékezünk meg itt a viaszfehérítés­nek egyik módjáról. 10 deka félmángánsavas kálit olvasszunk föl 250 deka vízben. 500 deka sárgaviaszt lassú tűzön melegítünk olvadásig. Ezután folytonos keverés közben öntsük hozzá a félmángánsavas kali-oldatot és néhány órán át erősen keverjük, vagy még hatásosabb, ha rázzuk, hogy a viasz minden része érintkezzék a kalioldattal. Hagy­juk most 24 óráig állani, majd ismét fölolvaszt­juk a viaszt, hozzáadunk 15 deka jegeces szó­dát és addig keverjük, mig a szóda egészen föl­olvad. Ezután meg 20 deka sósavat öntünk a viaszba, s mintegy 1 * órai keverés után hűlni hagyjuk. — A kassai méhészeti tanfo­lyamok vizsgái a legszebb eredménnyel zajlottak le. A lelkészek tanfolyamán, ame­lyen mintegy 30 hallgató vett részt, Csepy Pál, ekecsi rk. plébános tartott előadáso­kat. A vizsgálaton Fischer Colbri Ágost kassai megyéspüspök elnökölt. A női kurzuson 50-en vettek részt. Az értekezleteket Gál Imre, a XIII. mé­

Next

/
Thumbnails
Contents