Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1918-11-01 / 11. szám

Felvidéki Méhész 11

52.000 ex 1917. számú rendeletében foglalt határozmányok figyelembe vételévél azon! méhtenyésztőknek, akik mezőgazdasági érdekekből még nem lettek szabadságolva, hasonló módon méhtenyésztési érdekekből legfeljebb 14 napig terjedhető szabadság engedélyezendő.

Tájékozásul szolgáljon, hogy a szabadság engedélyezése alkalmával a szabadság mérvét a méhcsaládok száma után kell megálladitani és pedig:

15 méhcsaládig . . 4 napi szabadság. 20 « ... 6 * «

30 « ... 12 « «

50 « ... 14 < «

A jelen rendelet, mely a cs. kir. osztrák honvédelmi minisztériummal egyet- értőleg a cs. kir. honvédségre (Landwehr) és a cs. kir. népfelkelőre is vonatkozik, valamennyi katonai parancsnoksághoz intéztetik azonnali kihirdetés céljából, továbbá megküldetik tudor, ásvétel végett a hadseregfőparancsnokságnak (Chu. Abt.) a pótlásügyek főnökének, cs. kir. osztrák honvédelmi ministeriumnak, cs. kir. osztrák földmivelésügyi minisztériumnak, úgyszintén a m. kir. honvédelmi és m. kir. földmivelésügyi minister uraknak.»

— A méh ereje. Pateau, francia természettudós kísérletet végzett annak a meghatározására, hogy milyen erősek a méhek. Ebből a célból Pateau apró kocsikat készíttetett, s fonal segítségével elébe fogta a rovarokat. Kísérletezése nyomán kitűnt, hogy a cserebogár 21-szer, a méh pedig 30-szor erősebb, mint a ló, A cserehogár saját súlyánsk 14-szeresét, a méh pedig 20-szorosát bírja el.

— A viasz ára, mint azt Budapestről Írják, napról napaa emelkedik. A tiszta viasz ára ma, métermázsánként 4400 korona.

— Tagmozgalom. Ismeretes, hogy a Fölsőmagyarországi Méhészegyesület már az 1914. évben indította meg azt a mozgalmat, amely a Fölvidék méhészeinek az egyesüléséhez vezetett, s csak a bekövetkezett világháború okozta, hogy a megalakulást az 1917. évre kellett halasztani.

Az alakuláskor az egyesületnek 217 tagja volt. Ebből a szép számból Szatmárvármegyére 128 tag esett. Beregre: 27, Biharra: 18. Máramarosra: 15, Sárosra: 7, Ugocsára: 12, Ungra: 5, Zemplénre: 1, Vegyes: 4.

Az egyesület tagjainak a száma ma már rohamosan halad a második ezer felé. Több vármegyében éspedig: Bereg-, Bihar-, Heves-, Hont-, Nógrád-, Sáros-, Szabolcs-, Ung- és Zemplénvármegyék- ben, továbbá Szatmárnémetiben a tagok száma messze túlhaladta a 100-at, néhol a 150-et.

Szatmárvármegyében magában 519 tagja van az egyesületnek. Ez a szám hónapról hónapra — középszámítással — mintegy 30—40-nel szaporodik.

Reméljük, hogy a háború után ezek a számok sokkal nagyobb mértékben emelkednek, úgy a megváltozott konjunktúrák, mint a harctérről hazajövök s a katonai szolgálat alól fölszabadúlók számával.

— Viaszfehérítés. Sokan azért, mert tetszetőbb a fehéres műlép, inkább a világos viaszt vásárolják, mint a sárgát. Tagadhatatlan, hogy a kereskedők is szívesebben vásárolják, a világossárga, vagy fehér viaszt.

Ezért emlékezünk meg itt a viaszfehérítésnek egyik módjáról.

10 deka félmángánsavas kálit olvasszunk föl 250 deka vízben. 500 deka sárgaviaszt lassú tűzön melegítünk olvadásig. Ezután folytonos keverés közben öntsük hozzá a félmángánsavas kali-oldatot és néhány órán át erősen keverjük, vagy még hatásosabb, ha rázzuk, hogy a viasz minden része érintkezzék a kalioldattal. Hagyjuk most 24 óráig állani, majd ismét fölolvasztjuk a viaszt, hozzáadunk 15 deka jegeces szódát és addig keverjük, mig a szóda egészen fölolvad. Ezután meg 20 deka sósavat öntünk a viaszba, s mintegy 1 * órai keverés után hűlni hagyjuk.

— A kassai méhészeti tanfolyamok vizsgái a legszebb eredménnyel zajlottak le. A lelkészek tanfolyamán, amelyen mintegy 30 hallgató vett részt, Csepy Pál, ekecsi rk. plébános tartott előadásokat. A vizsgálaton Fischer Colbri Ágost kassai megyéspüspök elnökölt.

A női kurzuson 50-en vettek részt. Az értekezleteket Gál Imre, a XIII. mé