Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1918-02-01 / 2. szám

A Fölső magyar or szági Méhészegyesület és a Sárosvár megyei Méhészkor hivatalos lapja. Megjelenik havonként egyszer. Ä ^61 II. évfolyam, 2. Szatmárnémeti, 1918, fehruárius. Egyesületi tagok a folyó­iratot tagsági dijak fejében kapják. Felelős szerkesztő: NAGY GÉZA, az egyesület főtitkára, Szatmárnémeti, Böszörményi-u. 23. Előfizetési árak: Egész évre . . . . 10 K — f. Félévre ...................6 „ — „ Eg yes szám ... — „ 80 „ Választ kívánó levelekhez bélyeget kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. A Fölsőmagyarországi Méhész- egyesület tagjainak és lapunk olva­sóinak a figyelmét fölhívjuk az egye­sület pénztárosa részéről mai lap­számunkban közzétett hirdetésre. Sl ffielvidéüi 37íéfíész szerkesztősége. Anyasági állapotok a méhcsaládban, A téli pihenés időszakán ráérünk olyan dolgoknak a fejtegetésére és tanulmányozására is, amelyekről egyéb elfoglaltságunk miatt a cse­lekvés idejében le kell mondanunk. Nehéz volna ugyanis és kapkodásra; fölű- letességre vallana, ha akkor kutatnánk a baj orvoslását, amikor már elfajult az, a rendes ál­lapot helyreállítása pedig nemcsak nagy körül­ményességgel és hatványozott figyelemmel, de sokszorozott erő- és anyagpazarlással sikerül­het csak. Ha nem így volna, ugyan miért kellene az orvosnak öt évet az egyetemen, a pedagó­gusnak három-négy évet a gyakorlóiskolában töltenie? Az eshetőségek készen várják azt, aki lelkiismeretesen készült a pályára, s ha itt-ott történik is botlás, tévedés, helyrehozza nehány évi gyakorlat azt is. Hasonlóképpen vagyunk a méhészet terén is, s hogy bennünket ne érjen a vád, hogy ké­szen várjuk az eljövendő év következéseit, hogy nyugodt lelkiismereltel fogjunk jövő esztendei munkánkhoz, pótoljuk azt, amit elméleti tanu­lásunk idejében csak érintően ismertünk meg, rövid gyakorlati méhészkedésünk alatt pedig nem tapasztalhattunk meg. Nem is gondolná a kezdő méhész, hogy egyes, a méhek életében életkérdéses jelenség, változás olyan ézsrevétlenűl történik, hogy a leggondosabb figyelő is csak azután látja meg a történteket, amikor már újra helyre állt a rend. Ilyen példáúl az anyacsere, melyet ren­desen a család maga végez, minden emberi meslerkéltség, minden erőszakos beavatkozás nélkül. Ott látható a magányosodás csalhatat­lanjele, a kupakszerűen megnyitott anyabölcső. Mellette, körötte az oldalt kirágott anyabölcsők, az azokból kihurcolt fejlett és fejletlen anyák lemészárolva ott hevernek az anyacserén át esett méhcsalád kaptárának a kijárója ^előtt. TARTALOM: 1., Anyasági állapotok. — 2, A többtermelés kérdéséhez. (Szőcs Dávid.') — 3., Kiskaptár — nagykaptár. (Veszély Imre). — 4., Emlékeztető. (Szólók József). — 5., A cukorkérdés. (A Fölsőmagyarországi Méhészegyesület elnöksége.) 6., Gondoskodjunk méhlegelőről. (Chorus Iván). — 7., A Fölsőmagyaror­szági Méhészegyesület tagjaihoz. (Bagotliay Sámuel). — 8, Tanácsadó. — — 9., Különféle. — 10.. Szerkesztői üzenetek. — 11, Tagsági díjak nyugtázása. — 12, Apróhirdetések és hirdetések. Cikkeink csak a forrás (Felvidéki Méhész) megnevezésével vehetők át. Tagsági és előfizetési dijak: Bagothay Sámuel, egyesületi pénztáros címére: Szatmárnémeti, Bélcéssy Károly-utca 16. küldendők.

Next

/
Thumbnails
Contents