Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1917-05-01 / 1. szám

8

Felvidéki Méhész.

lyeztem. Közvetlenül a felső- és alsó sorba egy- egy virágpoi'os keretet tettem.

Estefelé, mire a bogarak az üres kasban reménytelenül ugyan, de lecsöndesedtek, mézes- vizzel lepermeteztem őket, s mind a három kasból egy kaptárba lakoltam. Másnap reggel, a kaptár alján, kis csomócskában, összegomo- lyodott méheket pillantottam meg; a többiek a kereteken helyezkedtek el. A csomócskában egy anyaméh volt. Eltávolítottam, abban a reményben, hogy van ott még egy erősebb, fiatalabb anya is a családdal. Nem is csalódtam. A fiatalabbnak, erősebbnek, nagyobbnak látszó anyát fogadta el tehát a nép. Az aljdeszkán talált anyát megsemmisítettem.

E mód szerint 9 gyékénykas népéből 3 népes családot készítettem.

Egy hét múlva megvizsgáltam új családai- mat. Mindenütt friss hasítást találtam. A siker biztosított volt tehát. Csak a kitelelésre voltam most már kiváncsi. Miután a táplálékul beadott mézet családonként 12—14 kgra becsültem, nem kételkedtem a telelés sikerében sem.

Alig vártam az első kiröpűlést! Kiváncsi lettem, nem volt e hiábavaló a fáradságom.

Március végével a tisztulás is bekövetkezett. Bogárkáim gyönyörű élénkséggel röpködtek!

Miután a fiasitás táplálásához szükséges virágpor elegendőségében kételkedtem, iparkodtam az esetleges hiányt tengeriliszt, rozsliszt és finomra tört paprika keverékével pótolni, amit a szabadba kifüggesztett keretekbe hintettem, a honnan a méhek szépségesen elhordták. A lisztetetést mindaddig folytattam, mig a mogyoró és a som virágzásnak indúlt.

Ilyen eljárás mellett, csekély fáradsággal a legrövidebb idő alatt méhállományát bárki olyan magas számra emelheti, amennyire éppen óhajtja. Melegen ajánlom ezt az eljárást annál is inkább, miután a mi vidékünkön még nagyon elterjedt a méhcsaládok lekénezésének átkos szokása.

— A méz gyógyhatása. Fájdalmas genyedő sebeket aránylag rövid idő alatt gyógyít a következő összeállítású kenőcs: 15 gr. tiszta méhviaszt gyönge tűz mellett fölolvasztunk, abba 1 kávéskanálnyi faolajat és ugyanannyi mézet teszünk. 10 — 15 percig kavarjuk, majd egy kisebb tyúktojás sárgáját keverjük hozzá. A kenőcsből tiszta fehér vászondarabkára vékony réteget kenünk, s vele a sebet lekötjük. Rövid idő alatt megszűnik a fájdalom, a genye- sedés elmarad, s a seb lassan, egyenletesen begyógyul.

Emlékeztető.

Május a méhesben.

Csúnya, zordon volt a szeszélyes április néhol az idén is, habár beköszönésekor bíztató melegség áradt szét. Sokhelyütt olvastuk, hogy milyen káros volt a levegő hirtelen lehűlése és a néha deres éjszaka a korai virágzásra, de hála Istennek, az aggódásra nem volt annyi ok, mint azt sokan híresztelték.

Május az akácvirágzás kezdetének a hónapja, melyet nemsokára (június hónapban) a hárs virágzása követ. Ez tehát a legfőbb mézelési idő, melynek a kihasználására szolgál a serkentő etetés és a családok kiegyenlítése.

(A serkentő-etetés abban áll, hogy a méhcsaládoknak idönkint — 2—3 naponkint — másfér deciliter meleg vízben feloldott ugyanannyi mézet adunk. Minél gyöngébb a család, annál tovább etetjük. A kiegyenlítés nem egyéb, mint a családok egyenlőképpen való megerősítése. Túlerős családtól elvett fiasitásos kerettel fölerősíljük a gyöngébb családot. Ezzel a módszerrel elértük azt, hogy a főhordás idejére minden családunk készen várja a virág kipattanását.)

Minden valamire való családnak tehát, főleg mézelés szempontjából, április végén, helyenként május közepén, 20 kereten kell lennie. Ha nem volna így, s a kisebb családok fejlődése nem biztosított, egyesítsük hasonló törzzsel, vagy osszuk szét, mert csak erős családdal érdemes méhészkednünk.

Hogy az akácvirágzást okosan kihasználhassuk, a virág kipattanása előtt néhány nappal megnyitjuk a mézürt, azért, hogy a teljes virágzáskor már fölszokjék a család. A mézür megnyitására igen sok tanácsot hallunk, igen sok utasítást olvasunk, s mégis elkedvtelenedik sok kezdő méhész a miatt, hogy az utasítás szerint megnagyitott mézürben csak későre talál mézet.

A mézür legcélszerűbb megnyitásának a módja a következő:

Alúlról fölfelé sokkal nehezebben és későbben gyarapszik a család, mint az ő természetes módján, fölülről lefelé. A 20 keretre kifejlődött család, ha még olyan erős is, csak a legvégső esetben kényszerűi arra, hogy a fészke fölött levő mézürbe rakott üres kereteket mézzel hordja meg.

E helyett tehát a költőfészek mézzel telt és értett fiasitásos lépeivel rakjuk meg a mézürt, a költőfészek fölső sorába pedig a többi kereteket és ezek alá (az alsó sorba) tartaléklépe-