Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1918-05-14 / 10. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP illetőleg vámmentes jellege külsőleglelismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítvánnyal kell birniok; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tagjainak házi szükségleteire szolgáló cikkeket tartalmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzékben foglalt vámdij megfizetendő; 5. állami javak általában; 6. a m. kir. posta-távirda (távbeszélő) ösz- szes szállítmányai; 7. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok; 8. a templom, iskola és papiak építésére, helyreállítására szükséges anyagók, szállítmányok ; . 9. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. törvénycikk 136. §-a alapján kirendelt közerő szállítmányai ; tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; '10. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 11. emberi hullák és azokat magukban foglaló koporsók és boritóládák; 12. átvételi szállítmányok, vagyis azok, amelyek a címzettek által a vaspályán — anélkül, hogy az állomást elhagynák— a vámtárgy igénybe vétele nélkül továbbittatnak; 13. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. törvénycikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittat- nak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajlóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 14. állategészségügyi szempontból vizsgálatra behozott tenyészállatok, úgyszintén az állat- kiállitásra felhajtott állatok; 15. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell birniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatik. III. Vámengedélyesnek, illetőleg esetleg bérlőnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámengedélyes, illetőleg bérlő az 1890. évi I. törvénycikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt semmi oly dologért, amelyekre a vámdijak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam nfeg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes tárgyak, áruk és szállítmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében köteles a vámengedélyes, illetőleg bérlő a vámtárgyat állandóan jókarban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámengedélyesnek, illetőleg bérlőnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja : e végből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolha- tása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztosság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására, vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámszedési jog gyakorolhatásából eredő bevételekről és a v^mtárgy építése, kezelése és fentartása címén felmerülő kiadásokról rendszeres számadás vezetendő. A számadás törvényszerű megállapítása és felsőbb hatósági megerősítése után a bevételekről és kiadásokról vámengedélyes részéről külön kimutatás készítendő s az az 1890. évi I. törvénycikk 102. §-ában megjelölt elsőfokú hatóság részéről megfelelő hitelesítéssel ellátva, a vármegye alispánja utján elém terjesztendő. A kimutatásban a bevételek a hiteles forgalmi adatok feltüntetése mellett díjtételek szerint részletezendők, a kiadások pedig akként, hogy az épités, kezelés és fentartás címén felmerülő költségek külön legyenek' feltüntetve., Az 1890. évi I. törvénycikk 102. §-ában felsorolt hatóságoknak kötelességévé teszem annak szigorú ellenőrzését, hogy a vámjövedelem nem szolgál-e külön jövedelmi vagy keresetforrásul s amennyiben ilyen körülmények fenforgását észlelnék, kötelességük a vámdijtételek leszállítása iránt a megfelelő lépéseket megtenni. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatok, ha a jövedelem az 1890. évi I. törvénycikk 85. §-a értelmében több, mint amennyi szükséges. V. Közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépitését és forgalomba helyezését engedélyes kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. VI. Az engedélyes mindazt, amit az 1890. évi I. törvénycikk és annak alapján a kereskedelemügyi miniszter rendel, — esetleg amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna — rendbüntetésnek terhe alatt foganatosítani tartozik. Ez a rendbüntetés esetenként 200 koronánál nagyobb nem lehet. VII. A fentebb megállapított vámdijjegyzék — a vámszedés helyén — a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban, jól látható helyen, olvashatóan Írva állandóan kifüggesztve tartandó. Vili. Az 1890. évi I. törvénycikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Budapest, 1918. évi április hó 3-án. Szterényi József s. k. kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 114* —1918. ki. szám. Hirdetmény. Felsőbánya szab. kir. rend. tan. város (vasútállomás) a tulajdonát képező „Korona" vendéglőt és ssállodát 1918. évi junius hó 1-től, három esetleg hat évre bérbeadja. Az épület a földszinten étterem, kávéház és korcsma céljaira 4 helyiséget, az udvaron 2 vendégszobát, a vendéglős számára 2 szobát, az emeleten 7 vendégszobát, 1 személyzeti szobát, 1 fürdőszobát s tánctermet állandó színpaddal foglal magában. A vendéglőhöz udvar, istálló, kocsiszín, pince és mosókonyha tartozik. A vendéglő udvarán fedett, pavilonnal bíró kuglizó áll. — Úgy a földszinti, mint az emeleti helyiségekbe a vizvezeték és villanyvilágítás be van vezetve és fel van szerelve. A táncterem és színpad fölött a város rendelkezik. A konyhát, éttermet és kávéházat a bérlő saját költségén köteles a bérlet kezdetén azonnal, a vendégszobákat pedig a bérlet kezdetétől számított 6 hét alatt berendezni. Itt megjegyezzük, hogy a vendéglő mostani bútorait s felszereléseit az uj bérlő vagy bérbeveheti, vagy megveheti. Az egy évi bérlet kikiáltási ára 2400 korona, továbbá a tűzkárbiztositás, 107° épület fentartás s az összes adóköltségek. Az árverés a kikiáltási árnak megfelelő 107o bánatpénzzel és 1 koronás bélyeggel ellátott írásbeli zárt ajánlatok alapján versenytárgyalás utján 1918. évi május 22-én délelőtt 10 órakor fog a városháza tanács- mében megtartani. ■— Az Írásbeli zárt ajánlatok 1918. évi május hó 22-én délelőtt 10 óráig nyújtandók be. Az árverés bérleti szerződés feltételei és leltár a városi jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők, vagy kívánatra megküldhetők. Városi Tanács. Felsőbánya, 1918. ápr. 14-én. Farkas Jenő s. k. , kir. tan. polgármester. Étvágy és gyomorjavitó ■ a misztmogyorósi h MÉM! r Óvszer fertőző betegségek ellen. A legtartalmasabb s legolcsóbb pártonkivüii napilap a Pesti Napló Előfizetési ára egész évre 38 K, félévre 19 K, negyedévre 9 K 50 f, egy hóra 3 K 30 fillér Havi folyóiratának az ESZTEPilOÖ- nek ára 3 K, előfizetőknek S korona Szerkesztőség kiadóhivatal: Budapest, Bákócsi-ut 18. szám. Alapittatott 1893-ban. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán. ( Telefon 43.
