Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)

1918-05-14 / 10. szám

ii

Nyaralók figyelmébe ajánljuk a közélelmezési minisztérium rendelkezésének ama részét, mely szerint a nyaralók részére, a nyaralásuk egész tartamára eső liszt és egyéb járandóságukat az illetőségük helye szerinti élelmezési hatóságok adják ki, hogy azt magukkal vigyék. Esetleges zavarok elkerülése céljából tehát nagyon helyesen fognak cselekedni azok a házigazdák és kosztadók, akik a fenti rendelkezésről nyaralóikat kellő időben értesíteni fogják.

A sgirfogyasztás szabályozása, A közélelmezési miniszter ur a zsirfogyasztás egységes szabályozása érdekében a zsirból (sertészsír, margarin, növényzsir, növényi olaj, vagy emberi élvezetre alkalmas más zsiradék vagy olaj) és szalonnából fogyasztható mennyiséget további rendelkezésig a következőkben állapította meg: Az egy-egy személy által fogyasztható havi adag az említett zsiradékfélékből összesen általában legfeljebb 42 dekagramm, mely sertészsírnál megfelel 48 dekagramm szalonnának. Az ipari, valamint nem a mezőgazdaságban foglalkoztatott nehéz testi munkások ellátásánál indokolt esetekben a kivételeket esetről-esetre az Országos Köz- élelmezési Hivatal fogja megállapítani. Á rendes (állandó) mezőgazdasági munkások (ideértve a cselédeket és hadifoglyokat is) legfeljebb havi 1 kilogramm, az időszaki munkások, alkalmazásuk tartama alatt legfeljebb havi D/a kilogramm, az e két csoportba tartozók közül pedig azok, akik aratásnál, hordásnál vagy cséplésnél vannak foglalkoztatva, az említett munkák végzése közben legfeljebb havi 3 kilogramm zsiradékot fogyaszthatnak.

Sertégrekvirálá3 éa zairellátág. A köz- élelmezési miniszter úr felhívta a hatóságok figyelmét arra, hogy a törvényhatóságok részére csakis az Országos Közélelmezési Hivatal utalhat ki zsírt, illetve élő sertést, még abban az esetben is, ha a sertéseket a törvényhatóság területén hizlalják. Az egyes törvényhatóságoknak nincs tehát joguk arra, hogy a területükön hízott sertéseket visszatartsák, a sertéseknek az Országos Sertésforgalmi Iroda bizományosai részére való átadását megakadályozzák, vagy a zár alól egyes felek kérelmébe feloldják.

Kilátás hadi cérnára. Az általános cérna- inségen segítendő —: mint fővárosi lapokból értesülünk — az Országos Pamutközpont intézkedésére a pozsonyi cérnagyárban nagyobb meny- nyiségü ruhajavitásra alkalmas cérna készül, mely gombolyagokban fog a hatóságok utján olcsó áron forgalomba kerülni.

Gondoljunk a hazatérő hadifoglyokra.

A Hadsegélyző Hivatal mélyreható társadalmi mozgalmat indított a hazatérő foglyok gyámo- litására és szeretettadományokkal való ellátására s a nemes cél szolgálatába állította Katona Otthonaink egész szervezetét. A nagyközönség megértő szeretettel törekszik arra, hogy a hazatérő foglyok az otthonukba indulás nehéz várakozási ideje alatt mar az ország határán is érezzék egy hálás ország szeretetét, figyelmét és gyöngédségét. E célra azonban a gyüjtőállomások otthonait kellően fel kell szerelnie a Hadsegélyző Hivatalnak s ezért a társadalom sürgős támogatására van szüksége, hogy a segítés és támogatás munkája íenakadást ne szenvedjen. A Hadsegélyző Hivatal ezért újból pénzt és szeretetadományokat kér a társadalomtól. Ruházati czikkeket, kefét, fésűt, szappant, dohányt, gyufát, hangszert, játékszert, könyveket stb., hogy az otthonokat — ahol a foglyok a vesztegzári határidő alatt tartózkodni kötelesek — felszerelhesse és pénz, hogy a szükségben szenvedőket pénzzel is segíthesse. Tekintve, hogy a hazatérők nagy száma jogi és társadalmi támogatásra is rá lesz utalva, a Hadsegélyző Hivatal tájékoztató és útbaigazító irodát szervezett. Az erre vonatkozó bővebb adatokat a hazatérők jelentkezésekor —- parancsnokságuk utján kapják meg. Pénzadományok a Hadsegélyző Hivatal főpénztára (Budapest, Képviselőház), címre küldendők, de irányíthatók ezek a m. kir. Postatakarékpénztárhoz is, mely esetben az utalványszelvényre rá kell írni: „Hazatérő hadifoglyok részére, a Hadsegélyző Hivatal 6458. sz. csekszám- lája javára.“ Szeretetadományok a Hadsegélyző Hivatal átvételi különítménye címere: Budapest,

IV. Váczi-utca 38. sz. alá küldendők.

Amit a hazatérők beszélnek. Akik vitézül harcoltak, vérzettek, keserves hadifogságot szenvedtek a hazáért, bizony megérdemlik Oroszországból való hazatértükben, hogy sok nagy külső és belső ügyről egy percig rájuk fordítsa

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

figyelmét az ország, még pedig nemcsak ellátásukra, hanem arra is, amit élményeikről, tapasztalataikról beszélnek. ■—• Óh, jó itthon lenni! — hálálkodott egy marosvásárhelyi honvéd — csakhogy megérnem engedte a felséges Atyaisten, hogy megint láthatom szép szülőhazámat, szülő édesanyámat, feleségemet, három kisded magzatomat. Most már aztán azt se bánom, ha visszaparancsolnak is .valamelyik csatamezőre; egy élettel én is adós vagyok a hazámnak: ha meg visszakerülök, még ha nyomorékon is: tudom, gondot viselnek rám. Szóba került, hogy itthon sem fenékig tejfel ám az élet, van itt bizony baj és gond is elég. — Én azt az egyet sem csudá- lom, mondta rá a székely — az volna inkább nagy csudám, ha a nagy háborúban hajunk szála se görbült volna meg. Majd eligazodik rendre, ami bajunk akad is. De mi ez ahhoz képest, ami odaát van az oroszoknál ? Aztán elbeszélte, hogy mi mindent látott, amig átvergődött az „idegen“ országon. Nincs ott semmi rend, se törvény; nem engedelmeskedik ott senki, csak lopnak, rabolnak, gyilkolnak mindenfelé. S még szlobo- cíának, vagy szabadságnak hívják ezt a pokoli zenebonát, pedig mindenféle szabadság az, ahol senkinek se biztos a kis vagyonkája, meg az élete? A farkasok élnek ilyen szabadsággal az erdőben. —• Úgy tartom — folytatta a világlátott honvéd — hogy csak a bolondnak szabad minden, annak is csak azért, mert nem tudja mit cselekszik, meg aztán csak addig, amig össze nem kötözik. Beli más a magyar szabadság! Itt szép rendjében megfér egyik ember szabadsága a másiké mellett. Az a nevezetes, hogy mind igy beszélnek a hazatérők, Isten hozta, Isten tartsa őket!

Tánciskola. Zélinger tánctanár értesülésünk szerint , a nagy vakáció alkalmával városunkban tánciskolát fog nyitni. .

Ki akarta a háborút? Egy németországi tekintélyes napilap legutóbb egy okiratot közölt, melyet egy tekintélyes orosz újságból vett át. Ennek az okiratnak döntő jelentősége van abban a kérdésben, ki akarta a háborút és ki készült rá tervszerűen. Az orosz lap ezt írja: 1914- ben február 21-én, tehát öt hónappal a világháború kezdete előtt, titkos ülést tartottak Pétervá- ron, amelyen kidolgozták Konstantinápoly és a tengerszorosok elfoglalásának tervét. Az ülésen fölmerült az a terv is, hogy az evégből szüksé- ges hadműveleteket általános európai háború keretében hajtják végre és előre ddosztották Szerbia, Bulgária, Görögország, Románia és más országok szerepét. Az ülés jegyzőkönyvét megerősítés végett előterjesztették II. Miklós cárnak, aki a következő megjegyzést irta alá : „A tanácskozás határozatait egész terjedelmükben helyeslem.“ Az ülésen hozott határozatok tehát nem egyes nagy- állásu állami hivatalnokok elérhetetlen álmai voltak, hanem ellenkezően, az orosz kormány jól kidolgozott munkaterve. A tanácskozás folyamán kijelentette Szaszanov, az akkori külügyminiszter, hogy a tengerszorosok elfoglalása ellen Görögország és Bulgária is tiltakozhatnék, hogy továbbá Szerbia részéről alig lehetne számítani Öroszország segítségére, mert nem lehet föltenni, hogy a tengerszorosok ellen irányuló orosz kisérletet európai háborútól függetlenül lehetne végrehajtani, ilyen körülmények között pedig Szerbia kénytelen lenne egész fegyveres erejét Ausztria és Magyarország ellen harcba vetni. A miniszter kijelentette továbbá, hogy azt sem hiszi, hogy Románia, Oroszország és Ausztria-Magyarország háborúja esetén Oroszország ellen lépne fel, épp oly kevéssé, minthogy a hármasszövetség és Oroszország háborúja esetén Németország és Ausztria-Magyarország a tengerszorosokba küldene csapatokat.

A női választójog történetéhez. Érdekesnek tartjuk közölni, hogy nők hol és mikor kaptak választói jogot. Angliában 1870. Aktivés passzív választójog iskolaszékeknél. 1875. Aktiv választójog gyámhatóságoknál. — 1894. Passzív választójog gyámhatóságoknál. — 1917. 30 éven felüli nők aktiv választójoga parlamenti képviselő-választásokra. Norvégiában 1907. Censusos parlamenti választójog. (Mintegy 300.000 nőnek.) — 1910. óta általános aktiv és passzív választójog. 25 év korhatárral. Finnországban 1905. Aktiv és passzív választójog. Islandban 1909. óta aktiv és passzív választójog. Dániában 1915. óta aktiv és passziv választójog. Hollandiában 1917. óta aktiv és passziv választójog. Az Egyesült- Államokban az aktiv és passziv választójogot

megadta: Wyoming 1869. — Colorado 1893.— Utah 1896. — Idaho 1896. — Washington 1910.

— California 1911. — Michigan, Kansas, Arizona, Oregon 1912. — Montana, Nevada 1914. — Ohio, Indiana, North-Dakota, Rhode-Island 1917. Ausztrália. Községi választójogot adott: Uj-Dél-Wales 1867. — Victoria 1869.— Nyugat-Ausztrália 1871.

— Dél-Ausztrália 1880. — Tasmania 1884. — Parlamenti választójogot adott: Dél-Ausztrália 1895. —Nyugat-Ausztrália 1899. 1900. óta Ausztrália államai federációt képeznek, közös két kamarában. 1902. óta a nőknek 21 évtől kezdve, aktiv és passziv választójoga van mindkét kamarában. Uj-Zeelandban 1886. óta községi — 1893. óta parlamenti választójoguk van a nőknek. G. S.

Mi* ii. I. f. I. lílii IM«M.

Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 18.903/1. B.

1918. szám.

Engedélyokirat.

A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Felsőbánya szab. kir. rend. tan. város közönsége részére az idefűzött hslyszinrajzban feltüntetett, a műszaki leírásban részletesen körülirt és a vámtárgykimutatásban felsorolt közutak, utcák és terek, valamint műtárgyak és uttesttartozékok építése fentartása, kezelése és esetleges újból való építése, fejében a m. kir. belügyminiszter úrral egyeiértőleg az ottani vasúti állomáson fel- és leadott és a vámtárgyak igénybevételével szállított áruk (szállítmányok) után kövezetvámszedési jogot engedélyezek és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm:

I.

Feljogosítom Felsőbánya szab. kir. rendezett tanácsú város közönségét arra, hogy az 1890. évi 1. törvénycikk 93. §-a értelmében a legközelebb egymásután következő 12 éven át, illető^ leg az 1930. évi április hó 30-ig bezárólag kövezetvámszedési jogot gyakorolhasson s annak érvényesítésénél a legközelebbi 4 éven át, illetőleg az 1922. évi április hó,30-ig bezárólag a következő vámdijakat szedhesse:'

Vámdijak:

1. Tömegáruk nyers állapotban mint kő, agyag, homok, tégla, szén, különböző fémek, ércek, tűzifa, szalma, trágya stb. után rnétermá- zsánként 4 fillér.

2. Félgyártmányok, állati nyerstermékek, emberi és állati élelemre szolgáló cikkek feldolgozatlan állapotban (mint nyersvas és acél, kátrány, mész, deszka, épületfa, nyershus, csontnyersbőr, gabonanemüek, veíemények, nyers gyümölcs, takarmánynemüek stb. után) métermázsánként 6 fillér.

3. Ipari, kereskedelmi, valamint fogyasztási, illetőleg élelmezési cikkek, teljesen feldolgozott állapotban, gyarmatáruk (mint fémáruk, ruhane- miiek, háztartási cikkek, liszt, zsir, feldolgozott húsfélék, cukor, kőolaj, kávé, thea, déligyümölcs, mindenféle szesztartalmu ital stb.) után métermázsánként 8 fillér.

4. Darabáruk (mint gépek, bútorok, járóművek, élőállatok stb.) után métermázsánként 10 fillér.

5. Fényiizési cikkek (mint arany- és ezüsttárgyak, ékszerek, műtárgyak, illat- és pipereszerek stb.) után métermázsánként 12 fillér.

Jegyzet. A vámdij összegének kiszámításánál az 50 kg.-mon aluli áruszállitniányok fél métermázsánként, az 50 kg.-mon felüliek pedig egész métermázsának veendők.

II.

Az engedélyezett vámszedés érvényesítésénél a vámmentességeket az 1890. évi. 1. törvénycikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg:

A vasútnál a vámdijak fizetése alól mentesek :

1. a királyi uralkodóház minden tagjának és udvartartásainak szállítmányai ;

2. a királyi udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok ;

3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai;

4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége,