Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-02-15 / 4. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP (háromszáz) korona fizetési előleget kiutalni határozza azzal, hogy ezen előleg fizetéséből folyó év március 1-től kezdődőleg 10 havi egyenlő részletben lesz levonandó, illetve f. év végéig megtérítendő. 4. Olvastatott Taub Mózes kérelme községi kötelékbe felvétele iránt. A közgyűlés a javaslat elfogadásával a kérelmet elutasítja, mert nevezett bizonytalan időtartamú fakitermelésnél van mint fuvaros alkalmazva és igy ennek megszűnte esetére minden vagyon hiányában nincs beigazolva az, hogy a község terhelése nélkül magát fenntartani képes lesz. 5. Olvastatott Pap Márton v. főszámvevő beadványa a szervezési szabályzat módosítása ügyében. A bizottság javaslatának elfogadásával a közgyűlés Stoll Béla tiszti ügyész azon kijelentése után, hogy a birtokváltozásokról szóló I. sz. kataszteri nyilvántartás vezetését magára vállalja addig is, mig a beadványban felsoroltak orvoslására a megfelelő intézkedés megtehető lesz, ideiglenesen Almássy Kornél rendőrtisztet a délelőtti órákra főszámvevő mellé beosztani határozza azzal, hogy megfelelő foglalkoztatása, igy munkája könnyebbitése iránt saját belátása szerint intézkedjék; a beadványt pedig a tanácsnak kiadja azzal, hogy a pénztárnok, ellenőr, végrehajtó bevonásával azt megfontolás tárgyává téve tegyen javaslatot, hogy a főszámvevői és adóügyi tanácsnoki kettős állás teendőinek ellátása körül' milyen egyszerűsítések és könnyítések lennének keresztül vihetők és ezek megoldására milyen módot tartana alkalmasnak. 6. A tanács beterjeszti folyó évi február hó 6-án megtartott tűzifa árverés eredményéről jelentését, mely szerint Wider Lázár felsőbányái lakos a bükkfa m3-éért 10 K 50 fillért, a nyírás égerfa m3-éért 7 koronát ajánlott meg. A közgyűlés a bizottság javaslata mellőzésével az ajánlatot tekintettel, hogy az a kikiáltási áron alul van, nem fogadja el és a megajánlott árak kikiáltási ár alapul vétele mellett mielőbb újabb árverést kitűzni határoz s a további intézkedés megtételével a tanácsot megbízza az iratok kiadása mellett. Asszonyainknak és mindenki másnak. Most már bizonyos, hogy a háború sorsa s igy a győzelmes béke eikövetkezése attól függ, hogy gazdaságilag kibirjuk-e a háború okozta megterheltetést, nevezetesen pedig, hogy Anglia és cinkostársaink kiéheztetési tervét keresztül tudjuk-e huzni. Minden azon fordul meg, hogy milyen kezekben vannak a kamara-kulcsok és pénztárcák. Örömmel olvassuk özv. Báthory N.-nénak tollából ezeket a mindnyájunk által megszivleKara Györgye élete szimbolikusan mutatja a szerbség sorsának a mi monarchiánkkal való öszefüggését. Kara Györgye fia, Karagyorgyevics Sándor, mikor másfél évtizedre terjedő uralkodás után trónjáról elüzetett, szintén Magyar- országba menekült. Temesváron és Budapesten lakott, magyar földbirtokos lett, a bokszegi uradalom tulajdonosa, magyar ruhában járt és sok előkelő magyar emberrel tartott jó összeköttetést. Mikor Obernovics Mihály fejedelem meggyilkolása után a bünrészesség gyanúja alá került, a magyar bíróság kénytelen volt megindítani ellene a vizsgálatot, de kímélettel és igazságosan bánt vele. Péter király, a kinek uralma alatt a mi ellenünk való izgatás nagyra nőtt, szintén egész ifjúságán át érezte a magyar méltányosság szellemét. Géniben és Saint-Cyrben nevelkedett ugyan, de apja ezalatt nálunk lakott, ő is gyakran töltött családjával hónapokat Magyarországon. Nevelésben is nagyrésze volt a magyar kultúrának: a kiváló magyar nyelvtudós, Pod- horszky Lajos volt a nevelője és Irányi Dániel oktatta a politikai tudományokra. Attól a szellemtől azonban, a mely Szerbiában többé-kevésbé mindig megvolt s a mely Obrenovitcs Sándor rettentő elpusztításával őt trónra juttatta, nyugateurópai nevelése ellenére sem tudott szabadulni. A királygyilkosok szelleme letörölte róla azt a hajtást, a melyet a Nyugaton töltött ifjúság, a müveit nemzetek szellemének és életfogásának ismerete tett rá s eltörölte Irányi Dániel nemes, fenkölt és a becsület szellemétől áthatott egyéniségének hatását is. lendő itthoni háborús regulákat, melyeknek megtartása most lelkiismeretbeli kötelesség, mint ahogy azt Németország minden lakosa valóban meg is tartja : 1. Ne egyél és ne etess többet, ^ mint amennyi a létföntartáshoz szükséges ! És ha százszor annyi telik- is, száműzd a reggeli asztal vajától és gyümölcsizétől kezdve a vacsorái Ínyenc fogásokig mindazt, amire szervezetednek nincs föltétien szüksége. Minden deka ennivaló, amit nem vonsz meg magadtól, ellenségeinket hizlalja, minden fölösleges falat, amiről lemondasz, a mieinknek jut. 2. Ne vendégeskedjél semmi cim alatt és semmi áron ! Ne legyen névnap, se lakodalom, se zsur, se semmi néven nevezendő lakoma. Mert nemcsak több fogy a kelleténél, de rósz példa adódik. Ne kerüljön senki asztalára két tál ételnél több. Ha azzal kínálja meg vendégét vagy az ozsonnai sovány teácskájával, azzal nem árulja el,a hazát és a barátságnak is áldoz. 3. Éppen ilyen fukarmódon bánj a szövettel, fémmel, bőrrel, tüzelővel, zsiradékkal, szappannal, mert amink van, az első és utolsó sorban nem nekünk itthonvalóknak, de künn küzdő milliónyi hőseinknek kell. Bármit e felsoroltak közül elvonunk tőlük, harcképességük rovására esik. Gondold csak meg, mennyi az, amit ott fönn a hómezőkön, vagy lenn a déli sziklákon elnyünek ? Olyanok, akik máskor mezítláb jártak és téli gúnyájuk sem volt éppen mintaszerű. Akkor pedig nyitva állott előttünk az egész világpiac és kevesebben voltunk fogyasztók, most el vagyunk zárva, készleteink kifogytak, ugyan kinek jusson ma erős bőr, meleg gyapjú, szóval mindenből a legjobb, ha nem védelmezőinknek? 4. Ne vond el a munkaerőd személyes kényelmedre és fényüzési hajlamaid kielégítésére. Ami magyarul annyit tesz, hogy ha ezelőtt három cselédet tartottál, érd be ma kettővel. De ne a kettő vállára sózd a harmadik munkáját, hanem oszd el magad és családjaid vállára arányosan. Mondjon le kiki egy henye negyedórájáról, tisztítsa ki a cipőjét, a ruháját, szolgálja ki magát, ezzel is a hazát szolgálja. 5. Ha bevásárlásaidban is korlátozod magad, nemcsak a külföldi behozatalt csökkented, amivel aranyunk kiözönlését és a végzetes diszázsiót meggátolod, de az idehaza elfoglalt sok munkáskezet is felszabadítod és termelő munkára tereled. Minek ma a cicoma-, dísztárgy készítés ? Dolgozzon minden kéz az életföntar- tásra és a hadsereg ellátására. Amely nőt ma külföldi eredetű pompában, párisi virág, kanadai prém, angol szövet, brüsszeli csipkében látunk, az megvetendő áruló. 6. Minden szavad és minden tetted arra irányuljon, hogy a termelést fokozzuk. Ha talpalatnyi földed van, vesd be veteménnyel. Ha paraszt cseléded van, bird rá, hogy menjen haza ásni és kapálni. Gyermekeidnek tedd kötelességükké a kerti munkát ; ha nincs magatoknak földetek, segítsetek másnak. Takarékoskodni a készlettel egyfelől és szaporítani a készletet másfelől, ez legyen szeme előtt ma mindnyájunknak. íme mindenki közreműködhetik a béke siettetésére. A haza becsülete legyen drágább, mint a saját igényeink kielégítése. Csak egy éjszakára . . . — Szabadon Gy<5nl Géza után. — Csak egy éjszakára küldjétek ki őket A svarmliniába, az élelmezőket, Csak egy éjszakára: Akik azt hirdetik, hogy nincsen már borunk, Amikor dohányt vár epedve táborunk. És snapszért kiált a sok száz szomjas torok — Hol vagytok akkor trenyákok, ha a bendő ko[rog? . . . Csak egy éjszakára küldjétek ki őket A trénhuszárokat, a malaclesőket; Csak egy éjszakára : Mikor siketitően bőgni kezd a gránát S úgy nyög a véres föld mintha gyomrát vágnák, Ilyenkor, ha kérded : van-e dohány és snapsz ? ... Tótziherre veszem, mindent rögtön megkapsz !. .. Küldjétek ki őket csak egy éjszakára Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára, Csak egy éjszakára . . . Lesz megint tiszta bor, tokaji és asszu Nem eszi meg akkor hordóinkat a szu Lesz majd túró, sajt, szalona, kolbász lében Ha begyullad egy kicsit a „trenyák lében“ . . . Csak egy éjszakára küldjétek ki őket A svarmliniába az élelmezőket . . . Csak egy éjszakára : Lesz akkor élelem, kenyér mellé kompót, Jó lesz a menázsi, hogyha eddig rossz vót, Nem lesz majd a cwiback petróleum szagu És eztán nem nyomja már fejünket a bu . . . Ludvig baka. Különfélék. Elismerés a hadikölcsönért. A múlt héten érkezett meg három gyönyörűen kiállított, díszes elismerő okirat a pénzügyminisztertől Bay Lajosnak, Makray Mihály dr.-nak és Stoll Bélának Nagybányára és Farkas Jenőnek Felsőbányára a hadikölcsön előmozdítása körül kifejtett sikeres működésűkért. Elseje alkalmából a hátralékok szives beküldését kéri a kiadóhivatal. Katonai kitüntetés. Őfelsége a király ifj. Farkas Jenő 39-ik ezredbeli tarackos tüzér- hadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért a ,,signum laudist“ adományozta. A felsőbányái rendőrkapitányi állásra hirdetett pályázat határideje febr. 15-én járt le. Kisegítő orvos. Dr. Tóik Gábor kincstári főorvost a bányaigazgatóság kisegítésül berendelte Nagybányára, hol is minden második napon a betegek rendelkezésére áll. Az Erdélyi Irodalmi Társaság titkára Révai Károlyhoz. Az E. I. T. titkára Kovács Dezső, ref. főgimnáziumi igazgató levelet irt Révainak abból az alkalomból, hogy őt a Petőfi Társaság tagjai sorába választotta. A meleg hangú levél igy szól: „Kedves Barátom ! Abból az alkalomból, hogy a Petőfi Társaság téged, irodalmi érdemeid méltó elismeréséül tagjainak díszes sorába választott, kérlek, fogadd szívből jövő gratulációmat. Az Isten tartsa meg a Te munkakedvedet még sokáig, hogy kifejezést tudj adni lelked sok szép álmának, amelyek még elmondásra várnak. Ha társaságunk majd gyűlést fog tartani, bejelentem ott hivatalosan is a Te szépirodalmi kitüntetésedet s minden bizonnyal a Társaság is méltó formában ki fogja fejezni azt a szeretetet, amellyel irántad mindnyájan viseltetünk. Szeretettel ölel tisztelő barátod. Kolozsvár, 1917. febr. 7. Kovács Dezső. Rendkívüli államsegély. A belügyminiszter Felsőbánya város részére 5000 K rendkívüli államsegélyt engedélyezett. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága f. hó 22-én rendes közgyűlést tart. Megrendültünk, megremegett szivünk, hiszen megdöbbentő a hir, hogy Herczinger Xavér Ferenc Nagybánya város tiszti főorvosa hirtelen meghalt. — Még tegnap mosolyogva integetett barátainak s kedves, élénk volt a kis társaságban is, és egy pár óra múltával már élettelenné vált! A szive fájt, a szive nagyon fájhatott; mert ha jött - ha ment, jobb keze mindig a baloldalon, szive táján pihent. Most már megpihent a nemes szív, koporsóban fekszik a fáradhatatlanul munkás kéz, a mindig hivatásának élő derék ember. Csupa szív volt és nemes melegérzettel megáldott lelkű férfiú volt dr. Herczinger Ferenc. Egy város és ennek nagyvidéke hullatja köny- nyeit, mert a higgadt, komoly főorvos nem vigasztal, nem gyógyít már többé beteget. Sok ezer beteg áldja dr. Herczingernek áldásos orvosi ténykedését, hiszen ő a nép ezreinek volt a főorvosa, kiket meleg szeretettel istápolt, gyógyított és segített anyagiakban is. Áldott emlékezete mindenütt feledhetetlen jóságáért időtlen időkig ott hol megfordult s azok között, kik orvosi tanácsát kérték. Dr. Herczinger Xavér Ferencről, mint városi főorvos és vármegyei tiszteletbeli főorvosról Nagybánya város tisztiDr. Herczinger Xavér Ferenc.
