Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-02-15 / 4. szám
I kara adott ki gyászlapot, továbbá a nagybányai íőginnázium hol, mint iskolai orvos és egészségtanár működött, a nagybányai részvénytakarékpénztár pedig mint igazgatósági tagjáról adott ki gyászlapot. A Szatmárnémeti kerületi munkásbiztositó pénztárnak is főorvosa volt, és a szamosvölgyi vasútnak orvosi tanácsadója. Műkedvelő előadás. Hosszabb szünet után f. hó 3-án ismét egy népszínművel álltak elő a műkedvelők. Géczi István „A régi szerető“ c. 3 felvonásossa került színre. Szereplők voltak: Gazdag Tóth István Pap Kálmán. Esztike leánya Brezoczki Rózsika. Major Borcsa Kuharik An- nuska. Misi Petrován József. Tecza Lévai Klárika. Meszeslábu Kiss József Habina Antal. Peti tanyás gazda Kováts Károly. Biró Nagy Béla. Juliska, leánya Vajcsuk Paula. Zsuzsa, Esztike dajkája Fekete Margitka. Alvégi Zsótér Jancsi Kováts Károly. Péter Pap Lajos. I. legény Pap Lajos. II. legény Labina Márton. III. legény Moldován Pál. IV. legény Marosán Sándor. I. kis- biró Kiss János. II. kisbiró Rusolán Ferenc. Örzse, Marci felesége Vajcsuk Paula. Egy részeg ember *** Zsögedi Marci csikós Molnár János. I. asszony Kormos Vilma. II. asszony Kormos Irénke. III. asszony Lévai Bettiké. — Már a darab megválasztása igen szerencsés volt, a közönség érdeklődése is fokozottabb, ugyannyira, hogy a nagytermet nemcsak zsúfolásig megtöltötték, hanem még sokaknak vissza is kellett térni. Nyolc óra után nem sokkal vette kezdetét az előadás s féltizenegy óráig tartott. A közönség- fokozott érdeklődéssel kisérte az egész játékot s kellemes emlékkel, megelégedéssel hagyta el a termet. Mi is csak dicsérettel szólhatunk a szereplőkről, úgy egyenkint, mint összesen. Ki kell emelnünk azonban egyeseket. A legügyesebb talán Tecza (Lévai Klárika) volt, ki úgy ügyes játékával, mint kellemes hanghordozásával és érzelmeit kifejező arczjátékával mindnyájunkat meglepett. Kuharik Annuska az első szerelmét feledni nem tudó fiatal özvegyet, Major Borcsát, Pap Kálmán a keményszívű, de aztán ellágyuló Gazdag Tóth Istvánt alakította jól, mig Petrován József a szerelmes „bojtár“ szerepében állotta meg helyét. Kitűnő volt Szász Béla, a falusi biró szerepében. Alvégi Zsótér Jancsi (Kováts Károly), Meszeslábu Kiss József (Habina Antal) és a „Részeg ember“ alakításai mind-mind nagyon jók, az életből ellesettek voltak. De játszótársaik is semmivel sem maradtak mögöttük s csak helyszűke miatt nem lehet mindnyájukról külön megemlékezni. A szebbnél szebb magyaros női öltözetek s a jellegzetes magyar csikós és gulyás jelmezek, valamint a helyesen alkalmazott maszkirozás nagyban emelte az est sikerét. A sikerben nagy része van id. Vagányi Kálmánnak, ki fáradhatatlan volt a betanításban és Pap Kálmánnak, kinek köszönhető a ruhák beszerzése s a díszletek készítése. A bemutatkozás nagyon szépen sikerült. Az elmondottak ntán csak fokozottabb tevékenységre serkenthetjük az ifjú gárdát s a babér sem fog elmaradni. Az erkölcsi sikerrel járt a szép anyagi siker. Az összes bevétel 539.20 K volt; ezzel szemben kiadás 211.27 K. Tiszta jövedelem tehát a tanköteles hadiárvák felruházására 327.93 K. Jegyeiket megváltották: Stoll Béla 10 K; Farkas Jenő, Maiker József 4 — 4 K; Dr. Berks Aurél 3.20 K, dr. Szokol Pál 3 K, Jeremiás János és özv. Lévay Zsigmondné 2-2 K-val. Felülfizettek: Porosz Armin 6 K, Kilián Béla 4 K, Fizély Sándor 3 K, Kádár Ferdinánd 2'30 K, Wider Samu, Janky Attilla és Árpád, Szokoly Dezső, N. N., Bergfert Árpád, Lányi Gyula, Váradi János, Sárközy Lajos, Csausz Gyula 2-2 K, Bugesch Matild, Hitter Mátyás, Pirchy Kálmán 1'50 — 1'50 K, Koh László 1 "30 K, Szikhely Mariska, Rusicki Ferencz, Fekete Géza 1'20—1‘20 K, Sirmon Viktoria 1‘10 K, Szász Lajos 1 K, Dukrét Gyuláné 70 fill, Csepreghy Gyula 60 fill, Borsa Márton, Junger Helén, Dá- vidovits Dezső 50-50 f, Minár Ignácné, Rábay Istvánná 40-40 fillért. Az előadást farsang utolsó vasárnapján megismételik s akkor megnézhetik azok is, kik érthetetlen oknál fogva idegenkedtek s most távolmaradtak és azok is, akiknek nem jutott hely. Dimand József. Mennyi kenyeret kell sütni a lisztből. A debreceni pékek annak idején beadvánnyal fordultak a tanácshoz és annak kijelentése mellett, hogy egy métermázsa lisztből 40 kiló jó kenyeret készíteni képtelenek ráfizetés nélkül, kérték, hogy 140 kilós súly betartására ne kötelezzék őket. A tanács a kérelmet pártolólag FELSOB ANYAI HÍRLAP terjesztette fel a belügyminiszterhez, aki most érkezett leiratában azonban a kérést elutasította és kijelentette, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a pékek egy métermázsa lisztből 140 kiló kenyeret süssenek ki. Változás a menetjegyen. A hivalalos lap mai számában megjelent a kereskedelmi miniszter rendelete, amely a nyolc év óta érvényes vasúti üzletszabályzatot ideiglenesen módosítja. A módosítás az, hogy ezentúl menetjegyen a vonatnak, a vonatnemnek és a kocsiosztálynak menetdijváltozások esetén a menetdijat csupán a megelőző menetjegykészlet felhasználása után kell feltüntetni. E módosított rendelkezés értelmében a menetjegyeken a menetdijaknak nem kell kitüntetve lenni a menetjegyeken esetleg kitüntetett, de áthúzott árakat nem létezőknek kell tekinteni. Vasúti közlekedés korlátozása. Február 7-étől kezdve a következő személyszállító vonatok közlekedése megszűnik: a Saujhelz-Lavocni vonalon a 407 és 4240 sz. vonatok, a Bátyú- Kházai vonalon a 4716. és 4717 sz. vonatok, a Debrecen-Kházai vonalon 1713. és 1516. sz. vonatok egy időre nem fognak közlekedni A mély gyász vége. Január 29-én véget ért a Ferenc József halála miatt elrendelt mély gyász. A katonatisztek és katonai tisztviselők kardboltjáról lekerült a feke gyászfátyol, május 29-én azonban még fekete karszaliagot kell Viselniük. A harangok bevonulása. Mindjobban halad előre a harangoknak hadicélokra való elvitele A dunáninneni evangélikus egyházkerület espe- rességeiben mindenütt megtörtént már a rek- virálás. A harangokért járó kártalanítási ösz- szegeket - mint az egyházakat hivatalosan értesítették — a hadvezetőség a közeljövőben folyósítani fogja. Az őrlési arányt a vármegye alispánja 1619/917. sz. febr. 5-én kelt rendeletében következően állapítja meg; 1. Félmagos és magas őrlésű malmok búzánál 80°/o. rozsnál 8l°/0. 2. Minden más, tehát a csupán kőre berendezett malmok is úgy búzánál, mint a rozsnál 75o/0 kiörlésére kötelesek. A rendelet az egyes malmok a kiőrlési arány emelését a felőrlésnek többszöri megismétlésével érhetik el. A porlási és kopási veszteséget félmagas és magas őrlésű malmoknál búzánál 2o/o, rozsnál, l'/2o/0-ban, az egyszerű malmoknál 2Vs°/o rozsnál 3%-ban állapítja meg. A malmok telepén semmiféle gabonának nem szabad lenni, a minek rendeltetéséről a vállalat íolvilágositást adni nem tud. Az őröltető felek gabonái csakis zsákokban tarthatók, minden egyes tétel a fél nevét, a zsák számát és a súly mennyiségét feltüntető számával láttassák el. Örökítsük meg az elesett hősök emlékét. Dr. Baltazár Dezső református püspök ő császári és királyi fensége József főherceg fővédnöksége és báró Hazai Samu alatt álló Katona í Otthonok- elnöke és igazgatósága ezúton kéri fel Hajdú-, Bihar-, Szabolcs- és Jász Nagykun Szolnok vármegye területéről elesett hősök hozzátartozóit, hogy dicsőséges harcaiban hősi halált halt és megcsonkult tisztek, zászlósok, hadapródok, altisztek és katonák arcképét emlékük megörökitésa végett a Katona Otthon igazgatóságához (Debrecen, József kir. herceg-utca) eljuttatni szíveskedjenek. Az elesetteknek születési és életrajzi adatai közlésén kívül annak a közlését is kéri az igazgatóság, hogy az illető ha legénységi állományhoz tartozott is, vagy esetleg idegen ezredhez osztották, melyik ezred és melyik század kötelékében harcolt, mikor és melyik hercztéren, illetve ütközetben esett el, vagy csonkult meg. — A hősök hozzátartozói bizonyára hálásan fogadják dr. Baltazár Dezső ref. püspök és a Katonai Otthon igazgatóságának kezdeményezését s lehetővé teszik, hogy egy hős se hiányozzék az Arany Könyvből és a ragyogó gallériából. Magánházakban is tilos a mulatozás. Eddig könnyen beszéltek azok, akik a záróra után is minden áron folytatni akarták a mulatozást. Egyszerűen elmentek valamelyik magánlakásra s ott addig dőzsöltek, amig éppen jól esett. Jövőben ez is másként lesz. A kormány éppen most egy újabb rendeletén dolgozik, amely a magán háztartásokban folyó mulatozásokat fogja korlátozni. Értesülésünk szerint privát lakásokon sem szabad társaságnak tovább dőzsölni a zárórán s ezen rendelkezés alól a hatóságok csak a legkivételesebb esetekben — eljegyzés, lakodalom - adhatnak fölmentést.Az a kérdés most már csak, hogy a javíthatatlan lumpok akarnak-e ilyen árat fizetni egy-egy zárórán túli fönnmaradásért. Adófizetés iránti megintés. A város adóhivatala ezennel felszólítja mindazokat az adózókat, akik az 1909. évi XI. t.-c. 26. §-a értelmében a folyó év I-ső negyedévi adótartozásukat folyó hó 15-éig be nem fizették, hogy azt járulékaival együtt a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 23-ig Nagykároly r. t. város pénztáránál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a záloglási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Szemes terménnyel nem lehet ludat tömni. A Közélelmezési hivatal elnöke elrendelte, hogy a ludak hizlalásának céljára szemes termény egyr- általában vissza nem hagyható és ha valahol a requirálók ilyen célra mégis visszahagytak volna, akkor az illető helyeken pótlólag le kell requi- rálni a szemes terményt. Ezüst ár. A nagyméltóságu m. kir. pénzügy- ministerium 1917. évi január hó 25-én kelt 12032 szám alatti magas leiratával a hazai bányákban termelt ezüst beváltási árát 1917. február hóra százhetvenyolcz (178) koronában állapította meg. Uj vármegyei pótadó. Dr. Péchi István alispán helyettes, vármegyei főjegyző értesitte a vármegyei bizottsági tagokat, hogy a törvényhatóság közgyűlésének határozatával az ellenségtől elpusztított felvidéki községek újjáépítésére felajánlott 20,000 K fedezésére egy százalék vármegyei pótadónak egy évre való kivetése iránt a folyó hó 22-én tartandó rendes közgyűlés elé javaslatot terjesztett elő. Az éhezíetők éhezése. Az oroszok beismerése. Az entente gőgös jelszavai, hogy fegyvererejük összemorzsol bennünket s kiéheztetéssel belénk fojtja az életet, egymásután üres hencegésnek bizonyulnak. Mi több: minden fenyegetés visszaszáll saját népeinek fejére s a pusztulás, melyet számunkra eszelt ki, a vesztünkre szövetkezett országokban szinte napról-napra fokozottabb arányokban dúl. Ez koránsem a mi elfogult kitalálásunk, hanem maga a kérlelhetetlen valóság, amelyet ellenségeink maguk vallanak be. Amint a harctéri jelentések minden szépitgetés mellett is kénytelenek beismerni szakadatlan vereségeiket, azonban gazdasági kimerülésüket is saját vallomásaikkal igazolhat- uk. Sajtójuk panaszkodása végeláthatatlan : itt is, ott is áttör a cenzúra minden szigorúságán s a legszánandóbb képet rajzolja arról a nyomorúságról, mely az entente országaiban kivétel nékül felütötte a fejét s a kétségbeesés foron- gásába sodorja népeit. Emberben és anyagban „kimeríthetetlen“ raktáruk, Oroszország jár legelői a kimerültségen. Idézzük az orosz lapokat: részrehajlásuk szemüvegén is olyan sötéten festenek az ottani állapotok, hogy sötétebbre még az elfogultság sem festhetné. A „Ruskoje Slovo“ tanulsága szerint „Saratov, Poltavo, Nisni-Novgorod és Vozones malmai állnak, a gabona teljesen hiányzik, a helyzet fenyegető. „Moszkvában a napi 1200 helyett 1700 marhát vágnak le, mert takarmányhiány miatt az állatok felügyelet nélkül kóborolnak és az éhségtől elhullanak „Maguk a kereskedők kérik a húsárak leszállítását, mert a megállapított árakon a lakosság nem vásárol húst“. Smolens, Orel, Jaroslav ésTomszk megállapított petroleum- és naftakészletei dacára ezekben az anyagokban a legnagyobb hiányt szenvedi. Naponta megújuló kormányrendeletek ellenére az ellátás pang,, A „R Vje- domosti“ szerint „Poltava kormányzóságban teljes a petróleum-hiány“. „A Donvidék 1916. évi gabona termése alig elegendő saját szükségleteinek fedezésére“. Belyből valóságos éhséget jelentenek. Semmi ennivaló nincs, se kenyér, se cukor, se gyufa, se petroleum és egyáltalában semmiféle élelmiszer.“ Ugyanez a lap Írja, hogy „Odessában a fűtőanyag hiánya folytán a pótfütőanyag, a denaturált szesz beszerzése nagy zavarokat okoz; a lakosság padokkal és párnákkal íelszerelve(
