Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-08-16 / 17. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

Maiaiorszáí Húi és Mt.

Magyarország területe hetvenkilenc millió katasztrális hold. Ebből 26 és fél millió hold, vagyis 54 százalék 28000 birtokos között, 22 és fél millió vagyis 46 százalék 1.674.677 birtokos között oszlik meg. Az előbbi a 100 holdon aluli birtokkategóriára esik. Másszóvai 9239 százaléka birtokosoknak bir 46 százalékot és 164 százaléka bírja az ország földterületének 54 százalékát.

Ebből az 54 százalékból 34.25 százalék a szántóföld, a 46 százalékból pedig 84.14 százalék az. Mig 1.674.677 birtokos közt oszlott meg 22 és fél millió hold, az átlagos birtoknagyság tehát 13 hold, addig a 20000 holdon felüli birtokosok száma 2135, birtokaik kiterjedése pedig 16622 ezer hold, az átlag tehái 5864 hold, vagy ha tekintetbe vesszük, hogy a 20000 holdon felüli 6.746.000 holdat kitevő birtok mindössze 128 birtokos közt oszlik meg, amikor tehát az átlag 52.700 hold.

A szorosan vett Magyarország lakossága a következően oszlik meg: A Duna jobbpartján magyar 2.221.295, német 555.697 a többi tót, ruthén stb. A Duna baipartján magyar 711.654, német 144.395, tót 1.279.584, a többi horvát stb. A Duna-Tisza közén magyar 3.081.066, német 357.822, szerb 154.298, a többi horvát, ruthén, tót, stb. A Tisza jobbpartján magyar 945.990, német 98.564. tót 441.776, ruthén 194.304. A Tisza-Maros közepén magyar 474.988, német 427.253, oláh 845.850. Erdélyrészben magyar 918.217, német 233.085, oláh 1.472.021. Fiúméban magyar 6483, német 2315, horvát 12.296 egyéb 27.306.

Az egész országban magyar 9.944.626, német 1.903.357, tót 1.946.357, oláh 2.943.186, ruthén 464.270, horvát 194.808, szerb 461.516, egyéb 401,412. A lakosság 45 és fél százaléka nem magyarajku, közüllök csak 22 és fél százalék tud magyarul. Á nemzetiségiek 48 millió lakos közt a magyar állameszme és a magyar állam integritása állandóan törő tót, oláh, ruthén, horvát és szerb lakosok száma 6 millió.

A magyar nyelv domináló szerepét jobban

Másnap, 24-én reggel valamivel később, háromnegyed hatkor kezdődött a pergőtűz s a támadások egymást érték délután öt óráig. Ez a két nap leírhatatlan és felejthetetlen. Maga a hivatalos jelentés állapítja meg, hogy e két nap alatt tizenhét támadást vertek vissza a honvédhadosztály csapatai. A tüzérség kitünően segítette a védőket, sok támadás hulláma el sem ért az akadályokig, tönkrement a zárótűzben, de sokat gépfegyverrel, kézigránáttal vertek vissza a honvédek.

Május 25-én egynapos harci szünet; a következő napon ismét ágyúzás és több gyalogsági támadás, de már nem a régi élannal. Azóta relativ szünet, melyet apróbb vállalkozások töltenek ki. A honvédhadoszláiy állásaira tizenegy olasz ezred támadt, tehát csaknem négyszeres túlerő. Cadorna egyik jelentésében külön dicsérettel emelte ki a Barletta-dandárt; ezt a dandárt a honvédek teljesen tönkretették.

A védelem rendszere a Kraszton teljesen hozzásimult a különös, nehéz viszonyokhoz. A pergőtűz óráit a föld színén ki nem bírják a csapatok. Mindenki a sziklába vájt nagy üregbe, kavernákba bújik, csak figyelők maradnak az árkok védettebb helyein. A kaverna védelme biztos. De szűk, sötét, a levegő forróvá és nehézzé válik benne s a védők boldogén, megkönnyebbülten jönnek ki belőle abban a pillanatban, midőn szűnik a gránátzápor és az olasz gyalogság előre jön. Most aztán minden a védők nyugalmán, bátorságán, lélekjelenlétén múlik. Elvannak vágva, magukra hagyatva, a telefonösszeköttetések az első órákban tönkremennek s a lagfontosabb jelentéseket és parancsokat tudják csak, staféta s egyik a másikig szalad az írással: akárcsak kétezer évvel ezelőtt. Meleg étel nincs napközben. Éjjé] jelennek meg a málhásáilatok a főzőládákkal. Éjféltájban van az ebéd és a vacsora, napközben csak kenyér, sajt, valami hideg étel.

A hely, amelyet a honvédek védtek, a leg- exponálíabbak közé tartozik az egész Karászion. Kietlen, forró sivatag, fái elpusztultak, vize nincs, talaja kemény, éles kő, minden zuga a srapnell- hüvelyekkel, gránáttöredékekkel teli. Megsokszorozódnak itt a harc nehézségei s ez a csatatér, kövei miatt, talán a nyugati harctérnél is véresebb. Kosztauyevica védőit meghatott csodálat és elismerés illeti meg. Lengyel Géza.

kell biztosítani különösen oly országrészekben, hol a nem magyarajknak 40 százalékon felüli tömegekben laknak. Oly helyeken, mint a Tisza- Maros szögében. Fiúméban, ahol ma a törvényhatósági és a közigazgatás mondhatni kizárólag nem magyar nyelven intéztetik és ahol a magyar elem tűrt osztály. Megemlítjük még hogy Magyar- ország lakosságából írni és olvasni tud 10.621.420 egyén, magyarul iud 18.757.090,

A diktátor.

A diktátort Kerenszkinek hívják. Nem nagyon cifra muszka név, az emlékezet fáradság nélkül ráfordíthat mindenkor az emlékezet könyvében. E könyvben azonban sem tisztelet, sem csodálat, sőt még csak szimpátia sem fogja soha e nevet megőrizni. E név a szocializmus és demokratizmus dicsőségét kellene hogy hirdesse, de nem hirdeti. A szocialisták száz esztendő múlva is a szájukat fogják szívni ha e névre gondolnak.

E név tulajdonosának Oroszországban kellett születnie, e szomorú bófehérke és vérpiroska országban. Ez országnak egyik arculata nemcsak fehér, mint a másik leányának, hanem a fehérség maga az érintetlen szűzi hó, mig a másik arculata nem csak piros, mint a vér, hanem igazán véres is. A kancsuka és Szibéria vérkönyei folynak végig az arcán, mig szivében hosszú századok elnyomott keserűsége hallgat. Ez a szomorú, fantasztikus és végeredményében szimpatikus ország szülte Kerenszki urat, ezt a se nem szomorú, se nem szimpatikus beteg fiatal hóhért.

A betegség rendszerint szánalmas és enyhítő körülmény az ember életében, ellenben a Kerenszki életében a legvérlázitóbb bűn. Ez a ka- méliás him, a betegségére hivatkozva hóhérkodik Európa színpadán és soha betegség ellenszenvesebbé még nem tett embert, mint a harminckét j esztendős orosz diktátort. Amig a táviratok so- j kasága nem szolgáltatott kellő adatokat a diktátor személyéhez a közvélemény azt állapította még felőle, hogy a fiatal urnák a lelkiismeretét angol zsebekben kell keresni, vagy pedig, hogy a diktátor egy tipikus orosz fanatikus. Ma ellenben, amikor a mezítelen, feketén kékülő karját, mint betegségének végső stádiumát jelző bizonyítékot megmutatta a párisi ujságirónak és cselekedeteit életének kiszabott óráihoz igazítja, a világ tisztába van felőle, hogy ez az ember se nem megfizetett eszköz, se nem szent és őrült fanatikus, hanem egy gonosz kis beteg ember, akiből a fanatizmus nem a leikén keresztül bugy- gyan elő, hanem a betegsége nyomorult kis bacillus fészkén.

Sok szégyenfoltja van ennek a háborúnak,

I hanem akkora szégyenfoltja, mint ez az ifjú diktátor, egy sincs. Ebben a véres káoszban csak a legegészségesebb lélek nyithatja ki a beavatkozásra a kezét és nem egy holt beteg test lázas és deliriumos részeg lelke. Ez olyan merénylet az emberiség ellen, amilyent még e háború három esztendős réme nem produkált.

Aki még most sem akarja a békét, az mind beteg ember. És a betegek cézárja : az orosz diktátor. Nem egy halálraszánt, hanem egy úgyis halálraítélt emberi roncs, aki rövid földi éleiét úgy akarja kiélvezni, ahogy az antik cézárok sem élvezték. Mérhetetlen hiúság és hatalomvágy füli e roncs testet és lelket, akinek semmi veszíteni valója az életben és a vesztesség is nyereség számba megy nála. Egy ördögi alak, akit ördögi i agyvelő ruházott fel pokoli hatalmával. Azt Írják, ellenállhatatlanul beszél. A beszéd az értelemnek érzéki muzsikája s a cdszolhatallan észnek az, ami az alkohol. A népek azonban ki is szoktak józanulni és akkor a diktátor fejét is követelik. Az orosz diktátor t nem nagyon ijeszti meg ez a követelés. így vagy úgy, neki mindegy. És nálánál csak az a gonoszabb nagy Oroszországban, aki dikiárori székbe ültette.

I

ff

Személyi hírek. lfj. Münnich Sándor ve- zérkári alezredes szabadságát nejével együtt szüleinél tölti. — Baumerth Károly ny. főfelügyelő nejével együtt pár napig itt időzött s innen vejé- hez s leányához Kapnikbányára utazott. •—- Schiller Imre piskii áll. tanító családjával apósánál Varga János városi állatorvosnál volt látogatóban. — Báró Collar Róbert cs neje visszautaztak Budapestre. — Szmlk Antal igazgató főmérnök pár napot városunkban töltött. — Farkas Jenő kir. tan polgármester, ki pöstyéni kúrája után Budapesten is járt közélelmezési ügyben, haza érkezett s hivatalát átvette.

Jótékony célra. A folyó évi június 23-án tarlóit háborús estély tiszta jövedelme 355 korona volt, miből 200 K a hadi árvák helybeli alapjára fordittatoti, 155 K pedig a magyar vöröskereszt egyesületnek küldetett el.

Előléptetés. Csak nem rég örömmel közöltük a hirt, hogy Kálnay Gyula igazán köztiszteletnek és szeretetnek örvendő íőispáni titkár továbbra is itteni hivatalában s igy körünkben marad. Most őrömmel halljuk s adjuk tovább a hirt, hogy a belügyminiszter Kálnay Gyulát a Vili. fizetési osztályba léptette elő és belügyminiszteri s. titkárrá nevezte ki. Az előléptetés és kinevezés valóban méltó férfiút ért, aki kiváló képzettségével és képességével, bámulatos munkabírásával, — mit különösen a három háborús év alatt végzett odaadó, ügybuzgó nagy munkássága hangosan bizonyít — s előzékeny, barátságos, kedves modorával igazán általános nagy népszerűségnek örvend. Szívből melegen üdvözöljük mi is megérdemelt előléptetése és kinevezése alkalmából.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter Liíeráty Dezső mátészalkai járásbirósági Írnokot, Literáty Zsigmond polgártársunk fiát, ki a mozgósitás óta hadiszolgálatot teljesített és Prsemysl várának el- estekor orosz fogságba került s azóta ott sínylődik, irodatisztté nevezte ki.

Kitüntetés. Őfensége Salvator főherceg Sol- | tesz Elemérné és Révész Jánosáé nagytiszteletü j asszonyoknak a hadiékitményes vöröskereszt ezüst • diszérmet díjmentesen adományozta.

Előléptetés. Őfelsége ifj. Münnich „Sándor vezérkari alezredest ezredessé nevezte ki. Őszntén örvendünk a megérdemelt előléptetésnek.

Megbízás. Vármegyénk főispánja dr. Winkler Jenő körorvost a nagybányai járás-orvosi teendőkkel megbízta.

Me-nstrsnd változás. A szafmár-nagybá- nyai vasúién a menetrend a következőleg változott meg: Felsőbányáról érkezik reggel 4 óra 16 p.-kor. Indul Szatmárra 4'26. Érkezik Szalmárra 6'42. Este Szatmárról indul 9-31. Érkezik Nagybányára 11'56, indul Felsőbányára 12 01. Felsőbányáról indul reggel 7,20, érkezik 7‘54. Felsőbányára indul d. u. 1 • 15, érk. L56. Fernezelyre indul 8-15, érkezik 8*51. Indul vissza 9'30, érkezik 1(K)2.

Puskáa Antal, f részvéttel közölJ jük, hogy ifjabb dürot Puskás Antal nyug. kir. pénzügyi felügyelő néhai Puskás Antal volt városi rendőrkapitánynak első nejétől született fia, f. évi julius 25-én hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése szombaton délután ment végbe nagy részvét melleit. Az elhunytat kiterjedt előkelő úri család gyászolja. A kiadott gyászlap a következő: „Boldogok azok, akik az Urban alusznak el.“ Özv. ifi. ditrói Puskás Antalné, szül. Röszner Vilma úgy a maga, valamint gyermekei, unokái és a kiterjedt rokonság nevében mélyen lesújtott lélekkel tudatja, hogy a jó fiú, szerető férj, gondos apa, melegszívű rokon, ifjabb ditrói Puskás Antal nyugalmazott m. kir. pénzügyi felügyelő, hosszú és kinos szenvedés után, a halotti szentségekkel megerősítve, életének 73-ik évében, f. hó 25-én délelőtt örökre elpihent. Megboldogultunk hült tetemeit f. hó 28-án, szombaton d. e. 11 órakor fogjuk a felsőbányai-utcai 133. sz. gyászházből a r. kaíli. temetőbe kisérni és örök nyugalomra helyezni, jó leikéért az engesztelő szentmise áldozatot ugyanazon napon reggel 8 órakor fogjuk az Urnák bemutatni. Nagybányán. 1917. julius 25. Legyen csöndes az álma! Özv. id. ditrói Puskás Antalné szül. Kurovszky Mária mostohaanyja, ditrói Puskás Tivadar feleségével szül. Razgha Margittal és gyermekeikkel, d. Puskás Erica Szerencsy Edéné gyermekeivel, legifjabb d. Puskás Antal feleségével Foikusházy Annával és kisfiúkkal, özv. d. Puskás Gézáné, menye gyermekeivel. Vagner Rezső veje gyermekeivel, gyér-