Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-08-16 / 17. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

mekei. d. Puskás Géza férj, Ember Károlyné, d. Puskás József, d. Puskás Aranka férj. Kovács Pálné, d. Puskás Ferenc, d. Puskás Etelka férj. Csajbovszky Endréné, d. Puskás László, mint testvérei családjukkal. Özv. Lovrich Gyuláné nagynénje családjával, Erdődy Ignác, Cstidör Lajos, özv. Csüdör Ferencné mint unokatestvérei és unokatestvér özvegye családjukkal. Özv. Komócsy Józsefné szül. Röszner Adél leányával, Röszner Valéria sógornői.

Nagy tűz volt 9-én délután Sikárlón, ahol Stoll Béla, Brebán és más birtokosoknak búzája, állilólag a gépből kipattant szikra miatt leégett. Rendkívül sajnálatos dolog ez a mai nehéz élelmezési viszonyok között nemzetgazdasági szempontból is. A termény részben biztosítva volt. A vizsgálat a tűz okának kiderítése miatt folyamatban van.

A hatodik magyar hadik ölesönre, mint j már röviden jelentettük, megközelítő becslés sze- j rint 2.540 millió K-t jegyeztek. Ezzel a 21/z mil- í liárddal az összes magyar hadikölcsönök összege több mint 11 milliárdra emelkedik. A hat hadikölcsönre ugyanis jegyeztek: millió K

I.

hadikölcsönre

1.175

II.

1.131

111.

>r

1.984

IV.

1.953

V.

»>

2.300

VI.

»

2.540

Összesen: 11.083

A hat osztrák hadikölcsönre összesen 22.987.9 millió koronát jegyeztek és pedig:

I.

hadikölcsönre

millió K — 2.200.7

II.

2.688.3

III.

n

4.292.6

IV.

V

4.520.2

V.

»

4.467.9

VI.

w

4.908.9

Ossz

esen 22.988.9

E szerint Magyarország és Ausztria eddig a háború szükségleteire hadikölcsönökben összesen 34071.9 millió koronát teremtettek elő. Érdekes, hogy a két állam jegyzési eredménye csaknem teljesen megegyezik a kvótaaránnyal. Ugyanis Ausztria részesedése az összjegyzésben 67.5%, Magyarországé pedig 32.5 %. (A kijegyzési kvótaarány tudvalevőleg 664%9 és 33%s százalék.) Ha a lakosság számát tekintjük, úgy azt látjuk, hogy Ausztriában egy-egy lakosra 806.6 K, Magyarországon 532.8 K jut. Ez a két szám úgy aránylik egymáshoz, mint 66.2:33.9, amely arány csaknem pontosan egyezik a kiegyezési kvótaaránnyal.

A felmentések meghosszabbítása. A felmentések ellenőrzése szükségessé teszi a megfelelő nyilvántartást, hogy azokat, akiknek felmentése nincs kellően indokolva, bevonultathassák természetesen a közszolgálat és mezőgazdaság sérelme nélkül. Azoknak felmentését, akiknek kérvénye tényleg beérkezett, minden külön intézkedés nélkül az egyénenként történő végleges döntésig, meghosszabbítottnak tekintik és erről az illetők igazolványt is kapnak. Amennyiben a felmentési kérelmet elutasítják, az illetők minden körülmények között bevonulni tartoznak. Ilyen esetekben a polgári hatóságok nem adhatnak további haladékot, még akkor sem, ha uj alapon kérik a fölmeníést. Ä polgári hatóság felhatalmazást kaptak, hogy valóban sürgős esetekben várakozási időt engedélyezzenek a felmentés megújításáig és erről igzolványt is kiállíthassanak, ez a haladék, azonban szeptember 30-án túl nem terjedhet. Szabadságolt katonai személyek részére várakozási idő, sohasem adható.

' Miiyen tankönyveket nem kell vásárolni. A kultuszkormány körrendeletét küldött az összes iskolákhoz, amely szerint a jövő tanévtől kezdve további intézkedésig a tanulók nyelvtani, számtani, mériani és énekeskönyveket nem kötelesek vásárolni. A rendelet megokolása az, hogy a kormány ezzel is tehermentesíteni akarja az anyagi gondokkal küzdő szülőket.

Figy elmezt<atós! Felhívjuk gazdatársaink figyelmét, hogy a gyümölcsfáikon nagyobbrészt az ágrészeken is mutatkozó száraz és félszáraz összesodrott hernyó-tojással tele leveleket most kevesebb munkával azonnal kézzel és metszőolló használásával szedjék, vagy szedessék le, később már úgy oda lesz ragasztva hernyónyálkávai, hogy az ágak egyrészét is le fog kelleni vagdosni, ezen száraz összesodródott levelek televannak milliónyi apró tojásokkal, amiből már most is, de különösen tavasszal mindmegannyi hernyó fog előbujni, a leszedett levelek gondosan összeszedendők, azonnal elégetendő!?, e munkát most magunk is elvégezhetjük ne hagyjuk tehát télire vagy kora tavaszra az irtást, annál is inkább mivel most kevesebb költségbe kerül a munka teljesítése és ami íö, biztosabb munkát végezhetünk most, mint kora tavasszal, a mikor a hideg is gátol a munka pontos végrehajtásában.

Tizennyolc millió embert veazitett az entestíe. 365 milliárd költség. Óvatos becslés szerint az oroszok vesztesége a háború elejétől 1917. julius 1-ig 9,500.000 ember, a franciáké 4,400.000, az angoloké — nem számítva a hindukar — 1,6000.000, az olaszoké 1,600.090, a belgáké 240.000, a szerbeké 500.000, a románoké 300.000. Az entente vesztesége tehát több mint 18 millió, a mi körülbelül megfelel Dánia, Norvégia, Svédország ós Hollandia egész lakosságának. Az entente hadiköltsége a háború harmadik évéig mintegy 268 milliárd márka, mig a központi hatalmaké 107 milliárd.

Ä 12. honvódezrad az olasz fronton A 12. honvédezred hősi küzdelmeiről, melyben a ini fiaink is szolgálnak, a Szamos a következő tudósítást közli: Kosztanyevicátói délre a 16-ik isonzói csata előtt egy messze előrerugó, zsák- alaku öböl volt az állásunk, amelyet katonáink a község nevének illő einémetesitésével „Hunds- loch“-nak (Hudiiog) kereszteltek. Mert igazán kutyaszorító is volt az arcvonalnak ez a sajátságu szabálytalansága, melyet csak a vonalnak a szívós védelem miatt való megmerevedése magyarázhatott. Nem szívesen adunk föl itt a Karszton egyetlen lépésnyi területet sem; igy maradt meg ez a hudilogi zsák is úgy, ahogy a harcok közben kialakult, előretolt bástya a Karszt kőrengetegében. Az ellenség elölről és ugyanakkor jobbról-balról odanyomult, féiivben körülzárta az állást, amely éjszakánként olyan volt a világitó röppentyűk fényében, mini egy vészterhesen égő félkör. Ott, ahol a zsák eiőrerugott Koszíanyevida felé, a 220-as magaslaton az egész tavaszon át a 10-ik isonzói csatáig a 12. honvédgyalogezred állt. Elölről, hátulról és az északnyugati szárnyról zuhogott az olasz gránátok kereszttüze és sokszor a gyakorlott fül is alig tudta kiokoskodni a hang irányából, hogy ellenséges ütegtől jön-e, vagy a mieinktől ? A kőmezőn egyik lyukat a másik után fúrták a 21-es és 28-as olasz acéltömegek. Az ördög öreganyja ugyancsak ropta itt a táncot minden éjszaka. De a 12-es honvédek nyugodtan tűrték a vad játékot, sáncot ástak és dolgoztak, lőttek, szúrtak, danoltak és meghaltak e halálmezőn, inár ahogy sors kívánta tőlük. Egyik iiyen karszti éjszakán, amikor megint láthatatlan hatalmak zenebonája dúlt, a levegő fütyült, robbant és a földóriások lépteitől dongott, a 10. csata alatt a 12-esek vonalába kerültem. Mint ércből vágott oszlopok, úgy álltak őrt a szatmáriak az árkokban. A levegőben őrjöngve ugráltak a világitó röppentyűk, sokszor egész szölőfürtökben lógtak a fejünk fölött. Odaát mintha megtébolyult volna egy taracküteg. Hihetetlen, mennyi acélt és tüzet okádott. A szatmáriak rnár a futóárkokon dolgoztak, amiket az ellenség szétcsépelt. Meggörnyedve álltak í ott az éjszaka homályában, idegen földön, olyan ország kősivatagában, amelynek néhai lakói, nyelve, sziklái és pusztaságai vadidegenek voltak nekik, a dús magyar föld fiainak. Tán még iskolai emlék se fűzte őket veszendő szálaival a szlovén Karszlnak e szomorú, meggyötört földjéhez. De azt az c-gyet tudták : ez is egy darabja a hazának, ezzel is a hazát védik, a hazát tágabb értelemben, egy darabja ez a hatalmas, nagy összetartozásnak, amelyben az ő otthoni nyugvó, kalászokkal szegeit falvaik sorsa el van jegyezve e panaszos, vérző kőmezővel. Csak ez összetarozásnak öntudatos felfogásából teremhet az a büszke, erős hűség, amellyel az egyszerű honvéd ott a Karszton minden követ, minden bokrot megvédelmez. Egyik kaverna sziklatorkában hálásan, elragadtatva szorítom meg egyiknek a kezét. Ifjúsága dacára arca megszürküit már itt a nedves szakadék hosz- szu heteiben, de minden vonása csupa bizalom és erő. Sok mindent megtanultunk mi Ausztriában, szólt hozzám. A vidékeket, a beszédet, a hős ez- redeket és a tengert, amely közösen a miénk, mind a kelten meghalnánk, ha az egyikünk elvesztené. Már ezentúl mi jobban megértjük egymást. Hiszen testvérek volnánk. — Óiyan józanul mondta ezt, olyan magától értetődően. Fölöttünk a mozsarak vassal döfködték a remegő földet, a halál járt fölöttünk és itt lenn a magyar harcos az élet programmját hirdette . . .

Ecetkészités házilag. A háztartás nehéz gondjaival terhelt háziasszonyok figyelmébe ajánljuk, hogy finom ecetet lehet olcsón előállítani a következő recept szerint. Öt liter felforralt és lehűtött vízbe tessék tenni egy félkiló cukrot, 10 fillér áru élesztőt és két darab pirított kenyér- szeletet. Álljon a vegyület 4 hóiig egyenletes melegen és kész a boltinál sokkal finomabb és olcsóbb ecet. Csak tessék bátran megpróbálni, a recept kipróbáltalott és bevált.

Ezüstár. A kir. Pénzügyminisztérium 1917. évi juüus hó 30-án kelt 100. és 873. szám alatti magas leiratával a hazai bányákban termelt ezüst beváltási árát 1917. évi augusztus hóra egyszáz- hetvcnnyolcz (178) koronában állapította meg.

Csupasz arczu hires emberek. Most

mikor oly sokan, (kivált katonák) egész arcukat borotválják, érdekesnek tartjuk közölni, hogy hires emberek közül se bajuszt, se szakáit nem viseltek : Hunyadi László, Mátyás király, Kupeszky János a XVIII. század első felének legjelesebb magyar festője, Bél Mátyás, a „Nova Posoniensia“ szerkesztője, az első földrajzi szaklap alapitója, gróf Hadik Endre, Bácsvármegye főispánja és 21 hadjárat részese, Baróczy Sándor, Kazinczynak egyik mestere, fordításaival jelentékenyen fejlesztette a magyar szépprózát, gróf Benyovszky Mór, Madagaszkár királya, Laszkovics János, a Maríi- novics-féle összeesküvés részese, a magyar ezre- dek magyar lábraáliitásának sürgetője s a magyar vezérlő szó kérelmezője, a miért elvesztette tiszti rangját, gróf Festetich György, a hereszt helyi Gcorgicon alapitója. Bécs megneheztelt a derék hazafira, mert ő is merészkedett kérni a magyar ezredeknek magyar iábra állítását. Gróf Széchenyi Ferencz, a „nemzeti muzeum“ alapitója, Nagy- váti János, az első magyar gazdasági kézikönyvnek, a „Szorgalmatos mezei gazdának“ írója, Tomcsányi Ádárn, az első magyar természettudományi társulat iervezője s pesti egyetemi tanár, Pélzeii József, a „Mindenes Gyűjtemény“ szerkesztője, /\esop meséinek fordiíója, Kazinczy Ferencz a nyelvújítás munkájának vezére s irodalmunknak hosszt! időn keresztül középpontja és mozgató lelke, Budai Ézsaiás, ev. ref. super- iníendens, lörténetbuvár, Márton István, tanár és tankönyviró, Dayka Gábor, költő és tanár, Kis János, dunántúli superintended, iró, Kármán József iró, az „Urania“ szerkesztője s a „Fánni hagyományai “ -nak Írója, Szentpéteri József művész, kinek különösen az 1741. évi országgyűlést ábrázoló domborművei az ötvös-művészet remekei; Kölcsey Ferencz, a „Hymnus“ költője, Egressy Galambos Gábor, hazánk legkitűnőbb tragikusa. Wekerle Sándor volt miniszterelnök szintén csupasz arczu. A bajusz és szakái közmondásainkban: Hogy vág a bajusz? Bajusz nő. (Így ijesztik tréfásan a leánygyermekeket, mikor a férfiúval csókolódzik.) Bajusz alá való, azaz férfinak erős bor. Félre bajusz, jön a szakái. Más szakáira inni. Körszakáit eresztett. Saját szakálára tette. Kecskeszakái. Torzonborz bajusz. Semmit se adnak a szakálára. Szakálomba kapott. Van szakái. Szokásban volt a régieknél, hogy a szakáiból kihúztak egy szálat és zálogul adták. Innen a szakái jelképe a biztosításnak.

A magjrarorazági Kárpátegyesület LXIV. 1897. évi évkönyvének tartalma: Grósz Alfréd: A Markazittorony déli falának első átmászása. Györffy István: Bibliographia bojanica Tatraéusis A. Egyesületi ügyek. Teleki Sándor gróf, a MKE elnöke — v. b. t. t. Hefty Gyula Ándor, Fischer Miklós kir. tanácsos, ügyvivő al- elnök 25 éves működése. Hajts Béla. Ä Magyar- országi Kárpátegyesület tisztikara. Tiszteletbeli tagok. A központi választmány tagjai. A MKE bizottságai, képviselői. Jegyzőkönyvek. Évi jelentés. A tnuzeumi bizottság jelentése. A vezetőügyi bizottság jelentése. A TÖMB 1915—6. évi működése. A MKE 1916. évi zárszámadása. A MKE alapítványainak kimutatása. A MKE 1917. évi költségelőirányzata. Az osztályok jelentései: Bra- nyiskói osztály. Eperjesi osztály. Göiniczvölgyi osztály. Gömöri osztály. Iglói oszt. Kassai oszt. Keleti Kárpátok osztálya. Lőcsei osztály. Siosztály. Sziléziai osztály. Zólyontmegyei osztály. Kimutatás a Turistákfalvára rendezett gyűjtésről. Irodalmi ismertetések. Turistaság és Alpinizmus. VI. évfolyam. Hefty Gyula Andor. Igló környéke, a Hernádáílörés és a Glatz“ turistakalauza. Tátra- figyelö ifj. Marcsek Aladár. Nekrológok. Róth Márton. Lővy Mór. Húsz János. Varga Imre. Id. Hunsdorfer Jánflís. Hefty Gyula Andor.