Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-08-16 / 17. szám
XXII. évfolyam. 17. szám. t 1917. äugusz'üs 19. TÁRSADALMI KÖZGAZDASÁGI, ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő: Dr. Moldován Ferenc helyett FARKAS JENŐ Ifi A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére * | 1 Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá :. ciók és hirdelések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilltér garmond sora 40 fillér. jjl Két pisztolylövés. (Krónika.) Két pisztolylövés dördült cl 1914. év junius 28-án és e két lövés lángra lobban- totta egész Európát, a ííiz tovább terjedt keletre és nyugatra és elharapódzott Ázsiára és Amerikára is. Néhány nap múlva a világháború negyedik évének küszöbét lépjük át. Teljes három év múlt el, hogy majdnem mindenütt egyszerre szólaltak meg a hadi trombiták és Európa valamennyi népe fegyvert ragadott egymás ellen. Három év előtti esemény már történelem. Pillantsunk tehát vissza e három év előtti julius és augusztus hónapokra. Az első hadüzenet az volt, melyet gróf Berchtold egykori külügyminiszterünk aláírásával küldöttünk Szerbiának julius 28-án, igy hangzott: „Minthogy a szerb királyi kormány arra a jegyzékre, melyet részére Ausztria és Magyarország belgrádi követe 1914. évi julius hó 23-án adott át, kielégítő választ nem adott, a cs. és kir. kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelméről és ebből a célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria és Magyarország ennélfogva jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadiállapotban lévőnek tekinti magát. Berchtold s. k.f külügyminiszter.“ A „Felsőbányái Hírlap,, tárcája. Koszianyevica és védői. Egy honvédhadoszti-ly harezai a tizedik Isouzó csatában. (A sajtóhadiszállás engedélyével.) — A Pesti Napló haditudósítójától. — Isonzó front. A nuilt évig József főhcrczeg vezette a hadtestet, melynek kötelékében most Kosztanyevicát védelmezték a szatmári, a dési, a nagykanizsai és a veszprémi honvédek, kikről ritka dicsérettel emlékeztek meg a hivatalos jelentések. Koszta- nyevica hangzásában csaknem teljesen azonos olasz neve: Castagnavizza, vagyis gesztenyés falu. Az Isonzó mentén nem ritka név; gesztenye-erdők, igazi, ehető gesztenyéket termő facsoportok sok helyen borították a halmokat, mig tönkre nem mentek, el nem száradtak, fel nem perzselődtek a két éves viharban. Ez a Kosztanyevica a Do- berdótól egyenesen nyugatra s Görztöl, egyenesen délre van. Helyesebben Volt. Volt dombon épült régi, magas tornyos temploma. Voltak szép kőházai, udvarukon szőlőlugasokkal. Két évvel ezelőtt még megcsudáltuk tágas, modern, uj kétemeletes iskoláját; szinte aránytalanul nagy és bőkezűen épitett volt, a kis helységhez képest. Nos, ki van egyenlítve most már minden aránytalanság. Földön hever a templom s az iskola is. Kőrakás az egész falu. De ezért a kőrakásért, azért, hogy Castagnavizza elfoglalását hirdethessék, ezért Jóllehet, a hágai egyezmény szerint a hadüzenetet Írásban keit megtenni, Szerbiával szemben loyalisan jártunk el, mert annak idején Szerbia nem irta alá az egyezmények eme pontját. A hadüzenetről értesítettük az összes külföldi nagyköveteket. A hadüzenetet követte az általános mozgósítási parancs. Amerre csak a mozgósítási falragaszok megjelentek, mindenütt óriási lelkesedést keltettek. Minden egyes katonát rnegéljenzett az utca. A hadsereg tagjait elhalmozták a szeretet ezer jelével. A mozgósítás mintaszerűen folyt le nálunk; mindenki pontosan jelent meg a kijelölt helyén. Az események ezután szinte rohamban zúdultak reánk. A Monarchia után elsőnek Oroszország mozgósított. Julius 30-án az | orosz cár ukázt adóit ki, melyben elrendelte a mozgósítást. Érthető, hogy Németország megdöbbenéssel szemlélte e váratlan fordulatot és julius 31-én tudatta is az orosz kormánynyal, hogy amennyibet; Oroszország tizenkét óra alatt nem fogja beszüntetni katonai előkészületeit, úgy Németországban is megkezdik az általános mozgósítást. Ugyanezen a napon kérdést intézett Franciaországhoz is, hogy miképen viselkedne egy esetleges német-orosz háború esetén. Julius 31-én nálunk is elrendelték az általános mozgósítást, ugyancsak e napon Belgiumban és Hollandiában hasonló intézkedések történtek. A németek nem kaptak Írásbeli választ sem Oroszországból sem pedig Franciaországból. A válasz az volt, hogy az orosz csapatok megtámadták keletnémetországot. Természetes, hogy a német császár is elrendelte az egész birodalomban az általános mozgósítást és megüzente a háborút Oroszországnak és augusztus 3-án Franciaországnak is. Augusztus 4-én kitört a háború Németország és Belgium között, mire Anglia is hadat üzent a németeknek. Augusztus 5-én üzent hadat a kis Montenegró a Monarchiának és hatodikén mi üzentük meg a háborút Oroszországnak, valamint Szerbia Németországnak. 11-én Montenegró Németországnak. 12-én Franciaország és Anglia a Mo- narchiázak. Augusztus 23-án megszakadt a diplomáciai éritkezés Németország és Japán, 25-én pedig Monarchiánk és Japán között. Végül 27-én mi is hadat üzentünk Belgiumnak. Ez volt 1914. julius, augusztus hónapok világdöntő történelmi eseményei. És a két pisztolylövés tüze, mely Sze- rajevóban több mint három éve villant fel, még mindig emészti a világot. Ugyanaz a háború folyik, melyet három évvel ezelőtt kezdtek, de a kezdet már régen volt, úgy tűnik fel, mintha nagyon-nagyon régen lett volna, mintha már történelem lenne. a tizedik Isonzó csata elmúlt két-két fázisában az irtózatos, véres rohamok egész sorát intézték az olaszok a honvédek ellen. Kosztanyevica csak közelebbi cél volt. Foglyoknál és halott olaszoknál talállak egy parancsot, amelyből kitűnik, hogy az olaszoknak már az első rohamok után Vojsica táját kellett volna elérniük. Vojsica Kosztanyevicá- tól délkeletre van, alig több, mint három kilométerre. De Vojsicára elérve már a Hermada magaslat s rajta levő állásaink mögé kerülhettek volna az oiaszok s Trieszt védőit igy hátba támadhatták volna : ezért próbáltak ádáz harcok árán s mégis hiába áttörni a honvédek kosztanyevicai vonalán. Ezek a honvédek decemberben az orosz frontról jöttek a Kraszt kövei közé. A tél és a tavasz nagyobb események nélkül telt el, az ágyúzás azonban szakadatlan volt, sokkal hevesebb és pusztitóbb, mint az északi harctéren. Május közepe elölt napról-napra fokozódott az ágyutűz. Nyilvánvaló volt, hogy az olasz tüzérség belövi magát, a legkülönbözőbb kaliberű ágyukkal s aknavetőkkel. Aknavetőbatériából most már rendszeres pergőtüzet tud adni, szintén a legkülönbözőbb kaliberekkel. A legnagyobb akna átmérője harmincnyolc centiméter volt s benne száz kilogramm robbanóanyag pusztító hatása szinte leírhatatlan. Május 12-én kora hajnaltól kezdve szakadatlan tűz alatt voit a honvédhadosztály egész vonala. Az árkok összedőltek, a gránátokkal teli szórt utakon messze a front mögött lehetetlenné vált minden mozdulat. Délben kezdődőit a gyalogsági támadás az északi szárnyon; a honvédezred teljesen visszaverte az olaszokat. A következő napokon, a 12-iki pergőtüzhöz viszonyítva, aránylag nyugalom volt. Az olasz támadások ekkor tudvalevőleg az Isonsó-front északi szárnyán, Píava, Kuk és a Monte Santo körül voltak folyamatban. Május húszadikán kezdődtek újra Kosztanyevica szakaszán is a forró napok. 23-án hajnali öt órától kezdve tomboló gránátzápor, amilyen még nem volt. Délelőtt az olasz gyalogság kisebb csapatai törtek előre, de ez még nem volt az igazi támadás; csak meg akarták állapítani a patrojukkal, hogy milyen hatása volt az irtózatos ágyutűznek, betemette-e az árkokat, utat vágott-e a drólakadályokon át. Az eredményt kielégítőnek vélhették, mert délután három órakor megkezdődött az általános gyalogsági támadás. Szakadatlanul hullámzottak előre az olasz sorok s a legforróbb volt a harc Kosztanyevicán, a Vojsica felé vezető úttól két oldalt. Olyan nagy erőket vetettek az olaszok az elsöpört hullámok után, hogy egyszer sikerült is nekik betörniük a rommá lőtt faluba. A veszprémi 41. honvédezred, melyre Kosztanyevica védelme volt bizva, az esti órákban ellentámadással visszafoglalta a régi állásokat. Közben sietve jelentette Cadorna, hogy j elfoglalta a Castagnavizza körüli magaslatokat, i Ebből csak annyi volt igaz, hogy estig ott állot- ! tak az olaszok a Kosztanyevica dombon épült hajdani, most romokban heverő templomnál. S a másnapi olasz jelentés már beismerte, hogy Cas- tagnavizzát fel keltett adni. A falutól északra a kanizsai 20. honvédezred verte vissza az olaszokat, délre, tehát a hadosztály balszáruyán, a szatmári honvédezred s tevékenyen segített a harcz- ban a dési harminckettes honvédek egy tartalék zászlóalja.
