Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-10-12 / 21. szám
FELSŐBÁNYÁI H I R L A[P előtt tanúsított vitéz magatartásukért a signum laudisszal tüntette ki. Erdődyt már másodízben érte ez a magas kitüntetés. Kinevezés. Őfelsége a király dr. Szentmik- lóssy Ödönt, ki a 65. gy. ezrednél szolgál s orosz fogságban is volt, 1915. márc. 1-sői kezdettel segédorvossá nevezte ki. A kóvárvidéki románság hűségnyilatkozata. A nagysomkuti és a szomszédos járások összes gör. kath. román lelkészei, román intelligentiája és román népe szept. hó 18-án Nagysomkuton a községháza tanácstermében gyűlést tartott. A gyűlésen román polgártársainkon kívül megjelentek még gróf Teleki Sándor, Jeszenszky Béla főszolgabíró, Mán Lajos országgyűlési képviselő, Pilcz Ede róm. kath. plébános, Pap István ref. esperes, Veress József áll. isk. igazgató-tanitó, Barna Benő községi jegyző, Klein Antal nyug. adótárnok, Hirsch Ignátz kővárremetei uradalmi intéző stb. A gyűlést Illés János ottani gkath. esperes nyitotta meg, ismertetvén a gyűlés célját, majd dr. Nyiván Aurél helybeli ügyvéd igen hatásos ssavakban ecsetelte a Kővárvidéken lakó román nemzetiségű lakosság hű ragaszkodását a magyar földhöz, amit a jelenvoltak helyesléssel fogadtak. Az erdődi járás románsága is megtette hűség» nyilatkozatát. Az erdődi járás románságának legelőkelőbb képviselete megjelent b. Kováts S. cs. és kir. kamarás, főszolgabíró előtt. Szónokuk Gitta Kornél rézteleki gk. lelkész felolvasta a kifogástalan és nyílt, bátor hűségnyilatkozatot, ezt az Írást aztán a főszolgabírónak adta át. A főszolgabíró válaszában kifejezte örömét a testvéri egyesülés ily szép és határozott megnyilatkozásán. S kijelentette, ha ezt a fogadalmat hűségesen megtartják, biztosan számíthatnak a nemzet oltalmára az alaptalan vádaskodások ellen. Ellenkező esetben a kérlelhetetlen megtorlás a fogadalom ellen vétőkre nem maradna el. A küldöttség a Király és Haza éljenzése közben távozott. — A csengeri járás románsága is magyar polgárokhoz méltóan nyilvánították hazafias érzésüket és a magyar nemzethez való tartozandóságukat. Megjelentek Szuhányi László főszolgabíró előtt és biztosították a főszolgabírót törhetlen hűségükről és magyar érzelmükről. A főszolgabíró a hűségnyilatkozatot a felvett jegyzőkönyvbe iktatva, illetékes helyre juttatja. Névmagyarositó hazai románok. A román hadüzenet és a hadüzenetre következő rut orvtámadás mély undort keltett a hazai románság jobbjainak a körében. Ennek egyesek már tettekben nyilvánuló bizonyítékát is szolgáltatták. A hazai román polgári társadalom sok tagja, valamint a hadseregben szolgáló román tisztek egynémelyike elhatározta, hogy külsőleg is kifejezi, azt a nagy igazságot, melyet csak nemrég legnagyobb főpapjuk úgy fejezett ki, hogy minden románnak éreznie kell e pillanatban az összmagyarsággal való együttérzést. Ez a külsőségekben megnyilatkozó szolidaritás a nevek megváltoztatásában áll. A hazai románság e tagjai kérvényt adtak be a belügyminiszterhez hogy nevüket magyaros névre változtathassák’ Oláhország nem fért a bőrében. Hü maradt a legutóbbi balkánháboruban viselt kapzsi, lelketlen, lealázó jelleméhez, mikor ugyanis a döntő pillanatban avatkozott bele a szomszéd népeknek sorsába és úgyszólván vér nélkül rabolta szedte le a gyümölcsöt. Most is abban a féké-' lyes, aljas gondolatban taktikázott, hazudozott, farizeuskodott. Élvezte a mi és dicső szövetségesünknek nemcsak pártfogását, élvezte a békességnek főleg most nagy értékű két esztendejét. Zsarolt tőlünk. Zsarolt a muszkától. A mi posztóinkba öltöztette katonáit. A mi fegyverünket gyűjtötte és a mi jóhiszeműségünket kamatoztatta. És végre is - megcsalt. Rabló módjára, orozva tört reánk, azt hívén, hogy sétalovaglást fog rendezni és egy-kettőre berendezkedik a mi szénbányáinkkal és egyéb termékeinkkel. Elrabolja kincses Erdélyünket és beférkőzik az ország szive felé . . . keresztül acélos búzáinkat termő anya, ősi földeinken. S ime ... mi történik ? Mig ő rabol, elveszti azt a területet, melyet nemrég vér nélkül rabolt el. Csufságosan megverik a nagyon lekö- töttnek hitt szövetségesek. S nem bizakodunk el, mikor abbeli reményünknek adunk kifejezést, hogy a gálád, nemtelen, ábrándoktól megrészegedett Oláhország felett sorsdöntő fellegek borongnak. Neki Szerbia sorsára kell jutnia: ez az ő végzete, büntetése. A mármarosi vasút kiépítése. Városunkat közgazdaságilag igen közelről érintő s eredményeiben messze kiható kérdés került most napirendre. A szatmár-nagybányai vasút részvénytársaság ugyanis előmunkálati engedélyt kért a nagy- bánya-mármarosszigeti vasút kiépítésére. A részvénytársaság a vasút irányára nézve két alternatívát készített. A vasút vagy Kőbánya, Krács- falu felé vezétne az Izvora völgyén át a sugatagi sóbányák vasútvonaláig vagy pedig Kapnikbánya felé. A nagybányai értekezlet, melyen kereskedelmi minisztérium képviseletében Kiss Jenő titkár, a szatmár-nagybányai vasút képviseletében pedig dr. Tibor Dezső titkár s a nagybányai üzleti világ igen sok tagja jelent meg. Kiss Jenő titkár beható ismertetése után amellett foglalt állást, hogy már az eddig kiaknázatlan erdők termékeinek értékesítése szempontjából is sokkal helyesebb volna, ha az uj vasutat nem Kapnikbánya, hanem Krácsfalu felé az Izvora-völ- gyön át vezetnék. Az uj vasút kiépítésének tervét a legmelegebben üdvözöljük s annak kiépítése bizonyára a jövő szebb perspektíváját nyitná meg előttünk. Ez ügyben értekezlet volt Felsőbányán is, melyen figyelmébe ajánltatott a ministöri titkárnak azon tervezet is, melyet Felsőbánya város nyújtott be előmunkálati engedély kiadása iránti kérésével. A hús és zsirfogyasztás korlátozása. A hús és zsirfogyasztás korlátozása tekintetében kiadott rendelet a következő: Szarvasmarhát, sertést, juhot, úgyszintén kecskét korára való tekintet nélkül a hét két napján és pedig kedden és csütörtökön kényszervágás vagy kényszerszúrás szükségét kivéve, vágni vagy leszúrni tilos. A kényszervágás vagy késszúrás szükségét az I. fokú állategészségügyi hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. A hét két napján és pedig szerdán és pénteken tilos húst akár nyers akár feldolgozott (főtt, sült, füstölt, sózott stb.) állapotban forgalomba hozni. Ugyanazon a napokon tilos ételeknek kiszolgáltatásra szolgáló üzletekben és üzemekben (fogadók, vendéglők, egyleti jellegű és más étkezőhelyek) husfelhasználásával készülő ételeket előállítani vagy kiszolgálni. Hus a jelen rendelet értelmében a marhának, borjúnak, sertésnek, juhnak, kecskének, lónak, házinyulnak, szárnyasnak és vadnak emberi táplálkozásra felhasználható minden része, kivéve a gyors romlásnak kitett belső zsigerrészeket. Húsnak tekintendő az említett husnemüekből előállított húskonzerv és hentesáru is. A hétnek szerda és péntek napja kivételével az üzletek és üzemek egy étkezésre egy személynek legfeljebb egy húsételt szolgáltathatnak ki, mindennemű hal húsételnek számit. Nem számit húsételnek az olyan ételnemü, a mely egy személyre számított adagban összesen legfeljebb 50 gram hús vagy husnemüt tartalmaz. Hétfői napon a fogadóknak, vendéglőknek s más étkező helyiségeknek tilos olyan ételeket előállítani vagy kiszolgáltatni, melynek előállításához zsir, sertészsír, vaj, növényzsir, növényolaj vagy emberi élvezetre alkalmas bármely más zsiradék vagy olyan felhasználása szükséges. Jelen rendelet áthágói két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjddhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ezen rendelet 1916. évi szeptember hó 25. napján lép életbe. A népfölkelók bevonulásának elhalasztása. A honvédelmi minszteriumtól a városi hatósághoz érkezett sürgős rendelet szerint: az 1866—1884 évi születésű népfelkelők bevonulása elhalasz- tatott. Az október 2-ára behívott 1866-1871. évi születésű népfölkelők november 2-ra, az október 10-ére behívott, 1872-1874. évi születésű népfölkelők november 16-ára fognak uj hirdetmény utján behivatni. Az ily behivási határidők érvényesek az önkéntes belépés folytán besorozott egyénekre is. Egyes népfelkelők azonban a szükséghez képest behívó jeggyel előbb is behivatnak. Az október 2-ára illetőleg 10-ére ki- | állított behivójegyek érvénytelenek, helyettük újabb behivójegyek fognak kiállíttatni. A külföldi bemutató szemlén alkalmas népfölkelők október 16-án tartoznak bevonulni. Pótdij a táviratokért. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy e hónap 23-ától kezdve, vasárnap és ünnepnap kivételével, a délutáni négy órától esti 9 óráig feladásra kerülő nem sürgős magántáviratok után valamennyi táviró és távbeszélő hivatalnál a rendes távirati dijon felül 1 korona pótdij fizetendő. Az esti kilenc órától reggeli hét óráig terjedő időben, továbbá vasárnap és ünnepnapokon a napok bármely órájában valamennyi hivatalnál csak sürgős magántáviratokat lehet feladni, amelyek után háromszoros távirati dijat kell fizetni. Sürgős táviratokért az előbb említett egy korona pótdij nem jár. E rendelkezések mind a belföldi, mind a külföldi táviratforgalomra vonatkoznak, azonban az állami és hirlaptáviratokra nem terjednek ki. (Hát aztán, mily feltételek határozzák meg a „távirat sürgős voltát.“ Hiszen még most is „sürgönynek“ nevezik — a táviratot.) Az 1917. évi vasúti féláru igazolványok meghosszabbítása tárgyában a Máv. debreceni üzletvezetősége közli, hogy a féláru vasúti menetjegy váltására jogosító arcképes igazolványokat a következő sorrendben fogja érvényesíteni: okt. hó folyamán Bereg, Máramaros, Ung, Ugocsa és Zemplén, nov. hóban Bihar, Heves, Szabolcs és Szatmár, decemberben Hajdú és Szilágy megyék hivatalai és igényjogosultjainak igazolványai kerülnek sorra. A márka Magyarországon. A pénzügyminiszter a hadszíntér körébe eső tizennyolcz törvényhatóság területére vonatkozólag, ahol német csapatok vannak, utasította az adóhivatalokat, hogy a márkát fizetésképon és átváltásra fogadják el. A postahivataloknál is érvénybe lép az a szabály, hogy a márka száznegyven- négy fillér értékben váltandó be. A német fizetési eszközöknek az egész ország közforgalmában való kötelező elfogadásáról nincs szó. A postai díjszabás változása. Az Ausztriával és Németországgal kötött uj posta-egyezmények alapján már a folyó évi október hó elsejétől kezdve következő díjszabás lép életbe: I. Levél. A távolsági forgalomban 20 gr.-ig 15 f; minden további 20 grammért 5 f. A helyi forgalomban 20 grammig 10 f, minden további 20 grammért 5 f. Az ajánlott leveleknél az ajánlati dij: 25 fillér. II. Nyomtatvány. A belföldi forgalomban 10 grammig 2 f, 50 grammig 3 f. A nyomtatványok sürgős szállítása fejében még 2 f a pótdij, amely „sürgős“ feliratú külön bélyeggel rovandó le.. III. Postautalvány. A dij 10 k.-ig 15 f; 10 koronán felül minden megkezdett 50 korona után még 5 f értékdij. A kézbesítési dij 10 koronáig 5 f. 10 koronán felül 10 f. A kézbesítés dijja a feladáskor vonandó le megfelelő bélyegekben. IV. Csomag. 5 kg.-ig - K 70 fillér. 5 kg.-on felül 10 kg.-ig 1 K 50 fillér. 10 „ „ 15 „ 2 „ 50 „ 15 „ „ 20 „ 3 „ 50 „ A 20 kg.-on felül nem vesz fel a posta csomagot. A régi időrend. Szeptember 30-áról október 1-ére hajló éjjel 12 órakor - mint már jeleztük -am. kir. államvasutak vonalán a „nyári időszámítás“ megszűnt és újból a közép-európai időszámítás lép életbe. Éjjel egy órakor tehát a vasúti szolgálatnál valamennyi órát 12 órára visszaigazitották. A menetrend változatlanul érvényben marad. A korai tél előjele. Dél Schleswig városaiban továbbá a Halling szigeteken jégmadarak jelentek meg olyan csapatokban, minőket még sohasem láttak azon a vidéken. Ebből a természettudósok arra következtetnek, hogy az idén korán lesz tél. Ezt látszik jelezni egyébként az a hideg időjárás is, mely e hónap derekán viharos szelekkel és sok esővel beköszöntött. A kettévágott bankjegyek. Mint ismeretes, az aprópénz hiánya következtében az a szokás honosodott meg, hogy egyesek a két koronás bankjegyeket kettévágják és a fél bankjegyeket egy korona helyett használják, illetve hozzák forgalomba. Az ilyen félbankjegyek elfogadása nem kötelező ugyan, mindamellett a monarchia sok helyén kifogástalanul elfogadják. A félbankjegyek népszerűségét kedvezőtlenül befolyásolta az a körülmény, hogy eltérő hírek kerültek forgalomba abban a kérdésben, hogy vájjon az Osztrák-Magyar Bank levonás nélkül fogadja-e el ezeket a félbankjegyeket, vagy sem. Arról is beszéltek már, hogy az O. M. B. 5, illetve 10 százalékot von le a kettészelt két koronások beváltásánál ezek értékéből. E híresztelésekkel szemben Bécsből azt jelentik a Magyar Távirati Irodának, hogy ezen bankjegyeket az Osztrák-Magyar Bank is minden levonás nélkül elfogadja. Addig is tehát, mig a tervezett uj 1
