Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-10-12 / 21. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP koronás bankjegyek kibocsátása megtörténik, a kettévágott két koronás jegyeket minden skru- pulus nélkül fel lehet használni a pénzforga­lomban. A tojásforgalom korlátozása Az élelmezési mizériáknak egyik fő oka az volt, hogy élelmes tyukászok összevásárolták a tojásokat és azo­kat külföldre exportálták. Ennek a visszás álla­potnak most véget vetett a kereskedelmi mi­niszter, rendeletet bocsájtott ki és eszerint ba­romfiak tojása a mezőgazdasági terményekhez hasonlóan csakis szállítási igazolvánnyal szál­lítható. Lapvélemény Révai verseiről. A Sátoraljaúj­helyen megjelenő „Zemplén“ cimü politikai napi­lap a következőket Írja: „Révai Károly nagybá­nyai iró, a Felvidék egyik legkitűnőbb poétája, vaskos kötetbe foglalta verseit s „Alkonyat" cim alatt nemrégen kiadta. A kétszáz oldalra terjedő könyv, mintegy százhúsz szebbnél szebb költeményt tartalmaz, elől a szerző szavaival: „Erzsiké leányomnak mélységes szeretettel“, majd belül mottó gyanánt „Dalok a negyven évről“ cimü versciklus egyik versének utolsó bekezdése olvasható: Kis forrás voltam, mely a rétre Kiönti gyöngyös cseppjeit S egy-két madárka szomját oltván, A barázdák közt eltűnik. Ha végigolvassuk a könyvet, egy igazi poéta finom, érzékeny lelkének gondolatvilágát látjuk magunk előtt, ki egyszerű, őszinte, keresetlen szavakkal szól hozzánk, beszél velünk, hogy minket is oda vigyen magával, ahol ő él. És eb­ben a gyilkos, vérszagu világban jólesik, ha egy-egy percre megpihenhetünk, ha lerázva ma­gunkról az ut porát, egy más, kedvesebb, szebb világba érezzük magunkat. Nem akarunk Révai Károlyról sokat írni, hisz ismerjük őt közelebb­ről is, csupán csak azt jegyezzük még meg, aki szereti a hangulatos, szép verseket, annak Révai Károly költeményei sok kellemes órát fognak szerezni. A kötetet a Hermes adta ki Nagybá­nyán s 3 koronáért ugyanott megrendelhető. Wilson a világbéke biztosításáról. Wilson el­nök sajátkezű aláírásával nyilatkozatot tett közzé, amelyet az Egyesült-Államok minden mozijában a vászonra vetítenek. A háborús filmek közé ékelve mutatják be Wilson nyilatkozatát, amely szerint a világ népeinek bizonyos szövetségekbe kell egyesülniük és ha ezentúl a népek között viszálykodás támad, előbb az egész világ köz­reműködjék és minden hatalmával és erejével támogatni kell a hasonló törekvéseket. Más mó­don nem lehet állandó és biztos békét teremteni. Egy német ezredes beszéde a honvédek földjén. Szeptember 27-én a községbe érkezett egy német ezred, amelyet v. St . . . . ezredes ve­zetett. Az ezred a front felé igyekezett, hogy be­avatkozzék az erdélyi harcokba és ebben a köz­ségben, amely után már közvetlen a lövészár­kok következnek, az ezredes a községháza előtt pihenőt rendelt katonáinak. A pihenő ideje alatt a német katonák köré gyülekezett a falu otthonmaradt népe és számos ott rasztoló magyar katona is. Mikor a németek pihenőjének vége volt, az ezredes „vigyázz“-t vezényelt és mielőtt út­jukra indultak volna, a következő kis beszédet intézte katonáihoz: Baj társak ! A hős magyar honvédek hazájában vagy­tok. Azoknak a honvédeknek a hazájában, akik hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy a mi drága szülőföldünket a. vad orosz hor­dáktól megszabadítsuk. Német katonák! Ti tudjátok, mit jelent, ha vad ellenség tör be szent hazánkba, ti kipróbált harcosok vagytok. Ismeritek, a hű­ség és hála értékét, tudjátok, hogy mivel tartoztok a honvédeknek. Teljesítsétek tehát kötelességteket, hogy az isteni Erdély, a ma­gyar honvédek szép hazájának földje a rab­lásra éhes ellenségtől megszabaduljon! Az ezredes szavait háromszoros hurrá kö­vette. Mindenkinek szemében köny csillogott. Ezután a jelenlevők rázendítettek a német, majd a magyar hymnuszra. Az ének és az él­jenzés hangos visszhangot keltett a messzi he­gyekben, ahol éppen akkor magyar honvédek, bajorok és hesszeni katonák felséges győzelmet arattak az ellenség felett. Most Cekelorcág jön . . . Egy főhadnagy, aki sebesülten jött meg a nagyszebeni csatából, be­szélte ezt a kis történetet: A nagyszebeni csata után egyik szakaszon, hol bajorok és honvédek harcoltak és győztek együtt, boldogan ölelkeztünk össze magyarok és bajorok. A németek a mi hősiességünket di­csérték, mi az ő rettenthetetlen lendületüket csodáltuk. Egy bajor kapitány, aki két hét óta magyar nyelvtant hord a zsebében, melegen megrázta egy hős honvédhadnagy kezét és mo­solyogva mondta: — Most Cekelorcág jön . . . Cekelorcág: Székelyország. A németek bol­dogok, hogy segíthetnek fölszabadítani a szé­kelyek hazáját. Debreczenbe költözött hivatalok. A csikszerdai kir. pénzügyigazgatóság, a m. r. számvevőség, továbbá a csikszerdai és gyergyószentmiklósi kir. adóhivatalok székhelyüket Debreczenbe tet­ték át s folyó évi szeptember hó 24-ike óta a debreczeni pü. igazgatóság épületében működ­nek. M. kir. pénzügyigazgatóság. Nagykároly, 1916. szeptember 29. Nagy Gábor kir. tanácsos, pü. igazgató-helyettes. Felsőbányán az országos vásár okt. 3-án minden korlátozás nélkül megvolt tartva s igen szép forgalmat mutatott. Eltűntek kutatása az ellenséges fogolytáborokban. A „Katona-Nyomozó Jegyzék“ mely a Magyar Vörös Kereszt Egylet budapesti tudósitó Iro­dája vezetőinek : Batthyány Lajos gróf és Hadik- Barkóczy Endre gróf kiadásában jelenik meg, már eddigi kutatásai során is jelentős eredmé­nyeket ért el. Sok olyan eltűnt katona sorsára derített világosságot akinek személyét illetőleg a hivatalos nyomozás holt pontra jutott. A szerkesztőségnek legújabban sikerült biztosítani a wieni Gemeinsames Zentralnachweisebureau utján, hogy a Katona-Nyomozó Jegyzék minden száma az ellenséges fogolytáborokba is eljusson s ezzel újabb lehetőséget nyitott arra, hogy kutatásai még több esetben és még eredmé­nyesebbek legyenek. A Katona-Nyomozó Jegy­zéket B. Virágh Géza szerkeszti. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Váczi-u. 38., I. em., ahol a Katona-Nyomozó Jegyzék közlési feltételei és minden egyéb felvilágosítás meg­tudható. Főzés zsir nélkül. (Uj étlap.) A zsirdrágaság és a zsirhiány nagyon sok polgári háztartás ét­lapját forgatja fel és arra szorította a háziasz- szonyokat, hogy igyekezzenek zsir nélkül főzni. A háziasszonyok tapasztalatait foglalja össze az alábbi rövid ismertetés: Zsirtalan leves és zsir- talan hús készítésére legegyszerűbbnek látszik, hogy a marhahúst, a szokott módon kifőzzék. Ez azonban a helyes táplálkozás szempontjából nem jó. Legcélszerűbb a húst párolni és pedig zsir nélkül, mert hiszen e húsban is van zsir. így megmarad a húsnak minden tápláló értéke. A papírzacskóba való sütést a betegek konyhája már rég ismeri. A jól kivert húst pergamentpa- pirból készített zsákocskába teszik és igy a sütőbe helyezik és kisütik. Zsírt egyáltalában nem kell hozzátenni. A zsírosabb husfajtákat, disznóhust, libahúst, természetesen zsir nélkül készítik. A hamis levesek készítéséhez szintén nem kell zsir. A rántást, mint rendesen lisztből, de egyszerűen zsir nélkül csinálják. A lisztet kis lábasban a sü­tőbe tesszük és szorgalmas kavargatás közben hagyjuk megbámulni. Aztán ha hidegen használ­juk a rántást, akkor meleg, ha pedig frissen, ak­kor hideg vízzel öntjük fel. Más módja a hamis leves sűrítésének az, hogy nyers reszelt burgo­nyát adunk bele. Az ilyen rántás nagyon alkal­mas a mártások és főzelékek készítéséhez. Ezek­nél olvasztott zselatint is lehet használni sűrítés céljából. Valamivel nehezebb tésztákat zsir nél­kül kell készíteni. A metélttésztát sűrűbben le­het készíteni, minthogy ehez amúgy sem kell zsir. Ezenkívül a tápláló tejes-tészták is nagyon ajánlatosak.-Németország ellen. 6. aug. 6. Ausztria és Ma­gyarország—Oroszország ellen. 7. aug. 7. Mon­tenegró-Ausztria és Magyarország ellen. 8. aug. 7. Montenegró-Németország ellen. 9. aug. 11. Szerbia —Németország ellen. 10. aug. 11. Francia- ország — Ausztria és Magyarország ellen. 11. aug. 13. Anglia —Ausztria és Magyarország ellen. 12. aug. 23. Japán-Németország ellen. 13. aug. 24. Ausztria és Magyarország-Japán ellen. 14. aug. 25. Ausztria és Magyarország-Belgium ellen. 15. okt. 31. Oroszország-Törökország ellen. 16. i okt. 31. Franciaország-Törökország ellen. 17. okt. 31. Anglia-Törökország ellen. 18. nov. 7. Belgium —Törökország ellen. 19. nov. 7. Szerbia — Törökország ellen. 1915-ben: 20. máj. 23. Olaszország-Ausztria és Magyarország ellen. 21. aug. 20. Olaszország-Törökország ellen. 22. okt. 14. Bulgária —Szerbia ellen. 23. okt. 15. Anglia — Bulgária ellen. 24. okt. 16. Franciaor­szág — Bulgária ellen. 25. okt. 18. Olaszország — | Bulgária ellen. 26. okt. 22. Oroszország —Bul­gária ellen. 1916-ban: 27. márc. 9. Németország -Portugália ellen. 28. aug. 27. Olaszország-Né­metország ellen. 29. aug. 27. Románia-Ausztria és Magyarország ellen. 30. aug. 28. Németország — Románia ellen. 31. aug. 30. Törökország - Ro­mánia ellen. 32. szept. 1. Bulgária - Románia ellen. A székelyek nem hagyják el földjüket. A szé­kely nép nagy része menekülés közben visszafor­dult útjáról és visszatért ősi lakhelyére. Annyira szeretik hazájukat, hogy nem tudnak megválni tőle. A kormánybiztosság, amely eredetileg 11 vármegyét akart kiüríteni, a székelyek maga­tartása folytán csak hat megyét ürített ki, ezek közül is egyiket-másikat csak felerészben. A többi öt megyéből a távozás az ottlakók tetszé­sére van bízva. Udvarhely megyeiek felerésze visszatért községeikbe. AZ EST tudósitói a nagy események színhe­lyein. Megalapítása óta azt az elvet követte AZ EST, hogy a közérdekű eseményekről csak saját megbízható tudósítói gárdájának jelentéseit kö­zölte s ha valahol nagyobb esemény adódott, kitűnő munkatársait nyomban a helyszínére kül­dötte. A legújabb eseményeknél is ott vannak munkatársai. Adorján Andor a hadüzenet utolsó pillanatáig Bukarestben teljesítette hivatását, úgy hogy már csak menekülővonaton érkezett haza ; itt megírta nagy feltűnést keltő cikkeit a román hadüzenet előzményeiről s nyomban Szófiába utazott. Onnan küldi tudósításait bolgár szö­vetségeseink harctéri és diplomáciai eseményei­ről. A lap más munkatársai is utón vannak. Fényes László Erdélyt járja, hogy kitűnő tollával megírja hontalanná vált testvéreink meg­rázó sorsát, Kéri Pál a hadaink nyomában szin­tén a román harctéren tartózkodik, Faragó Miklós pedig a délvidéki megyéket járja, hogy az ottani eseményekről tudósítsa AZ ESTET. A román háborúról tehát csakúgy mint eddig, min­den világeseményről AZ EST az egész európai sajtót megelőző hireket fog közölni. A magyar szent korona országainak vöröske­reszt egylete azzal a kérelemmel fordul az ország összes intézeteihez, hogy a többi gyűjtések mel­lett a vadgesztenye gyűjtését is vegyék prog­ramijukba s gyüjtessenek mennél többet. Fel­kérjük ezért helybeli iskoláinkat, hogy az isko­lás gyermekekkel szabad időben gyüjtessenek vadgesztenyét s azt az iskolák padlásán szellős száraz helyen gyűjtsék össze. Az összegyűjtött vadgesztenyének elszállításáról annak idején a helyi vöröskereszt egylet fog gondoskodni. Kér­jük laptársainkat is, hogy e sorokat átvegyék s a közönségnek a figyelmét felhívják erre a gyűj­tésre. A vidéki iskolák gyűjtését is szívesen vesszük, hogy az összegyűjtött vadgesztenyét a városunkban lévő állami iskolákhoz juttatni le­gyenek jók. A muzeum részére adakoztak: dr. Csausz Károly egy Rákóczi-féle pénzt, Jékly Károly 6 drb könyvet és Bodeniósz József egy orosz kancsót. Fogadják a hatóság köszönetét. Farkas Jenő s. k. kir. tan., polgármester. Kiadótulajdonos: Nánásy István. MAKULATÚRA PAPÍR A harminckettedik hadüzenet. 1914-ben: 1. jul. 28. Ausztria és Magyarország-Szerbia ellen. 2. aug. 1. Németország-Oroszország ellen. 3. aug. 3. Németország —Franciaország ellen. 4. aug. 3. Németország-Belgium ellen. 5. aug. 4. Anglia jutányos áron ELADÓ 1P*tí§ :: Nánásy István könyvnyomdájában. :: Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.

Next

/
Thumbnails
Contents