Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-08-03 / 16. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP A vármegye területére az őrlési vám S száza­lékban állapíttatott meg. Egyébként pedig a mintegy 132 pontból álló tárgysorozat felolva­sása után a közgyűlés bezáratott. Hősi halál. Harácsek László hadapródot, ki már hónapok óta küzdött az északi fronton, a wolhyniai harcokban egy roham alkalmával has­lövés érte, amely kioltotta életét. Az elhunyt ifjú hőst Nagybányán előkelő és nagyszámú ro­konság siratja. Az uj tizkoronás. Az élénk lilaszinü tizko- ronások eltűnnek a szemünk elől és átadják helyüket utódaiknak, amelyek már beköszön­tőitek ide-oda. Kissé szokatlan az alakja az uj pénznek, ez a legnagyobb nevezetessége. A ma­gyar oldal a húsz koronás alapszíneivel hival­kodik, bár valamivel halványabb annál; az osz­trák oldal a régi tizkoronáshoz hasonlatos, an­nak zöldesbe és halványpirosba játszó alapszí­neivel. A legszembeötlőbb újítás azonban, hogy az uj bankónak ha nem is perforált, de mégis fehér szalagnak látszó toldaléka van, melynek magyar felére két színben koronát nyomtak, alább pedig az értékmegállapitást persze betű­vel : „Tíz korona“. Az osztrák felén ezt a meg­állapítást az osztrák császárság nyolc nemzeti­ségének nyelve tünteti fel. Megdrágul a posla. A magyar és osztrák postaigazgatóságok között már megjegyzés jött j létre a postatarifa felemelésére nézve. Eme megegyezésnek Németországgal leendő létesí­tése felett folynak a tárgyalások. — Az uj egyezmény a postadijat 50 százalékkal fogja emelni, vagyis az eddigi 10 f-es levél 15 f, egy közönséges levelezőlap ára 8 f lesz és igy to­vább. Felemelik a sürgöny árát is és az eddigi szavankénti 6 f helyett jövőben 8 f-t fizetünk. Hurokra került orgyilkos szerb ezredes. Becs­ből jelentik: A brody fogolytáborban kikutatták Radovics szerb ezredest, aki bűnrészes volt a trónörököspár meggyilkolásában. Miután kihal- gatása megerősítette a bünrészesége iránt táplált gyanút, letartóztatták és a salzburgi hely­őrségi fogházba vitték, ahonnan Szerajevóba viszik a hadbiróság elé. Úgy akadtak a szerb ezredesre, hogy a szerb állami levéltárban levő akták között megtalálták a nevét. Radovics azok közé tartozik, akik Sándor szerb király és fele­ségének meggyilkolásában is részesek voltak. Waigandt Anna ünneplése. A nagybányai polg. leányiskola igazgatója, ki a háború kezdete óta rendkívüli tevékenységet fejt ki a Vörös Kereszt kórházban, f. hó 26-án meleg ünnepeltetésben részesült névnapján. A kórház folyosóját, az igazgató lakásáig zöld gályákkal és virágokkal díszítette föl a katonaság. Délelőtt 10 órakor sorakoztak az ünneplők: az ápolónők, orvosok, a katonatisztek és a legénység. Dr. Kádár An­tal főorvos karján jelent meg az érdemes igaz­gató, kit tüntető éljenzéssel fogadtak, A főor­vos rövid üdvözlet után átnyújtotta azt az albumot, melyet az ápolói személyzet készíttetett az ün­nepeknek emlékül. Az átnyújtott album első lapjára Révai következő kis verset irta a Vörös Kereszt kór­ház épületének fényképe alá: „A könyörület és a szeretet E szomorú, nagy házban született; Itt ápolák azokat e falak, Kik a Hazáért vért hulla ttanak. Segitő angyal volt itt is elég, Ki bekötözze a vérzők sebét, Ki kezet-lábat adott kölcsön annak, Kitől elvették azt a diadalmak! Hálásak is ők mindazok iránt, Kik gyógyiták a szegény katonát; De rád örökké áldólag tekintnek, Mert Te szivedet adtad hőseinknek! Ezután a tisztikar nevében, Cserey főhad­nagy, díszes virágcsokrot nyújtott át, majd pe­dig a legénység részéről egyik sebesült köszön- j tötte meleg szavakkal. Az ünnepelt könnyes j szemekkel mondott köszönetét mindnyájoknak, j Waigandt a sebesülteknek 2 hordó sört j üttetett csapra, a tisztikart pedig villás réggé- ! lire látta vendégül, ahol több kedves pohár­köszöntő hangzott el. Délután lovag Kieseling tábornok látogatta meg az igazgatót s meleg köszönetét fejezte ki a hadsereg nevében fá­radhatatlan munkásságáért. Levelek a harctérről. i. 1916. VII/13. Az Ígért levél bizony késik. Lehetetlen Írnom, hisz oly elementáris erővel és bőszültséggel tört ki a harc, hogy még soha. Napok óta szüntelen dörögnek az ágyuk, a lő­por füst átható illatával van telítve az egész lég­kör. Alig van nap, hogy gyalogsági támadás ne legyen a muszkák részéről, de a gyalogsági tá­madások hol ágyú, hol fegyvertüztinkben omla­nak össze. A srapnelek százai pukkanak a tüz- vonalunk fölött. A gránát tölcsérek ezreivel van tele a környék és mi az ágyutüz őrjítő chaosá- ban várjuk a gyalogsági támadást. Én jelenleg szakaszommal az ötös honvédtüzérek védelmére vagyok vezényelve, akik közvetlen a tüzvonal mögött vannak ágyúikkal és innen zúdítják a gránátok és srapnelek ezreit az ellenségre. Teg­nap ezernyolcszáznál több lövést adtak le, de egy másik ütegük és több kisebb-nagyobb kali­berű ütegük sem maradtak hátul e tekintetben és ehhez hozzá kell gondolni az ellenséges tü­zérség szintén nem csekély tevékenységit tüzér­ségét, hogy az itt dúló pokolról halván}7 fogal­muk legyen. Tegnap délután egy 3 soros raj­vonalat, amely ellenünk indult tüzérségünk kon­centrált tüze valósággal elsöpört a föld színéről; egyetlen egy embert sem láttunk onnan fölkelni. A mi tüzvonalunk is úgy össze van lőve, hogy alig lehet benne járni. A gránáttölcséreket meg nem győzi az ember számolni. Most ismét gyü­lekezik az ellenséges gyalogság támadásra. Az ütegek bőszült tüzelésben vannak. Hála az Is­tennek elég jól vagyok néha fáj a fejem, de nem is csoda. A múlt napokban ismét előlép­tettek szakaszvezetővé. Kívánok legjobb egész­séget. II. 1916. VII/16. Hálás köszönettel nyugtázom a kedves hazai újság kézhez vételét, úgyszintén hálásan köszönöm a biztató sorait, amelyek e nehéz napokban végtelen jól estek. Legalább 3 levélbe kezdtem bele, de egyet sem tudok be- j fejezni, ugyanis tartalékban vagyunk és igy nincs egy nyugodt perce az embernek. Ebédután kó­szálni kell a tüzvonalban estig. Este vacsora, fasstung kiosztás, azután ismét kószálni megyünk hajnali 3-ig. Ez igy megy mindennap, mint egy pontos óramű. Pár nap múlva tüzvonalba me­gyünk, ott több ideje van az embernek, feltéve, ha tüzcsend van. A harcok ádáz dühvei folynak; alig van nap, hogy az orosz meg ne próbálkoz­zon. A muszka ezekben a harcokban a legna­gyobb kegyetlenséget tanúsítja. A sebesülteket, a foglyokat lelövi harcon kívül. Nálunk igy jel­szó lett: „Nincs kegyelem!“ Német csapatokkal harcolunk, ahol szintén ez az elv érvényesül. „Minél több muszkát megölünk — mondta egy német altiszt — annál hamarább vége lesz a háborúnak.“ A múlt napokban a németeket tá­madta meg a muszka s a németek hagyták jönni őket egészen a drót akadályokig, ahol puska- és gépfegyverek füzében összerppantották az egész támadó vonalat. Ma már legtöbbször a tüzérség veri vissza a gyalogsági támadásokat, úgy, hogy a bakák csak a tüzérségi tüzet kapják, amely most felül múl minden eddigi tüzérségi tüzet. Háromszoros muszka rohamoszlop egy koncen­trált tüzérségi tűzben eltűnt valósággal a föld színéről. Nagyszerű tüzérségünk tudatában bát­ran megyünk előre mindig. Sokat szenvedünk mi is azonban az ellenséges tüzérségtől, de min­den bizalmunk az, hogy ezt a kissé elgörbített védelmi vonalat sikerülni fog kiegyenlíteni. Ebben segítsen meg bennünket a magyarok Istene és akkor minden jó lesz! Legközelebb, ha lehető lesz, többet írok. A jó Ég áldja meg, a legjobb egészséget kívánva szives üdvözlettel vagyok alázatos szolgája szkv. B. i. Kiadótulajdonos: Nánásy István. Hirdetmény! Közhírré teszem, hogy a m. kir. Minisz­tériumnak 2117/1916. sz. alatt kibocsátott végre­hajtási utasítása a vásárlási igazolványok és őrlési tanúsítványok, valamint a lakosságnak gabonával és liszttel való ellátása és a terményfeleslegek bejelentése tárgyában a következőket rendeli: 1. Vásárlási igazolványok házi szükségletre a polgármesteri hivatalban fognak kiállíttatni s 1916. október hó 15-ig kérhetők. 2. A vásárlási igazolványok kezelésére nézve a részletes utasításokat a felek az átvé­telkor megkapják. 3. Az 1750-1916. M. E. rendelet 5. §-a alapján vásárlásra jogosult termelő és nem ter­melő a saját gazdasági szükségletére rozsot, kétszerest, kölest, árpát és zabot készáruvétel utján minden közvetítő kizárásával a termelőtől csakis általam a részére kiállított vásárlási iga­zolvánnyal vásárolhat. A vásárlási igazolványt a félnek csakis részletes adatokkal kellően in­dokolt kérelmére szolgáltatom ki. A fél a vásárlási igazolvány kiállítását akár az 1916. évi augusztus hó 16. napjától 1917. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időre szá­mított gazdasági szükséglet egész mennyiség­nek egy tételben, akár meghatározott, de 500 kg.-nál nem kisebb részletekben való megvásár­lására kérheti és kérelmét ez utóbbi esetben akár egyszerre terjesztheti elő a szükséglet egész mennyiségére nézve, akár időközönkint egyes részmennyiségekre nézve. Ha a fél részmennyi­ségek vásárlására kér igazolványt, a polgármes­ter ellenőrizni köteles, hogy a kiállított vásár­lási igazolványok alapján vásárolható termény­mennyiség a félnek a községi elöljáróság által igazolt gazdasági szükségletét túl nem haladja. A vásárlási igazolvány át nem ruházható és ennek alapján kizárólag az vásárolhat, aki­nek részére az igazolvány szól. A vevő a vásárlási igazolványt a vásárlás alkalmával az eladónak átszolgáltatni, az eladó ; pedig ezt átvenni és saját igazolására megőrizni köteles. Ha a vásárlási igazolvány birtokosa az iga­zolványon feltüntetett terménymennyiséget egy tételben megvásárolni nem tudja, a vételre az igazolványt fel nem használhatja, hanem uj iga­zolvány kiállítását köteles kérni. Ehhez képest úgy a vevőnek, annál a terménymennyiségnél, melynek megvásárlására az igazolváuy jogosít, kevesebbet vagy többet venni, valamint a ter­melőnek kevesebbet vagy többet elaoni tilos. 4. Bármely malomvállalat az erőltető fél­nek házi és gazdasági szükségletére búzát, ro­| zsot, kétszerest, kölest, árpát és zabot őrlésre, I darálásra, zúzásra, hantolásra és bármely egyéb | feldolgozásra csakis akkor vállalhat, ha az öröl- tető fél egyidejűleg a fél által megnevezett ma­lomra általam kiállított őrlési tanúsítványt szol- ! gáltat át. 5. Az őrlési tanúsítványok kezelésére nézve a részletes utasításokat a felek az átvételkor kapják meg. 6. Az a termelő, akinek saját házi szük­ségletét saját termése nem fedezi, a szükség­let hiányzó részének, valamint a nem termelő egész házi szükségletének az 1,650 —1916. M. E. számú rendelet 7. §-ában megállapított hatósági ellátás keretén belül való biztosítása érdekében, amennyiben a jelen rendelet 1. §-a alapján a szükséglet fedezésére vásárlási igazolványt nem kapott, köteles 1916. évi augusztus hő 10-éig nálam írásban vagy szóval az adatok kellő iga­zolása mellett nevét, foglalkozását, a háztartá­sában rendszerint természetben ellátást élvező személyek számát, külön részletezésével azok­nak, akik valamely kereső foglalkozást folytat­nak és végül — termelőnél a meglevő termény­készletének beszámítása mellet — az 1917. évi augusztus há 15 napjáig számított szükségletét, illetőleg annak nem fedezett részét bejelenteni. A termelő, amennyiben búza tekintetében paz- dasági szükségletét saját termése nem fedezi, köteles ebbeli szükségletét is bejelenteni. Háziszükséglet címén a 4,586-1915. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1915. december hó 28. napján megjelent 299. számá­ban) értelmében őstermeléssel foglalkozók, na­ponkint és fejenként búza, rozs vagy árpaliszt­ből vagy ezek keverékéből legfeljebb 400 gram­mot, nehéz testi munkával foglalkozók legfeljebb 300 grammot, bárki más pedig legfeljebb 240 grammot vehet számításba. Búza tekintetében a fél gazdasági szükségletét illető bejelentését kellően indokolni tartozik. 3528 — 1916. számú hirdetmény azon része, hogy kincstári munkások az üzemvezetőségnél, szövetkezeti tagok a szövetkezetnél jelentkez­hetnek, érvényben marad. Felsőbánya, 1916. julius 30. Farkas Jenő s. k. kir. tan polgármester Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.

Next

/
Thumbnails
Contents