Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-06-08 / 12. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

kodása kifejezéseid vármegyei Főispán urunkat táviratilag üdvözölni egyhangúlag elhatározza.

2. Elnök felolvastatja 15 városi képviselő által aláirt azon beadványt, melyben indítványozzák, hogy f. hó 5-én tartott közgyűlési határozatok megváltoztatása mellett a felsőbánya — aknasugatagi elsőrendű vasút építésére az előmunkálati engedély kiadását Felsőbánya város és Színik Antal közösen kérelmezzék. A tárgyalás megnyitása után Bradoíka Frigyes városi képviselő komoly aggodalmának ad kifejezést, bogy egy 3 nappal előbb egyhangúlag hozott közgyűlési határozat megváltoztatható lenne anélkül, hogy a nagy közönség bizalma meg ne rendülne a határozatok komolysága tekintetében és amint az előző gyűlésen, úgy jelenben sem mondhat le a város azon, még most nem is értékelhető anyagi előnyökről, melyek a városra ezen vasútépítés keresztülvitelével hárulhatnak ; a város anyagi érdeke ellen vétenénk tehát, ha a kínálkozó előnyökről lemondanánk és azt már most egy második személyre ruháznánk át. Az indítvány napirendről levételét kéri. Polgármester Bradofka Frigyes városi képviselő aggályaira előadja, hogy sem törvényben, sem kormányrendeletben, sem városi szabályrendeletünkben intézkedés arra nincs, hogy mikor változtatható meg a hozott közgyűlési határozat és az előző közgyűlésen a Szmik Antalra átruházás tekintetében érdemleges határozat nem is hozatott, mert az ügy napirendről levétetett. így az indítvány szabályszerűen lett tárgyalásra kitűzve s tárgyalható. Bradofka Frigyes beszéde értelmében szólalt fel dr. Szokol Pál városi kévviselő is. Azután Stoll Béla városi tiszti-ügyész kifejti, „hogy teljes elismeréssel van a kir. tanácsos polgármester ur és Szmik Antal mérnök ur közt a város érdekében felmerült tárgyalások iránt, de miután a közgyűlés a szóbeli megállapodásokra határozatát nem állapíthatja, tekintettel arra, hogy a város és Szmik Antal közösen kérik az előmunkálati engedélyt, az előmunkálatot követő tervkészítés, műszaki munkálat és költségvetés kiadásokkal jár, mely kiadások a város és Szmik Antal ur között előlegesen kell hogy megállapodás léte- sittessék, mert enélkül bár, Szmik Antal ur iránt ez, kizártnak tekinthető azonban, mint jogi képviselő minden eshetőség ellen kötelessége a város érdekét megóvni, miért is tekintettel arra, hogy az előmunkálati kérelem beadása sürgős, nehogy más beadványokkal komplikáltassék, egyrészt az előmunkálati kérelmet a város érdekében azonnal beadni tartja szükségesnek, másrészt Szmik Antal úrral a közösség feltételei megállapítása nélkül közösen be nem adhatjuk, miért is a következő közvetítő indítványt terjeszti elő: „Mondja ki a közgyűlés, hogy az előmunkálati engedélyt saját nevében kérésére fenntartja előbb hozott határozatát s emellett Felsőbánya város közönsége köszönetét fejezi ki Szmik Antal mérnök urnák, az 1942/1916. sz. ügynél csatolt műszaki munkálatért és tervrajzért, amit a város iránti önzetlen jóakaratból önként

Az alatt a várnak boltozatos mélyén Márvány medencének hóíehér szegélyén Ujváry Johanna szűzi meleg vére Gyöngyözve kiáltoz boszuért az égre.

Erzsébet nagyasszony vállát, arcát mossa Sápadozó arca változik pirosra;

Mire a mosdással készen lesz egészen:

Egy csöpp vér megalvad szája szögletében.

Majd tetőtől-talpig öltözik fejérbe,

Mint menyasszony vonul Zólyomi elébe, Összeforr az ajkuk, karjaik fonódnak, Nincsen semmi dolga ilyenkor a szónak.

Kissé hosszantartó a Zólyomi csókja,

Tüze a nagy asszony nyelvét is feloldja S deli lovagjának súg valamit titkon: „Legyen a tied is, az, ami az én titkom!“

Zólyomi megrendül a titkos beszédre, Mintha gőzölögne a Johanna vére, Megreszket a lába, a feje megszédül Erzsébet ajkától, a lecsókolt vértől.

„Verjen meg az Isten! Vipera szülöttje! Égessen örökké Johanna vércsöpje.

Ne legyen a földön soha megnyugvásod, Vérpatakot öntsön örökös sirásod,

Kinos zokogásod! . . .“

készíteni és az előmunkálati kérelem alapjául beküldeni szives volt s ebből folyólag bár az ügy sürgősségére való tekintettel az előmunkálati kérelmet a város a maga nevében beküldeni elhatározta, miután ezen ügy érdekében a központban úgy is mint a terv és további munkálatok elkészítésére alkalmas mérnök áldásos munkát végezhet a jövőben, hogy minden eshetőség kizárassék, felkéri a közgyűlés az igazgató mérnök urat, szíveskedjék tudatni, mely feltételekkel volna szives a vaspálya építésére való engedély kieszközlésére szükséges kérvény szerint igénnyel tervezett és további munkálatok elkészítését, illetve a terv kivitelére társulni.“ Bradofka Frigyes városi képviselő is városi tiszti-ügyész indítványához csatlakozik s a maga indítványától eláll. Azután elnök a tárgyalást berekeszti és a szavazást elrendeli és felteszi a kérdést: kik fogadják el a t.-ügyész indítványát? Az indítvány elfogadása mellett szavaztak 20-an s ellene 12-en és igy szavazat- többséggel a közgyűlés a t.-ügyész indítványát elfogadja és annak értelmében határozatiig kimondja, hogy az előmunkálatok kérése ügyében fenntartja előbb hozott határozatát és amellett Felsőbánya város közönsége köszönetét fejezi ki Szmik Antal mérnök urnák az 1942/1916. számú ügynél csatolt műszaki munkálatáért és tervrajzért, mit a város iránti önzetlen jóakaratból önként készíteni és az előmunkálati kérelem alapján beküldeni szives volt. Ebből kifolyólag, bár az ügy sürgősségére való tekintettel az előmunkálati kérelmet a város a maga nevében beküldeni elhatározta, miután ezen ügy érdekében a központban úgy is mint a terv és további munkálatok elvégzésénél alkalmas mérnök áldásos munkát végezhet a jövőben, hogy minden eshetőség kizárassék, felkéri a közgyűlés az igazgató főmérnök urat, szíveskednék tudatni, mily feltételek mellett lenne szives a vaspálya építésére való engedély kieszközlésére szükséges kérvény szerint igényelt tervezetet és a további munkálatok elkészítését eszközölni, illetve a terv kivitelére társulni ?

Ezzel a közgyűlés befejeztetett.

Révai uj kötete.

Révai Károly, a mi kedves hangú, mélységes érzelmű költőnk ismét megszólal egy kötetben. A verseket már nemcsak nyomda alá rendezte, de nyomják is azokat, úgy, hogy pün- köstre okvetlenül megjelenik a könyvpiacon.

Révainak eddigi műveit ismeri a közönség, akik netalán elfeledték volna, azoknak emlékezetükbe hozzuk itt az egész sorozatot:

1. Aranyos Erzsiké. Versek 1904. Déva 2. Cosbuc György költeményei. Románból. 1905. Budapest. 3. Rákóczi. Elbeszélő költemény 1906. Nagybánya. 4. Delelő. Versek. 1907. Kolozsvár. 5. Román költők 1910. Nagybánya 6. Selmeczi Burschdalok 1912. Nagybánya. 7. Prolog a Lend- vay-szinház megnyitására. Mint értékes, maradandó becsű mű, mely szerzőnek gazdag lelki világát tárja elénk.

Mostani kötetének cime „Alkonyat“ Erzsiké leányának ajánlja. A több mint száz költeményt tartalmazó uj kötetet ezzel a kis jeligével vezeti be:

Kis forrás voltam, mely a rétre Kiönti gyöngyös csöppjeit S egy-két madárka szomját oltván A barázdák közt eltűnik.

Látszik ebből is, hogy bizonyos lemondó, az élettel leszámoló hang vonul végig az egészen, de azért vannak vig, jókedvű dalai is.

Erzsikéről, természetesen, megint sokat zeng. Ő a költőnek nemcsak kedvenc leánya, de kedves tárgya (témája) is. Igen értékesek háborús dalai, amelyek valósággal magukkal ragadják a magyar ember szivét. Lesznek a kötetben elbeszélő művek is, ezeknek is mestere Révai, az ő magyaros, könnyed modorával.

Nincs egyetlen vers sem az uj kötetben, mely a régiekben megjelent volna, tehát bátran meg lehet venni, nem csapódik be az ember, hogy kétszer adja ki a pénzt ugyanazért a dologért.

Címeket nem akarunk fölemlegetni, majd, ha megjelenik a mű, akkorra tartogatjuk a szemelvényeket.

Most csak melegen ajánljuk a kötetet t. olvasóink szives pártfogásába.

Ara 3 korona lesz, megrendelhető akár lapunk kiadóhivatalában, akár Kovács Gyula nagybányai könyvkereskedőnél, vagy, akinek jobban tetszik, magánál a szerzőnél is.

Fényes cáfolata ez a könyv annak a régi latin közmondásnak, hogy „inter arma silent musae“ (Háborúban hallgatnak a múzsák) egész szellemi kincses házzal áll elő akkor, amikor a világ legnagyobb és legvéresebb anyagi, kapzsi, érdekharca zug végig országokon, tengereken.

Hogy a mi költőnket ne szeretnénk, ne pártolnánk, arról azt hiszem szó sem lehet. Képzeljük, hogy még egy háborús estre fizetünk belépő dijat é3 vegyük meg a kötetet, ez legalább megmarad unokáinknak is, akik nem kevesebb gyönyörűséggel fogják olvazni, mint mi.

Nb V.

Különfélék.

A főispán üdvözlése kitüntetése alkalmából.

A vármegye közgülése. 1915. május 25. A teljesen szürke vármegyei közgyűlésnek ünnepélyes jelleget adott az a széleskörű, őszinte ünneplés, amelyben küldöttségek és magánosok részesítették Csaba ^Adorján főispánt abból az alkalomból, hogy Őfelsége a Lipót-rend lovagkeresztjével kitüntette. A főispán általános és osztatlan népszerűségének hű képét tükrözte vissza az ünneplés, amelyben őt hivatalos küldöttségek és magánosok részesítették. Először a vármegye tisztikara tisztelgett a főispán előtt, aki megha- tottan válaszolt a küldöttség üdvözlésére. Majd Nagykároly tisztikara és képviselő testületé fejezték ki a főispán előtt örömüket kitüntetése fölött. Azután a római katholikus, evangélikus, református és izraelita hitközségek járultak a főispán elé. Ezután pedig magánosok, a törvény- hatóság egyes tagjai mentek be szerencsekivá- nataikat tolmácsolni a főispán előtt. Mikor az üdvözlések fogadása után a főispán bement a közgyűlési terembe, harsány és lelkes éljenzés fogadta. Megnyitó beszédében a főispán utalt arra, hogy a nemzet örvendetesen megtanult lemondani. Amig hős fiai a legdrágábbat, életüket áldozzák a hazáért, az itthonlevők is minden erejükkel kiveszik részüket a gazdasági küzdelmekből. Ez az együttműködés joggal kelti azt a reményt, hogy a nemzet, amely még az ellenség becsülését is ki tudta vívni, amely a legnagyobb vér és anyagi áldozatot hozta, a szebb és jobb jövő előtt áll. A negyedik hadikölcsön impozáns sikere, fiaink hősiessége csak megerősítik azt a reményt, hogy mi ránk nézve a háború csak dicsőséggel fejeződhetik be. Nemestóti Szabó Antal: Mielőtt a hivatalos tanácskozást megkezdené a törvényhatóság, egy érzelmi és udvariassági ténykedést óhajt teljesíteni. Megemlékezik a főispán kitüntetéséről, amelyet a kitüntetett pártatlanságával, emberszereteté- vel, igazságosságával érdemelte ki s amelyből a vármegye közönségére is megtiszteltetés hárul. Indítványozza, hogy a törvényhatóság fejezze ki örömét a kitüntetés felett, ragaszkodását és szeretetét a főispán iránt. A hatalmas éljenzéssel fogadott beszédre Csaba Adorján főispán meghatott szavakban felelt. Utalt arra, hogy sohasem vágyott kitüntetések után. A kitüntetés, amit kapott, munkatársainak érdeme, ezt megosztja velük éppen úgy, mint a vármegye közönségével. Nekem — úgymond a főispán — ez a kitüntetés csak ösztönzés arra, hogy a vármegyének és a hazának fokozottabb mértékében igyekezzem hasznára válni. Ismét lelkes éljenzés zárta a főispán szavait. Ezután következett az alispáni jelentés felolvasása, amelynek azonkívül, hogy elparentálta Jeszenszky Sándor és Szőke Dezső biz. tagokat, igazán nem volt a sablonoktól eltérő, kiemelkedő pontja. A közgyűlés többi, jelentéktelen tárgyait — összesen 206 pontot - a közgyűlés 12 órára letárgyalta. Közgyűlés után még a vármegyei jegyzők küldöttsége tisztelgett a főispánnál.

Jubileum. Farkas Jenő felsőbányái nagyérdemű és köztiszteletben álló polgármestere, ki mint pénzügyi fogalmazó polgármesterré való megválasztása előtt városunkban hivatalnokos- kodott és már akkor közkedveltségnek örvendett, a múlt héten ünnepelte polgármesterré választásának huszadik évfordulóját. Farkas Jenő nagy érdemeket szerzett Felsőbánya fejlesztése körül, mert éjjelt nappallá téve, fáradságot nem ismerve, egész életét annak szentelte, hogy szülővárosát fölvirágoztassa. Szeretetreméltó elő