Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-05-25 / 11. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP 1916. május 20=ikán. Elnök, jegyző ugyanazok. Napirend előtt elnök indítványozta, hogy Csaba Adorján főispán urat megérdemelt, legfelsőbb a — Lipót rend lovagkeresztjével való kitüntetése alkalmából üdvözölje a közgyűlés. Az indítvány főispán ur éljenzése mellett egyhangúlag elfogadtatott s elnök a távirati üdvözlés elküldésével megbizatott. Ezután tárgyalás alá került a következő indítvány: „Tekintetes Tanács ! Alulírottak azon kérelemmel járulunk a tekintetes Tanácshoz, hogy alábbi indítványunkat egy lehetőleg legközelebb összehívandó közgyűlésen tárgyaltatni szíveskedjék. Mondja ki a tekintetes képviselőtestület, hogy tekintettel azon munkára és költségekre, amelyeket Szmik Antal — budapesti igazgató mérnök a felsőbánya-máramarosi vasút ügyében eddig is kifejtett, illetve kiadott, - továbbá tekintettel arra, hogy ez ügyben tovább is szükségünk van egy eljáróra, ki egyúttal szakértő is, — a mai napon hozott két közgyűlési határozat megváltoztatása mellett úgy fogja kérni a vasúti előmunkálati engedély kiadását, hogy az engedély Felsőbánya város közönségének és Szmik Antal budapesti igazgató mérnöknek adassák meg. Tisztelettel: Felsőbánya, 1916. május 17. Farkas Jenő s. k., Bay s. k., Nagy Lajos s. k., Pap Márton s. k., Kilián Béla s. k., Háder s. k., Lévai Károly s. k., Ber- novits Emil s. k., Dimand Károly s. k., Wider Lázár s. k., Dr. Tóth Gábor s. k., Münnich Sándor s. k., Puskás s. k., Alexy Pál s. k., Spáczay Gyula s. k. képviselő testületi tagok.“ - Az indítványhoz való több felszólalás után Stoll Béla, ügyész az alábbi indítványát adta elő: „A közgyűlés fenntartja előbbi határozatát a saját nevében az előmunkálatok felkérésére, s emellett Felsőbánya város közönsége köszönetét fejezi ki Szmik Antal mérnök urnák, az 1942 — 1916. sz. ügynél csatolt műszaki munkálatért és tervrajzért, mit a város iránti önzetlen jóakaratból önként készíteni és az előmunkálati kérelemmel beküldeni szives volt. S ebből folyólag bár az ügy sürgősségére tekintettel az előmunkálati kérelmet a város a maga nevében beküldeni elhatározta, miután ezen ügy érdekében a központban úgy is, mint a terv és további munkálatok elvégzésére alkalmas mérnök áldásos munkát végezhet a jövőben, hogy minden eshetőség kizárassék, felkéri a közgyűlés az igazgató főmérnök urat, szíveskednék tudatni, mily feltételekkel volna szives a vaspálya építésére való engedély kieszközlésére szükséges kérvény szerint igényelt tervezet és további munkálatok elkészítését eszközölni, illetve a terv kivitelére társulni?“ Az elnök föltette a kérdést, hogy elfogadja-e a közgyűlés Stoll Béla indítványát ? A közgyűlés 20 szavazattal 12 ellenében elfogadta s elnök ebben az értelemben mondta ki a határozatot. A többség határozatát nem bíráljuk, de annyit nem hallgathatunk el, hogy olyan félrevezetést célzó beszédek még alig hangzottak el a közgyűlési teremben, mint ezen a közgyűlésen. Különfélék. Főispánunk kitüntetése. A hivatalos lap közli : Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére Csaba Adorjánnak, Szat- már vármegye és Szatmárnémeti szabad királyi város főispánjának, a szatmárnémetii megfigyelő állomás volt miniszteri biztosának eredményes közhivatali működésével szerzett kiváló érdemei elismeréséül Lipót-rendem lovagkeresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Bécs- ben, 1915. május hó. Ferencz József s. k., báró Roszner Ervin s. k. Szerény lapunk részéről is tisztelettel üdvözöljük a főispán urat megérdemelt legfelsőbb kitüntetése alkalmából. Farkas Jenő kir. tan. polgármester városi ügyekben Budapestre s onnan vissza a várm. közgyűlésre utazott. Révai Károly lapunk nagyrabecsiilt, kedves munkatársa az ismert nevű költő legközelebb egy kötet egészen uj költeményt fog kiadni „Alkonyat“ cim alatt. A mű már szedés alatt van s nemsokára elhagyja a sajtót. Jövő számunkban a sok értékes, szép verset tartalmazó kötetet részletesebben ismertetni fogjuk, most csak tudtul akarjuk adni t. olvasóinknak a neve- : zetes újdonságot. A lengyel légionáriusok síremléke í ügyében megalakult bizottság határozata érdekében dr. Renc János nagybányai főgimnáziumi igazgató a bizottság elnöke kérdést intézett a krácsfaiusi (deszei) körjegyzőhöz az elesett hősök sírhelyére, nevére stb. vonatkozólag. A krácsfaiusi körjegyző azonban a bárdfalvi körjegyzőhöz utasította az elnököt. Márton Miklós bárdfalvai főjegyző aztán szívesen adott tájékoztatást a föltett kérdésekre nézve. Többek között megemlíti, hogy 1914. október 6-án a Mára folyó hidjánál lefolyt ütközetben 6 és Má- ragyulafalva határában 1, tehát összesen 7 lengyel légionárius esett el. A bárdfalvai hídnál elesett 6 hőst a bárdfalvi temetőben temetette el a g. kath. vallás szertartása szerint, a hetetik Máragyulafalván van eltemetve. A hősök egy közös sírban vannak elhantolva, a sir pedig nagy fakereszttel s a sírokat nyilvántartó katonai parancsnokság jelvényével van ellátva. A körjegyző még hozzáfűzi, hogy a sírokat kellőképen gondozza, sőt halottak napján a díszítésről és világításról is szívesen gondoskodott. — A derék hazafias érzésű körjegyző tájékoztatását megnyugvással vesszük tudomásul mindnyájan, akik a siretniék kegyeletes ügye után érdeklődünk. E felvilágosító tájékoztatás, fölöslegessé tesz minden olyan irányú lépést, mely a sírok ideiglenes fölszentelését és tervbe vett megjelölését tűzte ki céljául, de egyszersmind igazolja a bizottság eljárását is, amely kellő körültekintéssel, előzetes és pontos tájékozódással akar önként vállalt kegyeletes kötelezettségének eleget tenni. A végleges síremlék megteremtésére most már nyugodtan bevárhatjuk az alkalmas időt, amely semmi leküzdhetetlen külső akadályt nem gördít a terv minél méltóbb kivitele elé. Kinevezés. Nagy Ernőt tüzerkadettet — ki az olasz harctéren szolgál - hadnagygyá léptették elő. Az I878 1897. évig terjedő időben születtek népfölkelésre kötelezettek pótszemléje f. hó 16-án tartatott .meg. A szemlén a múlt számban említetteken kívül a város képviseletében Farkas Jenő kir. tan. polgármester, Bay Károly r. kapitány és Sulcz Ferencz kát. nyilvántartó voltak jelen. Halálozások. Vettük a következő gyász- jelentést: Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is, mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a szeretett és felejthetetlen jó fiú, a legjobb testvér, sógor, nagybácsi, unokaöcs és rokon Baumerth Dezső a 23-ik honvédgyalogezred zászlósa az orosz harctéren kapott súlyos sebesülés következtében folyó hó 15-én hajnali 3 órakor életének 23-ik évében hosszas szenvedés után hősi halált halt. Kedves halottunk földi maradványa folyó hó 18-án csütörtökön délután 3 órakor fog a honvéd helyőrségi kórház halottasházában az evangélikus egyház szertartása szerint megál- datni és az uj köztemetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1916. május 16-án. Áldás és béke lengjen drága porai felett. Baumerth Károly és neje szül. Brandenburg Szerafin mint szülők, Baumerth István és dr. Köhler Já- nosné szül. Baumerth Terézia, mint testvérei. Dr. Köhler János mint sógora, Köhler János és Sándor mint unokaöcscsei stb. Mi is békés nyugalmat kívánunk a sokat szenvedett hős katonának. Hősi halál. Lachtnann Ferenc kapnik- bányai áll. el. iskolai igazgató-tanitó, népfelkelő főhadnagy, a Signum Laudis és a III. oszt. katonai vitézségi érdemkereszt tulajdonosa, szerbiai harctéren kapott súlyos sebesülése következtében hosszas szenvedés után a szatmári cs. és kir. katonai tartalékkórházban f. hó 12-én hősi halált halt. Lachmann Ferenc a Nagykárolyból induló egyik népfelkelő századdal mint zászlós ment a mozgósításkor a haza védelmére. A jeles tehetségű, agilis tanférfiut a harctéren tanúsított buzgó szolgálatáért, önfeláldozó példás vitézségéért, felebbvalói, valamint katonái is szeretve tisztelték. A fenti kitüntetésen kívül gyors előléptetésben részesült, majd pedig mint főhadnagy századparancsnok lett. A család gyászjelentése a következő: Özv. Lachmann Ferencné szül. Kosztróber Katalin mint neje, Ferike, Mariska, Gyula gyermekei, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört ! szívvel tudatjuk, hogy Lachmann Ferenc kapnik- bányai áll. isk. igazgató m. kir. honvéd népföl- i keló főhadnagy a Signum Laudis és a III. oszt. katonai vitézségi érdemkereszt tulajdonosa stb. folyó hó 12-én délben a szatmári cs. és kir. katonai tartalékkórházban, a szerbiai harcokban kapott súlyos sebesülése következtében hősi halált halt. — Hült teteme folyó hó 13-án d. u. 4 órakor a róni. kát. szertartás szerint rangjának megfelelő katonai dísszel a Barak-kórház temetőjében lesz örök nyugalomra helyezve. - Emléked örökké élni fog lelkűnkben! — Áldás poraira. Hadikölcsön jegyzések. A Felsőbányái Takarékpénztár Részvénytársaság utján : I. hadi- kölcsönből 53.700 K, II. hadikölcsönből 127.800 K, III. hadikölcsönből 124.650 K, IV. hadikölcsönből 208.750 K. Összesen 514.900 K. Ebből az intézet jegyzése 200.000 korona. A m. kir. postahivatal utján: I-ső 6.000 K, Il-ik — K, 111-ik 16.000 K, IV-ik 27.500 K. Összesen 49.500 korona. A hitelszövetkezet utján: I-ső 27.400 Il ik 11.750 K, III-ik 20.200 K, IV-ik 56.600 K. összesen 115.950 korona. Húsz éves jubileum. Farkas Jenő Felsőbánya nagyérdemű polgármestere a napokban ünnepelte polgármesterré választásának huszadik évfordulóját. Húsz év nagy idő egy ember életében, de szinte kétszeresen számit, ha az ember a forum legexponáltabb helyén működik. Farkas polgármester egyéniségében meg volt az a varázs, munkájában pedig az az odaadás, kitartás, hogy az exponált helyen is csak öregbíteni tudta népszerűségét. Jubileuma alkalmával igen sokan keresték föl jókivánataikkal, melyekhez mi is szívesen füzziik a magunkét. „Nagybánya.“ A felsőbányái polgármester jubileuma. Szatmárvármegye egyik legnépszerűbb tisztviselője, Farkas Jenő, Felsőbánya város polgár- mestere a napokban ünnepelte polgármesterré választásának húsz éves fordulóját. A köztiszteletben álló, népszerű, puritánságáról, munkaképességéről vármegyeszerte ösmert öreg urat jubileuma alkalmából igen sokan keresték föl jókivánataikkal. „Szamos.“ A felsőbányái polgármestert jubileuma alkalmából mindenfelől elismeréssel magasztalják. A lapok is sok szépet és jót Írnak róla, csak az a mód nem tetszik nekem, ahogyan ezt cselekszik. Valamennyi lapban benne van az a kifejezés: „Az öreg urat sokan üdvözölték!“ Bizonyosra veszem, hogy amikor ezt olvasta, méltatlankodva tette le a lapot és legalább is annyit mondott: „Öreg a nagyapád, nem pedig én“ „Szatmár és Vidéke.“ Ünnepelt polgármester. Farkas Jenőt Felsőbánya város polgármesterét Felsőbánya polgársága meleg ovációban részesítette azon alkalomból, hogy húsz éves fordulója annak, mikor őt szülővárosa polgármesterré választotta. Felsőbányának van is oka, hogy megemlékezzék erről a választásról. Nehéz csaknem két- ságbeejtő állapotban volt akkor ez a hajdan, nem is oly rég élénk, jómódú és kulturérzékkel megáldott város. Egyszerre csak megcsappant a bányák kincse, a hires verkesek jómódja letört, a bányamunkások helyzete lehanyatlott, a nép elszegényedett, a város maga egész hanyatlásnak indult. Ilyen körülmények között hívta Felsőbánya városa egy tisztességes haladásra jogosító pályáról fiát, szülöttjét a polgármesteri székbe, ahol Farkas Jenő csakhamar tisztába jött a város szomorú helyzetével és vaskezekkel nyúlt Felsőbánya város megmentéséhez, illetőleg felemeléséhez. És ez sikerült is neki. Mert Felsőbánya újra élénk és előrehaladt várossá lett. Van kitűnő vízvezetéke villanyvilágítása, fürdője, jó gyalogjárója és népfoglalkozása is. Mindezek mellett Farkas Jenő a vármegyében is élénken képviselte városa ügyét, sőt országos egyesületekben is tevény- kedett. A kormánynál pedig úgy ismerik, mint ki nem nyugszik addig, mig városa számára ezt, vagy azt, ki nem ostromolja. Tévedett azonban aki Farkas Jenőről ünnepeltetése alkalmából, azt mondta, hogy „az öreg urat“ jubileuma alkalmából igen sokan keresték fel: abban tévedett, hogy Farkas Jenő a tevékenységben még nem öregedett bele. Hiszen a férfi korának javában, erejében van, aki gondokban gazdag hivatal mellett más iskolai és egyházi ügyekben is tevénykedik. Azért mi is szívesen üdvözöljük és csatlakozunk a felsőbányaiakhoz, polgármesterüknek őszinte ünneplésében. — „Szatmári Hírlap.“
