Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-05-25 / 11. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP 1916. május 20=ikán. Elnök, jegyző ugyanazok. Napirend előtt elnök indítványozta, hogy Csaba Adorján főispán urat megérdemelt, leg­felsőbb a — Lipót rend lovagkeresztjével való kitüntetése alkalmából üdvözölje a közgyűlés. Az indítvány főispán ur éljenzése mellett egy­hangúlag elfogadtatott s elnök a távirati üd­vözlés elküldésével megbizatott. Ezután tárgyalás alá került a következő indítvány: „Tekintetes Tanács ! Alulírottak azon kére­lemmel járulunk a tekintetes Tanácshoz, hogy alábbi indítványunkat egy lehetőleg legközelebb összehívandó közgyűlésen tárgyaltatni szíves­kedjék. Mondja ki a tekintetes képviselőtestü­let, hogy tekintettel azon munkára és költsé­gekre, amelyeket Szmik Antal — budapesti igazgató mérnök a felsőbánya-máramarosi va­sút ügyében eddig is kifejtett, illetve kiadott, - továbbá tekintettel arra, hogy ez ügyben to­vább is szükségünk van egy eljáróra, ki egy­úttal szakértő is, — a mai napon hozott két közgyűlési határozat megváltoztatása mellett úgy fogja kérni a vasúti előmunkálati engedély kiadását, hogy az engedély Felsőbánya város közönségének és Szmik Antal budapesti igazgató mérnöknek adassák meg. Tisztelettel: Felső­bánya, 1916. május 17. Farkas Jenő s. k., Bay s. k., Nagy Lajos s. k., Pap Márton s. k., Kilián Béla s. k., Háder s. k., Lévai Károly s. k., Ber- novits Emil s. k., Dimand Károly s. k., Wider Lázár s. k., Dr. Tóth Gábor s. k., Münnich Sán­dor s. k., Puskás s. k., Alexy Pál s. k., Spáczay Gyula s. k. képviselő testületi tagok.“ - Az in­dítványhoz való több felszólalás után Stoll Béla, ügyész az alábbi indítványát adta elő: „A köz­gyűlés fenntartja előbbi határozatát a saját ne­vében az előmunkálatok felkérésére, s emellett Felsőbánya város közönsége köszönetét fejezi ki Szmik Antal mérnök urnák, az 1942 — 1916. sz. ügynél csatolt műszaki munkálatért és terv­rajzért, mit a város iránti önzetlen jóakaratból önként készíteni és az előmunkálati kérelemmel beküldeni szives volt. S ebből folyólag bár az ügy sürgősségére tekintettel az előmunkálati kérelmet a város a maga nevében beküldeni elhatározta, miután ezen ügy érdekében a köz­pontban úgy is, mint a terv és további munká­latok elvégzésére alkalmas mérnök áldásos mun­kát végezhet a jövőben, hogy minden eshető­ség kizárassék, felkéri a közgyűlés az igazgató főmérnök urat, szíveskednék tudatni, mily fel­tételekkel volna szives a vaspálya építésére való engedély kieszközlésére szükséges kérvény szerint igényelt tervezet és további munkálatok elkészítését eszközölni, illetve a terv kivitelére társulni?“ Az elnök föltette a kérdést, hogy elfogadja-e a közgyűlés Stoll Béla indítványát ? A közgyűlés 20 szavazattal 12 ellenében elfo­gadta s elnök ebben az értelemben mondta ki a határozatot. A többség határozatát nem bí­ráljuk, de annyit nem hallgathatunk el, hogy olyan félrevezetést célzó beszédek még alig hangzottak el a közgyűlési teremben, mint ezen a közgyűlésen. Különfélék. Főispánunk kitüntetése. A hivatalos lap közli : Személyem körüli magyar minisz­terem előterjesztésére Csaba Adorjánnak, Szat- már vármegye és Szatmárnémeti szabad ki­rályi város főispánjának, a szatmárnémetii meg­figyelő állomás volt miniszteri biztosának ered­ményes közhivatali működésével szerzett ki­váló érdemei elismeréséül Lipót-rendem lovag­keresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Bécs- ben, 1915. május hó. Ferencz József s. k., báró Roszner Ervin s. k. Szerény lapunk részéről is tisztelettel üdvözöljük a főispán urat megérde­melt legfelsőbb kitüntetése alkalmából. Farkas Jenő kir. tan. polgármester városi ügyekben Budapestre s onnan vissza a várm. közgyűlésre utazott. Révai Károly lapunk nagyrabecsiilt, ked­ves munkatársa az ismert nevű költő legköze­lebb egy kötet egészen uj költeményt fog kiadni „Alkonyat“ cim alatt. A mű már szedés alatt van s nemsokára elhagyja a sajtót. Jövő számunk­ban a sok értékes, szép verset tartalmazó kö­tetet részletesebben ismertetni fogjuk, most csak tudtul akarjuk adni t. olvasóinknak a neve- : zetes újdonságot. A lengyel légionáriusok síremléke í ügyében megalakult bizottság határozata érde­kében dr. Renc János nagybányai főgimnáziumi igazgató a bizottság elnöke kérdést intézett a krácsfaiusi (deszei) körjegyzőhöz az elesett hő­sök sírhelyére, nevére stb. vonatkozólag. A krácsfaiusi körjegyző azonban a bárdfalvi kör­jegyzőhöz utasította az elnököt. Márton Miklós bárdfalvai főjegyző aztán szívesen adott tájé­koztatást a föltett kérdésekre nézve. Többek között megemlíti, hogy 1914. október 6-án a Mára folyó hidjánál lefolyt ütközetben 6 és Má- ragyulafalva határában 1, tehát összesen 7 len­gyel légionárius esett el. A bárdfalvai hídnál elesett 6 hőst a bárdfalvi temetőben temetette el a g. kath. vallás szertartása szerint, a hetetik Máragyulafalván van eltemetve. A hősök egy közös sírban vannak elhantolva, a sir pedig nagy fakereszttel s a sírokat nyilvántartó kato­nai parancsnokság jelvényével van ellátva. A körjegyző még hozzáfűzi, hogy a sírokat kellő­képen gondozza, sőt halottak napján a díszí­tésről és világításról is szívesen gondoskodott. — A derék hazafias érzésű körjegyző tájékoz­tatását megnyugvással vesszük tudomásul mind­nyájan, akik a siretniék kegyeletes ügye után érdeklődünk. E felvilágosító tájékoztatás, fölös­legessé tesz minden olyan irányú lépést, mely a sírok ideiglenes fölszentelését és tervbe vett megjelölését tűzte ki céljául, de egyszersmind igazolja a bizottság eljárását is, amely kellő kö­rültekintéssel, előzetes és pontos tájékozódással akar önként vállalt kegyeletes kötelezettségének eleget tenni. A végleges síremlék megteremté­sére most már nyugodtan bevárhatjuk az alkal­mas időt, amely semmi leküzdhetetlen külső akadályt nem gördít a terv minél méltóbb kivi­tele elé. Kinevezés. Nagy Ernőt tüzerkadettet — ki az olasz harctéren szolgál - hadnagygyá lép­tették elő. Az I878 1897. évig terjedő időben születtek népfölkelésre kötelezettek pótszem­léje f. hó 16-án tartatott .meg. A szemlén a múlt számban említetteken kívül a város kép­viseletében Farkas Jenő kir. tan. polgármester, Bay Károly r. kapitány és Sulcz Ferencz kát. nyilvántartó voltak jelen. Halálozások. Vettük a következő gyász- jelentést: Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is, mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a szeretett és felejthetetlen jó fiú, a legjobb testvér, sógor, nagybácsi, unokaöcs és rokon Baumerth Dezső a 23-ik honvédgyalogezred zászlósa az orosz harctéren kapott súlyos sebesülés következté­ben folyó hó 15-én hajnali 3 órakor életének 23-ik évében hosszas szenvedés után hősi halált halt. Kedves halottunk földi maradványa folyó hó 18-án csütörtökön délután 3 órakor fog a honvéd helyőrségi kórház halottasházában az evangélikus egyház szertartása szerint megál- datni és az uj köztemetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1916. május 16-án. Áldás és béke lengjen drága porai felett. Baumerth Károly és neje szül. Brandenburg Szerafin mint szülők, Baumerth István és dr. Köhler Já- nosné szül. Baumerth Terézia, mint testvérei. Dr. Köhler János mint sógora, Köhler János és Sándor mint unokaöcscsei stb. Mi is békés nyugalmat kívánunk a sokat szenvedett hős katonának. Hősi halál. Lachtnann Ferenc kapnik- bányai áll. el. iskolai igazgató-tanitó, népfelkelő főhadnagy, a Signum Laudis és a III. oszt. ka­tonai vitézségi érdemkereszt tulajdonosa, szer­biai harctéren kapott súlyos sebesülése követ­keztében hosszas szenvedés után a szatmári cs. és kir. katonai tartalékkórházban f. hó 12-én hősi halált halt. Lachmann Ferenc a Nagyká­rolyból induló egyik népfelkelő századdal mint zászlós ment a mozgósításkor a haza védel­mére. A jeles tehetségű, agilis tanférfiut a harc­téren tanúsított buzgó szolgálatáért, önfeláldozó példás vitézségéért, felebbvalói, valamint katonái is szeretve tisztelték. A fenti kitüntetésen kívül gyors előléptetésben részesült, majd pedig mint főhadnagy századparancsnok lett. A család gyászjelentése a következő: Özv. Lachmann Ferencné szül. Kosztróber Katalin mint neje, Fe­rike, Mariska, Gyula gyermekei, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört ! szívvel tudatjuk, hogy Lachmann Ferenc kapnik- bányai áll. isk. igazgató m. kir. honvéd népföl- i keló főhadnagy a Signum Laudis és a III. oszt. katonai vitézségi érdemkereszt tulajdonosa stb. folyó hó 12-én délben a szatmári cs. és kir. katonai tartalékkórházban, a szerbiai harcokban kapott súlyos sebesülése következtében hősi halált halt. — Hült teteme folyó hó 13-án d. u. 4 órakor a róni. kát. szertartás szerint rang­jának megfelelő katonai dísszel a Barak-kórház temetőjében lesz örök nyugalomra helyezve. - Emléked örökké élni fog lelkűnkben! — Áldás poraira. Hadikölcsön jegyzések. A Felsőbányái Takarékpénztár Részvénytársaság utján : I. hadi- kölcsönből 53.700 K, II. hadikölcsönből 127.800 K, III. hadikölcsönből 124.650 K, IV. hadiköl­csönből 208.750 K. Összesen 514.900 K. Ebből az intézet jegyzése 200.000 korona. A m. kir. postahivatal utján: I-ső 6.000 K, Il-ik — K, 111-ik 16.000 K, IV-ik 27.500 K. Összesen 49.500 korona. A hitelszövetkezet utján: I-ső 27.400 Il ik 11.750 K, III-ik 20.200 K, IV-ik 56.600 K. összesen 115.950 korona. Húsz éves jubileum. Farkas Jenő Felső­bánya nagyérdemű polgármestere a napokban ünnepelte polgármesterré választásának husza­dik évfordulóját. Húsz év nagy idő egy ember életében, de szinte kétszeresen számit, ha az ember a forum legexponáltabb helyén működik. Farkas polgármester egyéniségében meg volt az a varázs, munkájában pedig az az odaadás, kitartás, hogy az exponált helyen is csak öreg­bíteni tudta népszerűségét. Jubileuma alkalmá­val igen sokan keresték föl jókivánataikkal, melyekhez mi is szívesen füzziik a magunkét. „Nagybánya.“ A felsőbányái polgármester jubileuma. Szatmárvármegye egyik legnépszerűbb tisztvi­selője, Farkas Jenő, Felsőbánya város polgár- mestere a napokban ünnepelte polgármesterré választásának húsz éves fordulóját. A köztiszte­letben álló, népszerű, puritánságáról, munkaké­pességéről vármegyeszerte ösmert öreg urat jubileuma alkalmából igen sokan keresték föl jókivánataikkal. „Szamos.“ A felsőbányái polgármestert jubileuma alkalmából mindenfelől elismeréssel magasztal­ják. A lapok is sok szépet és jót Írnak róla, csak az a mód nem tetszik nekem, ahogyan ezt cselekszik. Valamennyi lapban benne van az a kifejezés: „Az öreg urat sokan üdvözölték!“ Bizonyosra veszem, hogy amikor ezt olvasta, méltatlankodva tette le a lapot és legalább is annyit mondott: „Öreg a nagyapád, nem pedig én“ „Szatmár és Vidéke.“ Ünnepelt polgármester. Farkas Jenőt Fel­sőbánya város polgármesterét Felsőbánya pol­gársága meleg ovációban részesítette azon al­kalomból, hogy húsz éves fordulója annak, mi­kor őt szülővárosa polgármesterré választotta. Felsőbányának van is oka, hogy megemlékez­zék erről a választásról. Nehéz csaknem két- ságbeejtő állapotban volt akkor ez a hajdan, nem is oly rég élénk, jómódú és kulturérzékkel megáldott város. Egyszerre csak megcsappant a bányák kincse, a hires verkesek jómódja le­tört, a bányamunkások helyzete lehanyatlott, a nép elszegényedett, a város maga egész ha­nyatlásnak indult. Ilyen körülmények között hívta Felsőbánya városa egy tisztességes hala­dásra jogosító pályáról fiát, szülöttjét a pol­gármesteri székbe, ahol Farkas Jenő csakhamar tisztába jött a város szomorú helyzetével és vaskezekkel nyúlt Felsőbánya város megmen­téséhez, illetőleg felemeléséhez. És ez sikerült is neki. Mert Felsőbánya újra élénk és előre­haladt várossá lett. Van kitűnő vízvezetéke vil­lanyvilágítása, fürdője, jó gyalogjárója és nép­foglalkozása is. Mindezek mellett Farkas Jenő a vármegyében is élénken képviselte városa ügyét, sőt országos egyesületekben is tevény- kedett. A kormánynál pedig úgy ismerik, mint ki nem nyugszik addig, mig városa számára ezt, vagy azt, ki nem ostromolja. Tévedett azon­ban aki Farkas Jenőről ünnepeltetése alkalmá­ból, azt mondta, hogy „az öreg urat“ jubi­leuma alkalmából igen sokan keresték fel: ab­ban tévedett, hogy Farkas Jenő a tevékenység­ben még nem öregedett bele. Hiszen a férfi korá­nak javában, erejében van, aki gondokban gaz­dag hivatal mellett más iskolai és egyházi ügyek­ben is tevénykedik. Azért mi is szívesen üd­vözöljük és csatlakozunk a felsőbányaiakhoz, polgármesterüknek őszinte ünneplésében. — „Szatmári Hírlap.“

Next

/
Thumbnails
Contents