Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-06-24 / 13. szám
Lovaink tudják, hogy harcolunk és együtt küzdenek velünk. Néhány heves támadás és vakmerő nekirohanás alkalmával az orosz gyalogsorok közé repültünk és a keményöklü huszárkard irgalmatlan nyomatékkai kaszálta a menekülők nyakáról a szakállas lejeket úgy, hogy azok nagy Ívben messzire repültek. A hirtelen elsáppadó orosz fejekben rémülten tekintő szemek ültek és eltorzult szájból a nyelvek oly gyorsan öltődtek ki és húzódtak vissza, mint egy megbolondult orsó; de a fej nélküli test még mindig a borzasztó rémület elhárító mozdulatait végezték. És a mi lovaink az ide-oda röpködő fejek után kapkodtak, megragadták azokat és fejük vad lendületével hátradobták. — Borzasztó lapdajáték! És mennyire félti a ló gazdáját és gondoskodik róla. Én magam láttam, amint a kedves állat a nyeregből sebesülten lefordult lovasát óvatosan fogai közé vette, a kabát zsinórjainál fogva erősen tartotta, de az elernyedő testhez hozzá nem ért és a sebesültet a csata forgatagából kivonszolta. Mondhatni: biztonságba helyezte a huszárt. Ez nem mese! És az sem mese, hogy a mi kedves kapitányunk szürkéje egy heves ütközet alkalmával egyszerre csak őrülten a kötözőhelyre iramodott, azt körül futotta és ismét eltűnt. Hirtelen ujrajelőrohant, izgatottan és kétségbeesve. Az orvos megismerte a derék lovat, nevén szólította és a nemes állat hátára pattant, amely most egy pillanatra megállott. A szürke ezután az orvossal a hátán előrerohant a gyilkos forgatagba és megállott gazdája, a kapitány előtt, aki megsebesülve, ájultan feküdt a földön. A hű ló megmentette gazdája életét. Az északi hadszíntér nagy területén sokFelsobÁnyai Hírlap sok gazdátlan, elárvult lovat lehet látni a fájdalomtól mintegy esztelenül fel- és alá nyargalni. Mi, akik ismerjük lovainkat, tudjuk, hogy azok ott cél és terv nélkül nyargalnak összevissza, a szeretett lovasuk halála miatti bánattól gyötörve. Bátor, hű, nagyszerű lovak ! . . . Fordította: S. M. A 42 •es mezssrak. Képekben már bemutatták nekünk a világháborútól még mindig elég távolságban élő itthon valóknak a 42-es ágyukat. Olvasni is olvastuk, hogy a mi hires mozsaraink, milyen rettenetes pusztításokat vittek végbe a bevehetetlennek hirdetett franczia erődökön. Nem lesz talán érdektelen, ha egy pár sorban ezekről a csoda-ágyukról egyet mást elmondunk. * Az emberi lélek a nagyság ez óriási fogalmához azonnal hozzáfűzi a kérdést: — De hogy hogyan szállítják ? Hát bizony ezek az óriások nem könnyen szállíthatók. Sőt nagy nehézségekkel. De azért j amennjdre lehetséges, vasúton viszik egyik helyről a másikra. Ha azonban országutakon kell szállítani az óriásokat, akkor szétszedik. Már előre készítettek ugyanis egyenesen erre a célra való kocsikat. Ezeken a kocsikon viszik egyik helyről a másikra. Az elsütésükről is sok mende-mondát hallottunk és olvastunk is. Hát a 42-es mozsarakat villamos árammal I sütik el. Még pedig 400 méteres távolságból. A tüzelésnél oly nagy a légnyomás, hogy a mozsár közelében az ember nem képes lábain megállani. Az ágyú átmérője 42 centiméter és az ágyucső köpenyének vastagságai is majdnem ennyi. A cső kilenctizedrésze kerek, aztán négy- szögletesen illeszkedik belé a talpba, ahol még jobban megvastagszik. Egyetlen lövéshez tizenöt métermázsa lőport használnak. A 42-es mozsarak lőtávolsága, mint utóbb kiderült 30 — 35 kilométer. Érthető tehát, miért aggódnak úgy az angolok. A mozsár lövege négy-ötszáz méter magasságban repül keresztül a levegőn és rettenetes súlyával ahova esik, ott a hat méteres vastagságú falat darabokra tiporja. A vaspáncél, mint gyönge nádszál, törik el alatta. A lecsapódó lövegek egész erődöket forgatnak fel és mélyen a földbe fúródva rombolnak össze köröskörül mindent. Egy-egy lövés vagyont képvisel. Mondják: 60 ezer koronába kerül minden egyes ilyen halálos bömbölés, mely a 42-es mozsár torkából kiáltott a belgák és franciák felé. A lövedék szilánkjai nem túlságos sziklás talajban 8-10 méter mélyre fúródnak a földbe. Mindezekből elképzelhető, micsoda erő, mily rettenetes hatású a 42-es mozsár. V. J. után. Ügyes gápiróleány ügyvédi -irodai gráfkor lattal, irodai wsgy más megfelelő alkalmazási keres. ÓIM: A KIADÓHIVATALBAN. >*7 YV NANÁSY ISTVÁN könyvnyomdája vállalkozik mindenféle könyv= nyomdai munkák, u. m. művek, irodai stb. nyomtatványoknak gyors, csinos és jutányos áron való elkészítésére. Nagybányán, Lakatoson, i. szám. ALAPÍTVA: 1892-BEN. TELEFON-SZÁM: 43. fi m 1 f □ □ 1 i Ott í □ Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
