Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-04-29 / 9. szám
X3SL. évfolyam.. 9. széna. / 1915. éprilis S9_ FELSŐBÁNYÁI TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MiNDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : I DR MOLDOVÁN FERENC | A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére I Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá s ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- | zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Május i. füsttefen nap a rokkantak javára. Fölhívás a város közönségéhez. A most folyó háborúval kapcsolatosan a város történetében sok oly momentumot kell feldolgoznunk, melynek megörökítése tanúságul fog szolgálni utódainknak. Minden eseményt és statisztikai adatot, melyek a városra, annak lakosságára, a városnak s közönségének a jótékonyság érdekében hozott áldozataira stb.-re vonatkozik, természetesen kapcsolatba hozva a háborúnak lokális krónikájával, fel akarunk jegyezni, hogy emiéke- kezetben maradjanak. Ezen feljegyzés nem egyszerű híradás akar lenni, hanem a későbbi idők számára történelmi hiteles tudósítás. Világos, hogy tüzetes, mindenre kiterjeszkedő megörökítés volna kívánatos, ezért a munkálat most egyelőre csak anyaggyűjtésre szorítkozhat. A város lakói közül sokan teljesítenek katonai szolgálatot, egyike másika dicsőséggel koszoru- zottan pihen az idegen földben, némelyiket súlyos baj érte . . . Mind, a legkisebb dolog is érdekel minket s azért a szülőkhöz, feleségekhez s általában a város közönségéhez fordulunk, hogy a háborúra vonatkozó minden adatot legyenek szívesek beszolgáltatni. Ilyen adatok lehetnek: Mikor vonult be ? Milyen ranggal? Hányadik ezred, zászlóalj, századba osztatott be? Sorkatona, népfölkelő, tápzászlóalji, trén, helyi szolgálatú-e? Megsebesült-e, ha igen, hol? és mikor? Kapott-e kitüntetést? Előléptették-e a háború alatt? Hány ütközetben vett részt? Rokkantság vagy bénaság miatt bo- csájtatott-e el? Ha elhunyt, hol halt meg, melyik csatamezőn, vagy kórházban? Vájjon gyilkos betegségnek lett-e áldozata? Hol fekszik eltemetve? Ha levelezett, levelezéseiben mily érdekes dolgokat jegyez fel, (levelét, levelezőlapját kivonatosan lehet ismertetni, vagy lemásolni s két tanúval azt a másolatot hitelesíttetni) . . . Talán lesz alkalom, hogy a hazáért elesettek emlékét, ha azok a város falai között születtek, a városházán elhelyezendő emléktáblára véssük föl, minden időkre hirdetésül fiaink okulására, hogy előttük legszentebb volt a Haza, mert az édes magyar hazáért készek voltak feláldozni életüket, azt, ami az ember legbecsesebb kincse. Ezeket kérem én akár nevemre, akár a városi tanácsra címezve beküldeni s hiszem, hogy a háborúban volt katonák emlékének papírra vetésében, megörökítésében segítségemre lesz a nagy közönség. Igaz, hogy ők, kik dúló csatákban érettünk vérzenek, fáradnak, tettükkel maguknak ércnél maradandóbb emléket állítottak, de én a drága emlékeknek egyszerű krónikása akarok lenni. Bárha sikerülne babérkoszorujokba egyetlen babérlevelet beleillesztenem. Ha sikerülni fog s vállalkozás, hálánk azok felé fordul, akik e nemes törekvésünkben hűséges támogatóink voltak. Minderrhirt, minden adatot összegyűjtve a feldolgozás után is meg fogunk őrizni a város levéltárában. Farkas Jenő polgármester. A Felsőbányáról elszármazottak összejövetele. Felsőbánya sz. kir. r. t. város bányamunkás népe a bányák rohamos hanyatlása következtében az anyagiakkal küzd évtizedek óta. A város vezetősége több, majdnem két évtized óta minden rendelkezésre álló eszközzel és sikerrel igyekezett a bajon segíteni. A vezetőségnek támogatására igyekeztek a Felsőbányáról való nagyszámú elszármazottak, akik már 1905. augusztus hó 15-én összejövetelt rendeztek, hogy tapasztalataikkal, összeköttetéseikel, befolyásukkal a magyarság eme végvárán segítsenek. Második összejövetelüket 1910-ben tartották. Ebben az évben augusztus hó 15-én lett volna a harmadik összejövetel. Ámde a világháború olyan helyzetet teremtett, hogy az összejövetelt el kellett halasztani. A bizottság az elhalasztást tudtul adó kiadmányában a világháborúban részt vett, vagy elesett hősök emlékének a jövő nemzedékek előtt kegyeletben tartására Felsőbánya szab. kir. városánaak olyan javaslatokat tesz, melyek e kis bányaváros szüle keretén kívül az egész országot érdeklik. A bizottság kiadmánya ez: A Felsőbányáról elszármazottak 5 évenkénti összejöveteleiket előkészítő bizottsága a lapok utján tudatja az ország különböző részén, valamint a külföldön élő elszármazottakkal, hogy a világháború miatt a f. évi aug. 15-iki összejövetelt Felsőbányán nem tarthatják meg. Ezt a háborút követő békeidőben fogják megtartani s a polgármesterrel egyetértőleg fogja a bizottság annak idején kitűzni, lehetőleg olyan időre, amikor tömegesebben jöhetnek szülővárosukba s egykori otthonukba az elszármazottak. Az eddigi cél, hogy az elszármazottak távolban szerzett gazdag élettapasztalataikból fakadó javaslataikkal hozzájáruljanak Felsőbánya gazdaságának, forgalmának, iparának fellenditéséhez, hogy fokozatosan megszüntethető legyen az a nehéz helyzet, melyben e város értelmes magyar népe a bányáinak rohamos hanyatlása miatt szenved, a mainál alkalmasabb időt kíván. Az elszármazottak összejöveteleit előkészítő bizottság eddigi sikeres működésének ez idei tizedik évi fordulója emlékét alapítvánnyal kívánja megörökíteni. Célja az, hogy ennek összegéből a mai világháborúban elesett felsőbányái hősök emléke a szülővárosban maradandó emlékkel örökittessék meg a jövő nemzedék kegyelete számára. Az adakozásra sajtó utján kéri fel az érdeklődőket. Az adományok Farkas Jenő polgármesterhez Felsőbánya, vagy pedig Páll Gyula bizottsági pénztároshoz, Kolozsvár Tre- fort-utca 29. küldhetők. A „Felsőbányái Hirlap“- ban minden adomány nyugtáztatni fog. Az elszármazottak bizottsága ai’ra is felkéri Felsőbánya város tek. Tanácsát, hogy miként azt a „Felsőbányái Hirlap“-ban meg is kezdette, helyi sajtójában, de főleg a felsőbányái múzeumban már mostantól rendszeresen gyűjtéssé a harctéren küzdő felsőbányái hősök hozzátartozóiknak küldött leveleit, harctéren papírra vetett jegyzeteit, kitüntetéseik adatait, arcképeiket, életrajzaikat, hősies, vagy hadviselésünk sikerére nézve hasznos befolyást gyakorolt ténykedéseik leírásait, akár lapban jelent meg, akár kéziratban. Isten adjon fényes győzelmet, utána áldást hozó békét hazánkra! Jó szerencsét és sikert Felsőbánya népe s elszármazottai minden nemes és hazafias törekvésére. Kolozsvárt, 1915. évi április hó 4. Husvét ünnepén. Kuszkó István (Kolozsvár) Dózsa János (Brassó) előadó. kir. tan. elnök. Páll Gyula (Kolozsvár) Lévay János (Kolozsvár) pénztáros. jegyző. A világháborúban elesett felsőbányái hősök emlékét megörökítő alapra adományok: Dózsa János (Brassó) 30 korona. Dózsa Jenő orvostanhallgató, (Kolozsvár) Trefort-utca 7., 10 korona. Dózsa Rezső e. é. önk. tüzérkáplár, (Nagyszeben) 10 korona. Kuszkó István, (Kolozsvár) Gyulai Pál- utca 20., 10 korona. Páll Gyula kereskedő, (Kolozsvár) Trefort- utca 29., 20 korona. Lévay János és neje Becsági Mária (Kolozsvár) Bánffy-utca 4., 20 korona.
