Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-04-29 / 9. szám
Felsőbányái Hírlap A második hadikölcsön. A mai világháború kimondottan gazdasági háború. Gazdasági érdekek összeütközése, harc a gazdasági világhatalomért, a megélhetésért. Ebben a hatalmas, nagy harcban mindenkinek, nekünk is, meg kell tennünk a magunkét, ha azt akarjuk, hogy a végső győzelem, az igazi nagy diadal, a jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán, valóban elkövetkezzék. Ha a hadseregek lelkesedéséből, hazaszeretetéből nem tudják hőstetteiket véghezvinni. Ma már a háborút gazdasági eszközökkel vívják meg. Akinek az utolsó frontja fog rendelkezésre állni — mondta Edward Grey angol külügyi államtitkár — az győz. És ez a helyzet valódi képe. Nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy az utolsó arany a mi kezünkben legyen. A német és magyar nemzet már példát mutatott áldozatkészségéről. A németek két hadikölcsönt jegyeztek már, mi egyet. Most újra hozzánk fordul a haza, újra kér tőlünk és követnünk kell a német példát, újra készeknek kell lennünk minden áldozatra, és a mostani áldozat- készségünknek felül kell múlnia a régebbit. Győzelem vagy halál! A nemzetnek nincs más választása. A nagy világháború váltakozó hadiszerencséje megtanította az emberiséget, hogy nincs az a földi hatalom, amely megtörhetné hősi hadseregünk acélfalát, ha mögötte áll a nemzet. Katonáink maguk, a mi drága véreink, bizva- biznak Istenben és a maguk hazaszeretete adta erejében és bizvást-bizva bennünk, izenik haza a tüzvonalból: — Mi kitartunk és győzni fogunk! Csak ti otthon el ne hagyjatok! A nemzet becsülete kívánja, hogy aki maga nem állhat oda egyetlen életét kockáztatni a Kárpátok szirtjeire, mint ők teszik, az legalább kölcsön adja fölös pénzét a hadsereg szükségleteire. Hatalmas, legyőzhetetlen szövetségesünk, a mérnet nép, tízezer millió márkát adott újabban hadseregének. A mi nemzetünk is élni akar! Győzni akar! Adjuk meg rá a módot hadainknak. T A R C A. A háborúról. Felolvasás, tartotta folyó hó 5-iki háborús estélyen Farkas Jenő polgármester. (Folytatás és vége). Figyelemmel kell lennünk a szemben álló államok tengeri hadi erejére is. Itt is előttünk állanak elleneink 162 hadihajóval, 3052 hajó- ágyuval, 689 torpedó és tengeralatt járó naszáddal és 224.000 legénységgel. A tengeri hadi erőnél azonban számításba kell venni azt, hogy különösen az angolok, de a franciák is sokat vesztettek a német tengeralatt járó hajóktól és naszádoktól, továbbá a boszporusi tüzérségtől. A német a háború kezdete óta is folyton szaporította tengeralatt járóit és naszádjait s hajókban is sokkal kevesebb vesztesége volt, mint az angoloknak és franciáknak. A mi tengeri erőnk pedig a „Zrínyi“ és „Zenta“ hajók kivételével teljesen ép. A haditengerészet .katonaságára nézve csak annyit jegyezek meg, hogy a német és az osztrák-magyar tengerészek, valamint a francia és az orosz is mind képzett katonák. A angol tengerészek azonban mint az angol szárazföldi katonák is legnagyobbrészt zsoldosok. A török haditengerészet nem nagy ugyan, de a tengerészek jól képzett és rendes katonák. Belga, szerb és montenegrói tengerészetről nem mondhatok semmit, mert ilyenek nincsenek. Akinek van hozzá tehetsége, aki hallgat hazafias szive szavára, aki számit és megérti, hogy amit kölcsön ad most az államnak, azt nem ajándékba adja idegennek, de saját boldogságára, gyermekei jövőjéért, a hazáért, a királyért adja oda kölcsön, azért, hogy vad ázsiai csordák ne gyújthassák föl a hazát, ne gyilkolhassák le asszonyainkat, gyermekeinket, hogy ne hajthassák korbácsai igába ezt a büszke szép országot. Aki képes hősöket tisztelni, családját s hazája szent földjét szeretni: az hallgasson a Haza felhívására. Menjünk jegyezni az uj nemzeti kölcsönre. A nemzet ősszel is megmozdult és bámulatba ejtette ereje a világot. Most még nagyobb erővel kell megmozdulnia 1 Ki kell tartanunk végig! Méltóknak kell lennünk hadseregünkre! Akkor áldás lesz Szent István népén. Akkor emelt fővel állhatunk a történelem itélőszéke elé! Különfélék. Táblabirói kinevezés. Őfelsége a király Szentmiklóssy József nbányai kir. vezető járás- birót kir. táblabiróvá nevezte ki. Szentmiklóssy továbbra is Nagybányán marad a kir. járásbíróság élén. Áthelyezés. Boitner Károly halmii kir. járásbirót, az igazságügyminiszter, a maga kérelmére, Nagybányára helyezte át. Erdészeti kinevezések. A m. kir. föld- mivelési miniszter Mike Imre címzetes erdőtanácsost valóságos erdőtanácsossá, Fische Károly és Kovács Pál (szatmári, volt felsőbányái erdőtiszt) mérnököket főmérnökökké, Szeőcs Béla segédmérnököj: mérnökké és Richter György tisztjelöltét ”segéd erdőmérnökké nevezte ki. Főhadnagyi kinevezés. Pethe Lajos m. kir. bányamérnök a főváros erődítéseihez beosztott tüzérhadnagy, főhadnaggyá neveztetett ki. A háború kilencedik hónapja. Április elsejével a háborúnak kilencedik hónapja kezdődött meg. Kilencedszer írunk elsejét azóta, hogy a monarchia első hadüzenetét elküldték, a forró nyárból a télbe, sőt a tavaszba jutottunk és még mindig ádázul folyik a harc, vívják a kemény tusákat, uj emberek kerülnek a tüz- vonalba, uj katonákat soroznak. Háromnegyed év! ... Ha visszagondolunk az elmúlt időre, a szerb válság feszült várakozással telt napjaira, a mozgósítás izgalmaira, a lelkes tüntetésekre, az első csatározásokra és a későbbi véres csatákra, akkor tudjuk csak igazán, mennyi idő telt el a háború megkezdése óta. Ki gondolta volna akkor, hogy április elején még háború lesz, hogy milliók fognak az áprilisi szeszélyes időben a lövészárkokban heverni, puskával a kezükben és hogy ezrével fognak meghalni ifjú emberek akkor, amikor uj életre éled a természet. Sok mindent átéltünk az eltelt nyolc hónap alatt; kijutott a győzelmekből és ránk köszöntöttek a megpróbáltatás nehéz órái is. De mi itthonmaradottak megedzettük szivünket: örültünk a jó hírnek s el nem bizakodtunk: lesújtott a rossz, de el nem csüggedtünk. Gondolataink ma is ott járnak hős fiainknál a harcmezőkön,, övék minden szeretetünk, minden érzése. Ő rájuk gondolunk, akik immár kilencedik hónapja küzdenek, szenvednek, véreznek a szent ügy szolgálatában; de nem feledkezünk meg itthonmaradottjaikról sem, akiktől oly régen szakították el őket. Most, amikor kilencedik hónapja kezdődött meg a háborúnak, tisztelettel gondolunk azokra, akik életüket adták hősiesen érettünk és részvéttel azokra, akik szeretteiket elvesztették. Bizzunk abban, hogy kiontott vérük nem volt hiábavaló áldozat és hogy az ifjú életükkel megtermékenyített harcmezőkön ki fog sarjadzani a tavaszi napfényben az áldásos béke. Vasút. Áp/ilis 20-ikán bizonytalan időre a Nagyvárad - Érmihályfalva — Szatmár - Kőrösmezői vasúti vonalon beszüntették a személyszállító postavonatokat. Csomagokat sem szállítanak. A postát a katonai vonatok bonyolítják le. A magyar-lengyel egyesület a polgár- mesterhez intézett levelében tudatta, hogy pünkösdi táján hangversenyt akar rendezni Felsőbányán a lengyel légió kórházai javára s kérte a polgármester támogatását. A polgár- mester válaszában a legnagyobb készséggel ígérte meg a támogatást. Háborús estély is készül megint a háborúban világtalanná vált katonák javára. Valószínűleg junius első szombatján fog megtartatni. A hadsegélyző bizottság április 22-én gyűlést tartott a városházán Farkas Jenő polgármester elnöklése mellett. A gyűlésen egy némely arra szorulónak rendenkivüli segélyt állapított meg. A felsőbányái ref. egyház közelebb Újhelyi András nyug. kúriai bírót presbyterré választotta. A nagybányai ref. egyházmegye azon alkalommal, hogy Helmeczy József egyház- megyei gondnok meghalt, Szatmáron rendkívüli egyházmegyei közgyűlést tart f. hó 29-én Széli Egy háborúnál számításba kell venni azt is, hogy mely ország képes saját terményeivel ellátni katonaságát és magát. Eltudja magát látni saját terményeiből Ausztria-Magyarország, Németország, Törökország s ellenfeleink közül Oroszország, Franciaország és Szerbia ; Angolország, Belgium és Montenegró bevitel nélkül nem tudja magát élelmezni. E tekintetben is tehát mi jobban állunk, mint ellenfeleink. Számba kell venni azt is, hogy milyenek az egyes országok népessége. Németország, Törökország, Franciaország, Angolország népe általában német, török, francia és angol; Ausztria- Magyarországé vegyes, Oroszországé pedig, mely ország a legnagyobb hadsereget tudja előállítani, rendkívül vegyes. Belgiumé szintén vegyes, francia és flamand ; a régi Szerbia egységes, de a Balkán háború után nyert részében alig van szerb. Ugyanez áll Montenegróra is. A vörös kereszt genfi nemzetközi irodájának folyó évi januárban közzé tett statisztikája borzalmas nagyságúnak mutatja a háborúnak ember életben való aratását. íme az adatok: Szerbia vesztesége 1915. január 10-éig a következő volt: Beteg és gyógyítható sebesült 38.000, állandóan alkalmatlan 12.500, fogoly 18.500, halott 22.000, összesen 91.000 ember. Oroszország vesztesége ugyanaddig: beteg és gyógyítható sebesült 1,490.000, nyomorék 421.500, fogoly 769.000, halott 743.900, összesen 3,423.500 ember. Belgium 1914. december 31-ig ezt a veszteséget szenvedte: Beteg és gyógyítható sebesült 62.500, nyomorék 27.500, fogoly 49.500, halott 72.500, összesen 212.000 ember. Fancia- ország ugyanaddig a következő veszteséget szenvedte: Beteg és gyógyítható sebesült 718.000, nyomorék 493.000, fogoly 494.000, halott 464.000 összesen: 2,115.500 ember. Anglia ugyanaddig ennyit vesztett: Beteg és sebesült 185.000, nyomorék 49.500, fogoly 82,500, halott 116.600, összesen 433,500 ember. Ezek szerint ellenségeink a jelzett határidőkig ennyit vesztettek: Beteg és sebesült 2,493.500, nyomorék 1,003.500, I fogoly 1,413.500, halott 1.418.900, összesen: 6,329.400 ember. Ha az átlagos egy napra eső veszteséggel kiegészítjük ezt a számot, úgy | március közepéig 8 és fél millió embert veszített az ántánt és ha hozzá számítjuk az oro- j szók újabb veszteségeit a mazuri tavaknál és a Kárpátokban, továbbá a franciáknak, az angoloknak és belgáknak az uj oífenziva alkalmával, amelyek nem mérhetők a napi átlaggal, akkor ellenségeink vesztesége közelebb áll a 12 millióhoz, mint a 11-hez. Á mi veszteségeink is óriások. F. évi január 10-ig. Veszteségünk volt: Beteg és gyógyítható sebesült 760.000, állandóan alkalmatlan 96.500, fogoly 232.000, halott 481.500, összesen 1.570.500 ember. Németországnak ugyanaddig vesztesége volt: Beteg és sebesült 618.000, nyomorék 83.000, fogoly 138.000, halott 341.000, összesen: 1.180.000 ember. Törökország vesztesége 1915. januárig kevés volt. A szövetségesek vesztesége tehát összesen a jelzett határidőkig: Beteg és sebesült 1.378.000, nyomorék 179.500, fogoly 370.000, halott 822.500, ősz-
