Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-04-15 / 8. szám
Felsőbányái Hírlap Az államsegély megvonható. Illetékes helyen megállapítják, hogy a Levonultaknak olyan családtagjai, akik a hatóság jelentése szerint megfelelő munka vállalásával biztosíthatnák megélhetésüket, nem tarthatnak igényt a törvényszerű segélyre. A miniszterelnök körrendeletét intézett a hatóságokhoz, akiknek kötelességévé tette, hogy hivják fel a helyi hatóságokat arra, vonják meg a hadi államsegélyt mindazoktól, akikről beigazolást nyert, hogy nekik megfelelő gazdasági munkára fel- szólittattak s azt visszautasították. Ennek a rendeletnek az az intenciója, hogy ne támogassa az állam a dologkerülőket és hogy mindazok, akik itthon maradtak, vegyék ki részüket a gazdasági munkából. Magyar szó mindenütt a harctéren. A hadvezetőség rájött arra, hogy az egyes csapatok telefon beszélgetéseit az oroszok kihallgatják. S minthogy eddig a parancsok- és utasításokat német nyelven adták le a telefonon, az oroszok könnyen megértették. Most — mint egy katona irja, — a hadvezetőség csak magyarul érintkezik a csapatokkal s rendelkezéseit is magyarul teszi meg, hogy az oroszok meg ne értsék. íme a magyar vezényszó mire jó! Hol keil a hadifogságba jutottakról tudakozódni. A hadifoglyok aggódó hozzátartozói fühöz-fához fordulnak, hogy szomorú sorsú övéikről hirt halljanak. írásaikkal fordulnak a Vöröskereszt egylethez, a hadügyminiszterhez, csapatparancsnokságokhoz, a Hadsegélyző Hivatalhoz, sőt az utóbbi időben nagyon sokan a gyászoló Erzsébet özv. román királynéhoz is. Természetesen, hogy célt nem ér ezeken a helyeken egyetlen tudakozódó sem. A hadifoglyokról felvilágosítás adással, értesítés adással foglalkozik a „Hadifoglyokat gyámolitó és tudakozó hivatal“ Budapest, Üllői-ut 1. sz. Legyünk takarékosak a táplálkozásban. A jelen háborús viszonyok között a hazafias kötelesség, hogy minden téren, de elsősorban a mindennapi élelmezésben szigorú takarékosságot gyakoroljunk úgy a konyhában, mint az étkező asztalnál. Az élelmiszerekkel való pazarlás ma valóságos bűn, melyet a nélkülözni kénytelen embertársakkal szemben követünk el. Etelmaradékok megóvandók, el- fogyasztandók, az emberi fogyasztásra alkalmatlanok s az összes konyhahulladékok pedig a háziállatokkal etetendők fel. A lefölözött tejet ellenben aludtej és tehéntúró alakjában fordítsuk saját élelmezésünkre, ahelyett, hogy háziállatokkal etetnők fel. Ha nem bánunk kellő takarékossággal az élelmicikkekkel, azoknak ára a legközelebbi termés betakarításáig oly rohamosan fog emelkedni, hogy azzal a felsőbb hatóságok kellő erélye is alig lesz képes szem- beszállani. Hüvelyes táplálék készleteink egy részét, nevezetesen a száraz babot, borsót és lencsét a német fogyasztó piacnak engedtük át, a megmaradt készlettel tehát nagyon is takarékoskodni kell s mivel ezek ma igen drága élelmicikkek és mindenkor jó piacra találnak úgy idehaza, mint szövetséges társainknál, igyekeznünk kell belőlük minél többet termelni, úgy mint a burgonyából és az összes közhasz- nálatosabb zöldségféléinkből. E téren az itthonmaradt nők és gyermekek is elláthatják a föld- munkálást, elvetést, kapálást és betakarítást. Úgyszólván, minden talpalattnyi földet meg kell ez idén művelnünk, hogy azon minél több élelmicikket termeljünk. Irodalom. Most jelent meg Sven Hedinnek, a nagy svéd utazónak „Egy harcban állő nemzet“ cimii munkája. A német népet s katonaságot ismerteti oly érdekesen, hogy aki a könyvet kezébe veszi, alig tudja letenni. Ara 1 korona. A másik nagyon derék és komoly mű: a „Rossz üzlet a háború“. Norman Angell angol Írónak a világ valamennyi művelt nyelvére lefordított munkája, magyarul Kunfi Zsigmond fordításában. Ez a-munka a világirodalom, háborúval foglalkozó legnépszerűbb és legelterjedtebb műve. A könyv már azért is számot tarthat a közönség különös érdeklődésére, mert Angell azon angol irók közé tartozik, kik a józan ész, köz- gazdasági és politikai tudás és az okos önérzet nevében dolgoztak Angolország és Németország kibékitésén s igy a háború veszedelmének elmulasztásán. A háború kitörése előtt s az azt követő időkben éles és nagyhatású cikkekben tiltakozott az ellen, hogy Angolország Oroszországgal szövetségben háborút indítson Németország ellen. A könyv első sorban az angolnémet háború lehetőségéből indul ki, de azontúl a háború teljes szociológiáját és a háborúval összefüggő valamennyi politikai és gazdasági kérdést megvilágítva találja benne az olvasó. A rendkivül érdekes és aktuális 260 oldalas csinosan kiállított könyv ára fűzve 1 '60, kötve 2‘50 korona. Minden könyvkereskedésben kaphatók. A szerkesztésért felelős: Farkas Jenő. Hirdetmények. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy azok a rendes mezei munkások, akik a múlt évi feltételek mellett mezei munkát nem vállalnak, hadimunkára fognak kirendeltetni. Felhívom azért a mezei munkásokat alkalmazni szokott gazdaközönséget, hogy legkésőbb folyó évi április végéig jelentsék be hozzám, hogy kik nem vállalnak a múlt évi feltételek mellett mezei munkát. Felsőbánya, 1915. ápril. 12. tarkas s. k. polgármester. Hirdetmény. A hernyó, vértetü, cserebogár, darazsak és marokkói sáska irtása tárgyában. Felhivatik a város közönsége, hogy a városnak úgy a bel-, mint külterületén a tulajdonukat képező, vagy felügyeletük alatt álló földeken, kertekben és udvarokon lévő fákról a hernyókat, hernyófészkeket, lepketojásokat, gyűrűs hernyókat továbbá leginkább az almafákon található vértetveket még a rügyek faka- dása előtt teljesen pusztítsák el, még pedig úgy hogy a fákról leszedett hernyókat, hernyófészkeket, lepke-tojásokat, gyüriishernyókat, valamint a vértetüvel fertőzött almafagalyakat égessék el. Figyelmeztetem végül a város közönségét, hogy az ezen felhívásban jelzett és a legnagyobb mértékben veszedelmes rovarok kötelező irtásának elmulasztása az 1894. évi t.-c. 65. §. k. pontja értelmében kihágást képez és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. A hernyó, vértetü, darazsak és cserebogár irtás mikénti foganatosítása ellenőriztetni fog. Felsőbánya, 1915. április 12. Farkas s. k. polgármester. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy burgonya kapható a fogyasztási szövetkezetben és Bónis Sándor, Szabó Károly és Róth Teréz kereskedőknél. Kenyérliszt, mig a kormány nem utal ki, egyelőre csak a fogyasztási szövetkezetben kapható. Figyelmeztetem saját érdekében a közönséget és a kereskedőket, hogy a városból semmi élelmiszert ki ne adjanak, mert akik e rendelkezést be nem tartják, szigorúan fognak büntettetni. Végül figyelmeztetem a közönséget arra is, hogy ha az élelmiszerek kiszolgálása ellen valami panasza van, azt a a rendőrkapitányi hivatalnál azonnal jelentse be. — Felsőbánya, 1915. április hó 10. Farkas, s. k., polgármester. NANASY ISTVÁN könyvnyomdája vállalkozik mindenféle könyv= nyomdai munkák, u. m. müvek, irodai stb. nyomtatványoknak gyors, csinos és jutányos áron való elkészítésére. Nagybányán, Lakatos-u. i. szám. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
