Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-04-15 / 8. szám
Felsőbányái Hírlap Délben kapunk főzeléket is. A tisztaságra nagy felügyelet van. Csak sok mindenféle tisztogatás történik egy edényből. XIV. 1915. február 23. Fogaimmal még mindig nem tudok keményet enni s e miatt a harctérre legfölebb egy hónap múlva mehetek vissza, mert az orvos szerint fogaim hamarabb nem gyógyulnak be teljesen. Most újból bedrótozták fogaim s ezen drótozást kell egy hónapig hordani, hogy a fogak megerősödjenek. XV. 1915. március 1. Ma ismét jelentkeztem a törzsorvosnál, hogy engedjenek ki a kórházból, de kijelentette, hogy nem enged el. Nem akartam belenyugodni a dologba s addig beszéltem neki, inig kidobással nem fenyegetett. Megígérte, hogy ha még- egyszer hozzá megyek ezzel a kéréssel, becsukni 6 órai kurta vasra. Ezzel elvolt intézve a dolog. Rágni még ma sem tudok, de azt a mit teába, levesbe, kávéba lehet beapritani mindent megeszem. Jó étvágyam lévén, hízom. Rendes látogatóim az oláh katonák, mert itt más senki sem beszél oláhul s igy ezek dolgaikat velem intéztetik el. Különfélék. Kacsó Károly, a nagykárolyi m. kir. ál- lamépitészeti hivatal főnöke, városunk jó barátja, műszaki főtanácsosi címet kapott. — Dr. Molclován Ferenc városi főjegyző s szerkesztő in. kir. honvéd főhadnaggyá neveztetett ki. Gratulálunk! Háborús estély Felsőbányán. Husvét második ünnepnapján volt Felsőbányán a háborúban világtalanná leli halónak javára egy igen sikerült háborús estély. Ezen sikert mindenesetre a változatos és gondosan összeállított műsor idézte elő, de a legnagyobb részben sikerült előadás is. A dús programm dacára végig feszült figyelemmel és élvezettel hallgatta meg a közönség a polgári műkedvelők alkotásait. Legelőször lépett fel ezen alkalommal a Farkas Jenő kezdményezésére létesült vegyes énekkar, mely Nagy Károly ref. tanító szakavatott és tapintatos vezetése alatt rövid idő alatt oly szépen haladt, hogy a négy előadott darab: „A hazához“, „Idegen országban“, „Fe- rencz József nem mehetett a bálba“ és „Ferencz József azt üzente“, meggyőzték a közönséget, hogy bizony társadalmi életünkben hiányzott eddig ezen értékes tényező, mi Nagy Károly tehetségét és a tagok ügyességét bizonyítja, mert már összeállításánál fogva roppant nehéz az összhangzást úgy kiegyenlíteni, hogy semmi irányban túlzás ne mutatkozzék. Farkas Giziké Bachó István „Magyar ábránd“-ját érzéssel és nagy ügyességgel játszotta és könnyen legyőzte a technikai nehézségeket. A két szavakat: a „Katona történet“ Schultz Fáni és a „Tábori posta“ Ember Valér által nagy vervvel előadva, nagyon tetszett a jelenlevőknek. Tomasovsz/cy Imréné úrnő jeles zongora-kísérete mellett, — mit már régen ismerünk és mindig élvezettel hallgatunk - nagy érzéssel és szépen adta elő Nagy Károly a „Hideg fehér éjszakában“ és a „Megtanult imádkozni“ cimü énekeket; Csausz Gyula pedig a „Temetés külföldön“ cimü melodrámát igazi, a thémához illő hangulattal szavalta. Farkas Jenő felolvasásában tömör egyszerűséggel adta elő a mostani világháború kezdetét, eredetét, jól jellemezte az entente államok nemzeteit, kimutatta az óriási veszteségeket és előadta, hogy ha még nagy, nehéz áldozatokat is kell hozzunk igazságos ügyünh védelmében, győznünk kell! Végül Karczag Vilmosnak: „A szülői ház“ cimü egy felvonásos színműve került előadásra, melyben Doroghy Etelka és Berinclán Irénke, valamint Rábay Etelka is (utóbbi kis szerepében) nagyon ügyesen játszottak. Lainna György szintén jól hozzá járult a sikerhez. Az előadás összhangját azonban megzavarta Pap Kálmán szerep nemtudása. — Pénzbeli sikere is volt a háborús estélynek, mert mert 250 korona körül volt a tiszta bevétel. A vegyes énekkar tagjai voltak: Berin- dán Irén, Dobay Ilona, Doroghy Etel, Labina Julia, Lévay Betty, Lévay Klára, Rábay Etel, Schultz Fánni, Schultz Matild, Doroghy István, Ember Ferenc, Haller József, Labina György, Lőrincz György, Pap Kálmán, Rábay István és Szász Béla. (M. S.) Gyűjtések és adományok. A világtalanná vált katonák javára rendezett háborús estélyen befolyt: 52 drb. I-ső hely után á 2 K, = 104 K; - 44 Il-ik hely után á 1 K = 44 K; — 28 III. osztályú hely után á 60 f = 16 K 80 f; - 123 állóhely után á 30 f = 36 K 90 í. Felülfizettek: Bradofka Frigyes 8 K, dr. Csausz Károly 7 K, dr. Tóth Gábor és Fizély Sándor 5-5 K, Farkas Jenő 4 K, Münnich Sándor, Münnich Sándorné, Rótli Lázár, Salamon Ignác, Kilián Béla és id. Szokol Pál 2-2 K, Podelenszky János 1 K 70 f, Schultz Ferenc 1 K 20 f, Bauer Gyula 1 K 10 f, Likker Károly, Bónis Sándor, Árus Jenő, Almássy Kornél, Pap Márton, Szász Gusztáv, dr. Berks Aurél, Rés Lőrinc és Gerő Gyula 1 -1 K, Sárközi Lajos 1 K 40 f, Bereczki károlyné, Doroghy Sándorné, és Dukrét Gyuláné 60-60 f, özv. Holló Lajosné 20 f, N. N. Í0 f. — Jegyeiket megváltották: Bradofka Frigyesné és Bay Károly 4 — 4 K, Dráveczky Károly és neje 3 K, Jancsó Janka és Márjás György 2 — 2 K, Dukrét Gyula 1 K. - Összes bevétel: 275 K 20 f. Kiadások voltak: Zongora hangolás 4 K. Szinlapokért 6 K. Villamvilágitás 6 K 60 f. Villamos szerelőnek 2 K. Borbélynak 4 K és terem takarítás és szín- lap kihordás 4 K. — Összes kiadás : 26 K 60 f. Tiszta bevétel 248 K, 60 f, ami elküldetett a hadsegélyző bizottságnak. — Adakozások. A városi pénztárba König Henrik 40 K és Gábor Józsefné 4 K. — A helybeli szövetkezet gyűjtéséhez még adakoztak a hadsegélyző hivatal részére : Harant Gyuláné 1 boa, 1 prém sapka; Szabó Károlyné 1 muff; Dimand Bözsike 1 pár iitérmelegitőt; Boczor Lajos, Doroghi Márton, Szász Vilmos 1-1 csomag szőrme. - Dimand Károlyné gyűjtéséhez a budapesti Vöröskereszt kórházaknak adakoztak: Kilián Béláné papucsnak való szövetet; Schnier Imréné 2 alsó nadrág, papucsnak való posztó ; Nagy Lajosné 1 köpenyeg, 1 alsónadrág; Mikola Gyuláné 1 párna 2 huzattal, 1 alsó lepedő, 5 zsebkendő, 10 pár papucs; Vagányi Kálmánná 1 ing, 1 párnahaj; Kormos Sándor kincst. erdőőr 1 alsó lepedő, 2 párnahaj, 6 zsebkendő, 1 ing, 1 alsó nadrág; özv. Darnai Lászlóné 1 párnahaj, 1 zsebkendő és papucsnak való posztó darabok; Kormos Sándorné 1 ing, 1 alsónadrág, 2 zsebkendő, 2 pár harisnya, 1 párnahaj, Lévai Klára 2 törülköző, 2 zsebkendő, posztódarabok papucsnak; Nagy Mihályné papucsnak való posztó; özv. Szász Lajosné 1 ing, 1 alsónadrág, 1 zsebkendő; Repácki Károlyné 1 csomag tépés és posztódarabok papucsnak; Krisztné 1 alsónadrág. — Hálás köszönetét a nemesszivii adakozóknak. A németek foglyai. (Wolf ügynökség.) 1915. április 1-én német fogságban voltak : Franciák : tisztek és más tiszti rangban lévő személyek : 3868, legénység: 238.496. Oroszok : tisztek és más tiszti rangban lévő személyek 5140, legénység: 504.210. Belgák: tisztek és más tiszti rangban lévő személyek : 647, legénység : 39.620. Angolok : tisztek és más tiszti rangban lévő személyek: 520, legénység: 20.207, Összesen 812.708. Felsőbányái sebesültek: Kun József losebb a lábán, Gavallér Lajos lőseb a combon ; betegek Nagy Ernő, Hitter Mihály, Majdik Sándor és Bakó Károly. A városi múzeumnak adományoztak: özv. Gábor Józsefné a „Pesti Hirlap 1914. június — 1915. március 31. számait. Varga János egy szőrlabdát marha gyomorból, egy megkö- vesedet falevelet és egy megkövesedett s lecsiszolt csigát. Fogadják az adakozók a város köszönetét. Felsőbánya 1915. március 12. Farkas polgármester s. k. A háború és az államadósságok. A háborút képviselő országok államadóssága a következőképen szaporodott: A háború előtt volt Nagybritanniának 681, Franciaországnak 1315, Oroszországnak 890, Németországnak 240, Ausztria-Magyarországnak 490 millió font sterling. Most Nagybritánniának 973, Franciaországnak 1728, Oroszországnak 1460, Németországnak 810, Ausztria-Magyarországnak 853 millió font sterling. Bismarck születésének századik évfordulóját erős és hálás néphez méltóan ünnepelte meg a német nemzet, A „vaskancellár“ a német egység megteremtőjének századik évfordulója a világháborúnak rettenetes forgatagába esik. A németek annál melegebben és bensőségesebben emlékeznek a hatalmas emberre, mert éppen a világháború eleveníti fel a győzelmes német háborúnak emlékeit, melyek odavannak fűzve Bismarck államférfim tevékenységéhez és sikeréhez. A Bismarck emlékünnepély Berlinben a vaskancellár szobránál folyt le. A birodalmi kancellár beszédet mondott, melyben nyomatékosan emelte ki ezen szavakat: Amit Bismarck teremtett, attól nem hagyja megfosztani magát, aki német. Ellenségek tolonganak a birodalom határain. Meg fogjuk őket verni. Bismarck tanítása: Félni csak Istentől, gyűlölni az ellenséget, hinni a népben. így fogunk a császárért és a birodalomért harcolni, győzni, élni. Szövetségesünk ünnepébe bele vegyülnek ami érzelmeink is és visszaemlékezünk azokra a nagy szavakra, amiket Bismarck ami értékünkről és helyzetünkről mondott annak idején. Hány tanár van a harctéren ? A Tanáregyesületi Közlöny beszámol a magyar tanárság részvételéről a háborúban. A most bevonult B) osztályú népfelkelőket nem számítva, 690 magyar középiskolai tanár teljesit katonai szolgálatot. Ezek közül elesett 21, hadifogoly 24, eltűnt 7, kitüntetésben részesült 17. Németország középiskolai tanárai közül bevonult eddig 6000, elesett 661, vaskeresztet kapott 1915. január közepéig 1119. A nagybányai városi Takarékpénztár zárószámadása. Most jelent meg Nagybánya város Takarékpénztárának zárószámadása, mely szerint 1914. évi üzleti eredmény 58005 K 21 f jövedelemmel zárult. A németek ágyuzsákmánya. A keleti és a nyugati harctéren március elejéig zsákmányolt ágyuk száma 5510. Ebből a franciáktól 1300-at, a belgáktól 3300-at, az oroszoktól körülbelül 850-et, az angoloktól mintegy 60-at zsákmányoltunk. A zsákmányolt ágyuk közül több százat a Krupp cég és más gyárak használhatóvá tettek. Ezek, éppen úgy, mint a nagymennyiségű zsákmányolt muníció, máris igen jó szolgálatot tettek nekünk. Az óvatosság. A legnagyobb óvatossággal kell fogadnia a közönségnek azokat a híreket, melyek mostanában városunkban és vármegyénkben egyes személyekről, esetekről keringenek. Hihetetlen az a hirgyártói, mánia, amiben most az emberek leledzenek. És nemcsak nálunk, de sok más megyében is. E hírek ellen alig van más orvosság, védelem, mint, amit egyik vidéki újságban egyik olvasója ajánl ... Ha szörnyű hirt hallasz, ne nyugodj addig, mig rá nem birod a híradót, kitől hallotta?. Végre is emberét kell adnia. Ha megtudod, menj tovább ahhoz, a kitől hallotta és igy tovább . . . Ezen az utón biztosan rájösz a hírek forrására ... azt a hirgyártót pedig rögtön fel kell jelenteni, Típusok. Jelenleg két tipusu lelkek- vannak. Az egyik: bízva remél, büszkeséggel kiséri hőseinknek minden lépését. Lelkében szinte csendes, szelíd aggódással veti fel a kérdést: Ki bírjuk e ? Azzal a csordával szemben, mely mindig friss tartalékot vet a harcba. De ez a kérdés helyesen van feltéve, azért már maga a kérdés is megnyugtatja, hogy a kik bírták nyolc hónapon keresztül, a kik végig csinálták ezt az igazán történeti csudát, azoknak karja nem hanyatlik le ; azoknak lelkét csüggedés nem nyűgözheti le . . . Bízva küzdenek ők és küzdve remélnek. így kell tennünk nekünk is. A másik típus: Lemondó gesztusokat produkál. Nemcsak az önmaga lelkét tölti meg a kishitűséggel, kicsinyei minden akkora jelentős eredményt is... de egy-egy érthető és laikus által is méltányolt visszavonulásnál már kétségbe esik és kétségbe ejteni igyekszik másokat is. Szinte lesi a sorok közt a rossz híreket, mintha önmaga balvéleményét akarná megerősíteni a maga-maga lelkében úgy, mint a másokéban is. S ha akkora örvendetes hir is érkezik: az ő ismétlő órája csak azt üti: De hát a rettenetes túlerő! Igaz! De ezzel szemben áll a rettenthetlen morális erő ... Az az erő, mely lassan, de biztosan halad a kiegyenlítés felé. S amely nem kér mást tőlünk, minthogy itthon dolgozzunk, becsületesek legyünk ... és türelmesek.
