Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-04-01 / 7. szám

Felsőbányái Hírlap kilométernyi ut után végre megérkeztünk, ismét mosás, kötözés és lefekvés. Itt ültem 16-án délutánig. Mint egy olyan épületben, mint a fél zárda, tele sebesültekkel, nem lehetett kívánnom, hogy valami nagy figyelmet fordítsanak reám, mert csak egy orvos volt. Mikor azt kérdezték, akarok-e tovább menni ? igennel válaszoltam s tized magammal elindultunk a legközelebbi ren­des kórházba gyalog, egymást támogatva, 12 km. utat tettünk meg. Itt azután megkezdődött a legjobb bánásmód. A tiszti osztályba helyez­tek el, kitűnő ágyat kaptam s végre enni is adtak, mert 14-én délutántól 26-án estig sem­mit sem tudtam enni, mert hiszen a szám meg volt lőve. Jól kipihenve magamat 27-én délután ide szállítottak, ahol most is vagyok. Kilencven kilométerre hoztak hármunkat, egy kapitányt, meg egy orvost autón. Mikor leszálltam a gép­ről, egyéb sem kellett, csak az ágy; este nyolckor felköltöttek enni s azután tovább aludtam reggelig. Ekkor bejött egy ápolónő, szépen lassan adott enni most már a szá­mon keresztül ; azóta ő etet, mint aki gyereket az anyja, tejjel, kásával, amit nem kell rágni csak nyelni; szóval 28-án már rendesen háromszor ettem, sőt este én magam próbáltam meg, ami sikerült is. Az ápolónő meg is dicsért érte, persze németül, mert itt német minden. Mindezekből látható, hogyan ügyelnek rám. Egy ember állandóan mellettem van, sehova sem szabad egyedül menni. Tegnap vettek mintát a számról s mindaddig; mig az álkapcsot és fo­gakat be nem teszik, innen el nem engednek. Most hála az égnek jól érzem magam. (Folytatjuk.) Különfélék. A városi lakosság élelmezése. A vár­megyei alispáni hivatal értesítése szerint 23 vag- gon gabonát és tengerit fog kapni a város élel­mezésre. Az őrlésre nézve Steinfeld Béla nagy­bányai malomtulajdonossal egyezett meg a gaz­dasági és pénzügyi bizottság, miután a helybeli műmalom tulajdonosai a bizottság feltételeit nem voltak hajlandók elfogadni. A liszt bárcák mel­lett fog áruitatni; & bárcák pedig a városhá­zán fognak a jelentkezőknek kiosztatni. A liszt a fogyazztási szövetkezetnél s Bónis Sándor, Szabó Károly és Kóth Lázár kereskedőknél lesz kapható készpénzfizetés és a városházán kivett bárca beadása mellett. Gondoskodott a tanács 5 vaggon burgonyáról is, melyből már 2 vaggon meg is érkezett és forgalomba bocsát­tatott. Háborús estély. Az ev. ref. elemi iskola vezetősége közkívánatra megismételte folyó hó 25-én tartott előadást, most már az elesett fel­sőbányái katonák özvegyei és árvái javára A műsorban az a változás volt, hogy Nagy Lajos ev. ref. lelkész beszéde helyett egy nagyon si­került élőképet és egy szavalatot tettek a mű­sorba s Bartos Karolin „Az égig érő tűz“ he­lyet a „Honvéd“ cimü költeményt szavalta. Az előadás most is nagyon jó volt s elég nagy kö­Es a kis angyal nyugodtan aludt. Mikor aztán fölébredt, oly kedvesen nézett reám okos szemeivel. Édesapja meg édesanyja nem tudtak eltelni nézésével. De az idő megint múlt . . . múlt. A kis leány megnőtt. Már nem én mulat­tattam egyszerű dudolásommal, hanem ő éne­kelte nekem a szebbnél-szebb dalokat, amelye­ket édesanyjától tanult. Ekkor már téged, öreg barátom, megint a padlásra vittek, a régi, ki­mustrált holmik közé. Szinte fájt, mikor díszed­től megfosztottalak. De, emlékszel ugy-e, hogy gyakran meglátogattalak. Még meg is ringat­talak, ha senki sem volt közelemben, hogy észrevedd, hogy nem feledkeztem meg rólad. Hiszen úgy összeszoktunk már csöndes szobánk­ban, hogy csak melletted éreztem jól megamat. Csak akkor feledkeztem meg minden bajomról, mikor benned egy-egy kedves kis angyalra vigyáztam. Az idő megint múlt . . . múlt. A kis leány megnőtt. Elvitték messze . . . messze a város- j ból. Én is vele mentem. Téged is összecsoma­goltak a többi szállítmánnyal és uj hazánkba szállítottak. Egy kis csinos városba, ahol megint énekeltek a madarak és az utca zaja elnémult. Te a padlásra kerültél megint. De nem sokáig j maradtál ott. Szép, verőfényes nap volt. A padlás aj- j zönsége volt ezúttal is. Elismerésünket fejezzük ki ismételten a rendezőknek Nagy Károlyné- nak s nagy Károly és Török Gusztáv tanítók­nak. Az estély jövedelméről alább számolunk be. Április 5=én ismét háborús estély lesz a háborúban látásukat veszteit katonák ja­vára. Műsor: 1. Dal előadja a vegyes énekkar. 2. Magyar ábránd, zongorázza Farkas Gizi. 3. Szavalat, előadja Schultz Fánni. 4. Felolvasás. 5. Dal, előadja a vegyes énekkar. — Szünet. — 6. Katona dalok, énekli Tomasovszky Imréné zongorakiséretével Nagy Károly. 7. Melodráma előadja ugyanannak zongorakiséretével Csausz Gyula. 8. „A szülői ház“, eg}^ felvonásos víg­játék, előadják Berindán Irénke, Doroghy Etelka, Rábay Etelka, Pap Kálmán és Labina György. 9. Dal, énekli a vegyes kar. Gyűjtések és adomáyok. Fizély Sándor 25 K ismét 15 K, Irgalmas nővérek 10 K, Kilián Béla 20 K, Jancsó Janka 6 K, Gábor Józsefné 2 K, Stoll Béla (takarékpénzt, igazg. ebéd megváltás) 100 K, ismét (füzetek ára) 3 K, Fizély Sándor (az elesettek özvegyei és ár­vái javára) 100 K - A f. hó 14-én tartott háborús estélyen felülfizettek : Újhelyi András 6 K 40 f, Bradofka Erigyes és Fizély Sándor 5 K, Münnich Sándor 4 K, dr. Tóth Gábor, Farkas Jenő és Nagy Lajos 2-2 K, özv. Lé- vay Zsigmondné, Jancsó Janka, dr. Berksz Aurél, Likker Károly, Varga Jánosné, Berno- vits Emil, Almássy Kornél, Sárközi Lajos, Krompáczky Ignác, Szokoly Dezső és dr. Szo- kol Pál 1 -1 K, Szász Gusztáv 1 K 80 f, Schultz Ferenc 1 K 60 f, Matkó Ferenc 50 f, özv. Gá­bor Józsefné 60 f, Weisz Sándor 1 K 20 f, Boldán Györgyné 30 f, Móré Imréné, Boros Já­nos 20-20 f, Boros Lajos 10 f. Jegyeiket meg­váltották : Hajdú Lajosné, Bradofka Frigyesné 3-3 K Dráveczki Károly és neje, Rozsnyai Borbála, dr. Csausz Károly, Lévay Sándor, Hajós Lajosné 2-2 K, Alexy Pál, özv. Háder Gáspárné, Pap Mártonná, Bónis Sándorné, Süss- ner Ferencné és Lévay Mihályné 1 — 1 K, Végh Jenőné 40 f, — Elkelt 59 drb I-ső hely 59 K, 56 Il ik hely 33 K 60 f, 174 állóhely 34 K 80 f. Kiadás volt összesen 2 K 80 f. Tiszta jövede­lem : 194 K 10 f volt, mi a háborúban elesett tanítók özvegyei és árvái alapjára küldetett el. — A f. hó 24-én tartott háborús estélyen felül fizettek: Farkas Jenő 10 K, Lévay Károly, dr. Szokol Pál és Almássy Kornél 1 -1 K, Dukré) nővérek, Frink Vilmosné és Jancsó Janka 40-40 f, Pap Kálmán és Schultz Ferenc 20-20 f. Jegyeiket megváltották: Újhelyi Andrásné 1 K, Münnich Sándor 2 K, özv. Hajdú Sándorné 1 K. — Elkelt 34 drb első hely 34 K, 29 má­sodik hely 17 K 40 f, 98 állóhely 19 K 60 f. Kiadás volt összesen 8 K. Tiszta jövedelem : 82 K 60 f, mi az elesett felsőbányái katonák özvegyei és árvái alapja javára helyeztetett el a városi pénztárba. Harctéren világtalanná vált katonák javára adakoztak: Szekerák Vince 1 K 20 f, Almássy Kornél 1 K, Grün Simon 1 K, Roth Mihály 1 K, Salamon Mihály 80 f, Salamon táját fölnyitották, lehoztak téged. Szobámba vittelek. Örömmel, szinte boldogan rakosgattam beléd a hófehér derékaljat, vánkosokat, a kék­kel diszitett takarót. Megint kisbaba került beléd. Ez a kis fiú. Hogyan érezted, akkor ma­gadat, te, régi . . . régi barátom? Én oly bol­dognak, hogy ki sem mondhatom. És az a vég­telen boldogság és öröm azóta eltölti szivemet. Megint ringatgatlak. Megint hallhatom a kis angyal gőgicsélését. Most már harmadszor. Hol van az az idő, mikor először ültem melléd! Elmúlt. Rég elmúlt. Csak az emlékeztet reá, hogy most is dörög az ágyú, ropog a puska. De a jó Isten megint vissza adja édes hazánk nyu­galmát, boldogságát. Azt adja csak meg a jó Isten, hogy megérjem. Aztán nyugodtan hajtom le fejemet, hogy kövessem a te első lakódnak édesanyját . . . Addig meg ringatlak, dúdolom a bölcsődalt: Csiesija babája, nincs itthon mamája . . . De most veszem észre, mennyire elmélyed­tem a múltak emlékében. Pedig ma nagy ünnep van . . . Harangoznak. A nép örömdalt énekel: „Föltámadt Krisztus e napon!“ Igen. Föltámadt. Mi is föltámadunk. Add uram, Istenem, hogy az örök boldogságra támadjunk föl! . . . <=Q= Lenke 50 f, Bocor Lajos 50 f, Hoffman Herman : 1 K, Jagurel Pauli 1 K, Pál Endréné 60 f, í Schultz Franciska 60 f, Ilics Vojna és trsa 2 K, Wider Lázár 1 K, Stern József 80 f, Dácsek Péter 1 K, Maksay Lajos 40 f, Kormos Sándor 30 f, Kováts Sándor 30 f, Labina János 40 f, Broda Györgyné 60 f, Spáczay Artur 40 f, Szabó Béla 40 f, Maár József 50 f, Grün Árpád 1 K, Theisz Mihályné 20 f, Róth Lázárné 1 K, i Végh Jenő 40 f, Bodenlosz György 20 f, Klein 1 Sámuel 1 K, Fogéi Sándor 20 f, Bónis Sándor 1 K, Boczor János 60 f, Spáczay Zoltán 40 f. Dávidovits Dezső 60 í, Bárányik László 20 í, j Salamon Ignácné 40 f, Ferenc Hermán 1 K, N. N. 30 f, N. N. 30 f, Hajdú István 40 í, Gotfried Domokos 40 f. Rideg József 40 f, Klein Hermán 20 f, N. N. 20 f, Török Lajos 40 f, Labina György 60 f, M. I. 15 f, Fuksz Mihály 50 f, Dráveczki Károly 1 K, Daugner Péterné 1 K, Gyűjtötte: Almássy Kornél és Schultz Franciska. Hogyan kell a hadikenyeret sütni? Gazdasszonyáink legnagyobb gondja ma, hogy miképpen lehet a fele tengerilisztes sütőlisztből jó kenyeret sütni. Mert arra kell ugyan töre­kednünk, hogy jó beosztással az uj termésig fussa a lisztkészlet, de azért a háziasszony dolga, ! hogy a hadikenyér is Ízletes legyen. A kukorica- liszttel való sütést a mi asszonyaink nem igen szokták meg s ha a házi bosszúságtól szabadulni akarnak, jó lesz, ha megtanulják a hadikenyér sütésmódját. Mert a kukorica- és búzalisztből készült kenyér nagyon egészséges, jóizü és élve­zetes kenyér akkor, ha el tudják készíteni. En­nél a kenyérnél a fontos az, hogy a tésztát nem szabad egészen megkelni hagyni és legfel­jebb öt százalék burgonyát lehet keverni a liszt j közé. Az ötven százalék kukorica és ötven szá­zalék búzalisztből készült kenyeret egyébként igy kell készíteni. A kovászkészitéshez valamivel kevesebb élesztőt kell venni, mint a buzakenyér- nél és ügyelni kell arra, hogy az a viz, amely­ben az élesztőt föloldjuk, ne legyen se meleg, se langyos, hanem hűvös legyen. Ha a kovász készen van, nem szabad engedni, hogy az túl keljen, rendes kelés után kell megdagasztani és dagasztás után fél óráig pihenjen a tészta. Ha a félóra elmúlt, ki kell szakgatni a tésztát, de — és ez a legfontosabb! — kiszakitás után nem szabad azt teljesen kelni hagyni, hanem félig megkelve kell elvinni sütődébe. Ha igy készítik háziasszonyaink a tengeriliszttel kevert kenye­ret, akkor az nagyon Ízletes lesz. Egyébként nem fog ártani, ha a búza- és árpalisztből ké­szült kenyér készítési módját is megtanuljuk. Az árpakenyér nagyon jó, csak az árpának nagy ! hajtóereje van és ha az ebből a keverékből készült tésztát meleg helyen készítik el és me­leg helyen hagyják megkelni, akkor az erjedni kezd és nem lesz jóizü. Erre tehát ügyelni kell arra is, hogy a megdagasztott tészta csak rövid ideig álljon. Itt a hernyózás ideje. Törvény mondja: „Minden birtokos köteles a fák rügyeinek faka- dása előtt, legkésőbben azonban március hó végéig a belsőségekben, majorokban, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit és bok­rait a kártékony hernyóktól, illetőleg hernyó- fészkektől és lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. A később mutatkozó kártékony hernyók, valamint a cserebogarak tömeges megjelenésük alkalmával is megfelelő módon pusztitandók.“ — (1894. XII. t.-c. 50. §.) A törvény kötelezi az elöljáróságot, hogy a mulasztó gazda helyett - ennek terhére és kötelességére - a hernyózást végeztesse. De ezzel még nem elégszik meg, hanem meg is bünteti a hanyag embert s a büntetés száz ko­ronáig terjedhet. (1894. XII. t.-c. 96. §.) Eszükbe juttatjuk gazdáinknak a törvény ezen szigorú rendelkezését; sajnos, hogy még ilyen, - gyü­mölcstermelő gazdáinkat oly közvetlenül érintő dologban is a közérdek megvédésére a törvény szigorú intézkedéseire van szükség. Tudomá­sunk szerint a hatóság a minisztérium részéről szigorú eljárásra lett utasítva, kívánatos, hogy az eljáró hatósági közegek a hernyóirtás ellen­őrzésénél ne rangosztály szerint járjanak el, de hajtsák végre szigorúan a törvény idevágó sza­kaszait, akkor lesz rend ezen a téren is. Angol vélemény 1870-ről. Kevéssel az 1870 —71-iki német-francia háború lezajlása után Londonban, az Andley-Square-en álló pompás palotájában örök álomra hunyta le szemét a 82

Next

/
Thumbnails
Contents