Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-12-24 / 26. szám
Felsőbányái Hírlap kimutatást elfogadja és annak alapján az abban felvett és a községi törvény szerint már szavazati joggal biró tisztviselők kihagyásával a virilisek névjegyzékét 1915. évre a következőleg állapítja meg : 1. Felsőbányái részvénytaka- rékpénztár 4673 93 K. 2. Róm. kath. egyház 1152-80 K. 3. *Bradofka Frigyes 953'80 K. 4. *Ujhelyi András 797’28 K. 5. *Fizély Sándor 603'- K. 6. Erdőkincstár 533* 15 K. 7. Bányakincstár 455'02 K. 8. *Dr. Szokol Pál 443'40 K. 9. *Kilián Béla 358'84 K. 10. Salamon Mayer 353'62 K. 11. *Pály Ede 31176 K. 12. Dácsek Péter 284'02 K. 13. *Ádáincsik Gyula 280'80 K. 14. Wider Lázár 257'94 K. 15. *Weisz Jenő 244'80 K. 16. Ref. egyház 215'44 K. 17. *Dr. Berks Aurél 212'32 K. 18. *Dr. Tóth Gábor 204'- K. 19. Husovszky Gyula 197*68 K. 20. Novy Salamon 194'28 K. 21. Szabó Károly 188'84 K. 22. Rumpold Gyula 18610 K. 23. *Varga Gyula 183'68 K. 24. Hámori Nándor 179'25 K. Ferencz Mihály 172'94 K. 26. özv. Kremniczky Albertné 168'32 K. 27. *Nagy Lajos 162'60 K. 28. *Dr. Szmik Gyula 161'06 K. 29. Bónis Sándor 156*47 K. 30. *Nyisztor János 156"20 K. 31. özv. Süsner Ferencné 14L54 K. 32. *Dimand Károly 136'28 K. (A *-gal jelöltek adója kétszeresen van számítva.) A névjegyzékben foglalt azon egyének, akik választott képviselőséget is foglalnak el, felhivatnak, hogy 8 nap alatt nyilatkozzanak arra nézve, milyen minőségben óhajtanak a képviselőtestületnek tagjai lenni. A jogi személyek, özvegyek és távollakók pedig felhivatnak, hogy megbízottjuk nevét jelen határozat vételétől számított 15 napon belül vármegyei alispáni hivatalhoz jelentsék be. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter urnák a rendkívüli államsegély iránt tett kérelemre leküldött 157.266 — 1914. III. c. sz. és 188190-1914. III. c. sz. leirata, melylyel egyidejűleg polgármester bejelenti, hogy a város 35000 koronás kölcsön ügyét jóváhagyás végett fölterjesztette. Tudomásul vétetett. Polgármester jelentését megteszi a Petőfi- liget béx-beadására nézve megkísérelt árverésről. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és a Petőfi-liget bérbeadására az árverést újólag megkísérelni és eredménytelenség esetén a Petőíi-ligetet 1915. évi január 1-től kezdve házi kezelésbe venni határozza. Rumpold József kérelme a Korona fogadói terembér elengedése és tűzifasegély adása iránt. De hogy a teuton gőg nem is lehet oly abszolút és gyökeres, mint amilyennek hiresz- telik, arra ugyancsak a háború szolgáltat igen meggyőző bizonyságot. A németség diadala, ez nyilvánvaló: a szervezettség diadala. Már pedig, hogy egy nemzet minden megnyilvánulásában: mint állam, mint polgárság, mint hadsereg ily nagyszerűen szervezhető legyen, ehhez olyan egyéni tulajdonságok kellenek, amelyek a gőggel, vagyis az én föllengző túlbecsülésével egyáltalában nem tartanak atyafiságot. Sőt ellenkezőleg. Az ilyen szervezhetőség az egyén igen nagyfokú föláldozó készségét, engedelmes alárendelő hajlandóságát, hűséges odaadását követeli. A gőg: az — szólista. A maga külön érvényesülésére törekszik. A saját iniciativáját érezvén a legértékesebbnek, nehezen fegyelmezhető és mennél távolabb van attól, hogy okos legyen, annál fanatikusabban-okoskodó. A német azonban nagyszerűen tudja tartani és még nagyszerűbben tűrni, respektálni a fegyelmet. Nem vágyik a szólistaságra és ha azzá emelkedik, bizonyos, hogy értékek emelték ki a tömegből. Hiúsággal soha, azok se merték vádolni, akik a legkétesebb igazságu vádakat is szívesen rákenték több indulattal, mint amennyi kritikával. A teuton gőg tehát nem az egyén fenhé- jazása, hanem a legtisztább és igen erősen megokolt nemzeti büszkeség. Hogy a megnyilatkozásában szimpatikus-e vagy nem szimpatikus, nagyon mellékes és másodrendű annak a megállapítása és megbizonyitása után hogy : jogos. És ha a német magasabban hordja tán a fejét és hangosabban beszél, mint ahogyan szükséges vagy elegendő lenne, ezt a nem jó tuljadonsá- gát bőségesen megváltja azzal a jóval, hogy Isten és a kötelesség előtt igenis meg tudja hajtani a fejét, tud, ha kell mégegyszer olyan áldozatkész lenni, mint a milyen takarékos és tud csöndesen dolgozni és tud némán meghalni. Sz. Zs. A közgyűlés, tekintettel a hadi állapot által teremtett nehéz gazdasági viszonyokra, a terembért f. év julius 1-től kezdve a hadi állapot megszűntéig elengedni határozza, mig a tűzifa- segély iránti kérelmét teljesíthetőnek nem találta. A tanács előterjesztést tesz a hadiszolgáltatás ügyében eljáró bizottság megválasztása iránt. Közgyűlés az előterjesztés elfogadásával a szóban levő bizottságot következőleg választja meg: Elnök: Farkas Jenő polgármester, tagok : Puskás Ferencz gazd. tanácsos, továbbá Hámori Nándor, Lévay Károly és Münnich Sándor képviselőtestületi tagok. Olvastatott a városi tisztviselők fizetési előleg adás iránti kérelme. A közgyűlés a kérelemnek helyt éd és a városi szabályrendelet 225. §-a alapján a kért fizetési előleget egyhangúlag kiutalni határozza és jelen határozatot jogerőre emelkedés után a kiutalt fizetéselőlegeknek 1915. év január 1-én való kifizetése végett főszámvevőnek és pénztárnak kiadni határozza azzal, hogy ezen előlegeket 1915. évi február 1-től kezdve az illetők fizetéséből vonja e 1915. december hó 31-ig. Gyűjtések és adományok. A hadbavonultak családtagjainak segélyezésére november és december hóra fizettek: Az Irgalmas nővérek 10 K és dr. Csausz Károly 10 K. December hóra: Kilián Béla 10 koronát. Természetben adtak: özv. Gábor Jó- zsefné egy flanel takarót, egy alsó nadrágot, 3 drb flanel kapcát és 10 drb cigarettát; Róth Lázárné 2 tábla csokoládét, 300 drb cigarettát és 10 drb szappant; Pérchy Karolina 2 drb karmantyút. A Csaba Adorjánná által küldött plakettekből Farkas Jenőné eladott 3 drbot Bra- dofka Frigyesnek, Fizély Sándornak és Háder Ferencznek 2 —2 K; a számoló cédulákból 100 — 100 darabot a Fogyasztási szövetkezetnek, Rumpold Józsefnek és Bónis Sándornak 2 —2 K. Az Auguszta „Aranyat vasért“ alapra Farkas Jenőné újabb gyűjtése : Husovszky Gyu- láné 1 arany jegygyűrű és 5 drb kisebb ékszer, Domokos Gyuláné egy arany karika gyűrű, Tury István 1 nagy arany gyűrű és 1 aranyozott ezüst iróntartó, Tury Istvánná 2 arany karika gyűrű és Balázs Tusika 1 drb aranyozott karperec és 1 arany gyűrű. A katonák karácsonyi ajándékára : az Irgalmas nővérek patronage-ja 20 koronát. A segélyző bizottság f. hó 16-ikán tartott ülésében megállapított Nyegreán Erzsébetnek 15 K, özv. Apli Józseínének 12 K, özv. Napro- gyán Mihálynénak 15 K, Kincze Simonnénak 10 K, Brudi Ferencnének 10 K, Matyasovszky Józseínének 10 K és Burda Lászlónak 5 korona segélyt. Hadifoglyok, eltűntek hozzátartozóinak. Ha valaki kérdezősködéssel fordul hivatalunkhoz, szíveskedjék mindenkor a keresett hadifogoly teljes nevét, rangját és ezrede számát ismételten megírni, mert hivatalunk a levelekből kiírja a kutatáshoz szükséges adatokat, a leveleket azonban ilyen elintézés után nyilván nem tartja. Mindenkor olvasható aláírást és a kérdezősködő lakcimének pontos közlését kérjük. Felkérjük egyúttal, hogy abban az esetben, ha a hadifoglyok kipuhatolása érdekében már előzőleg tett Írásbeli megkeresése után, tehát időközben a fogoly hol- és hogylétéről feltétlenül megbízható üton-módon értesült volna, ezen körülményt a hadifogoly teljes címének, tartózkodási helyének (ország, posta stb.). valamint annak megjelölésével, hogy mily utón, kinek közbenjárásával vette az értesítést, kutatásaink kiegészítése és megkönnyítése végett velünk sürgősen közölni szíveskedjék. További tájékoztatás végett közöljük, hogy a hivatal csakis akkor közvetíthet szerb vagy orosz fogságban levő hadifoglyok részére leveleket, ha a feladó a hadifogoly címét pontosan ismerik. Ez esetben a levélboriték cimzési oldalának közepére a hadifogoly neve és rangja, a boríték alsó bal sarkára a helység neve és a tartózkodási helyre vonatkozó egyéb adatok, felső bal sarkára pegid : „Prisonnier de guerre“ (hadifogoly) latin betűkkel Írandó. A levélboriték alsó jobb sarkát üresen kell hagyni oly célból, hogy oda a hivatal a helység nevét cirill betűkkel írhassa. A boríték hátsó lapjának felső részére a levél feladójának pontos cime Írandó. Az ekként kiállított levelek, amelyeknek tartalma csakis családi vonatkozású lehet, nyitott borítékban, minden postabélyeg falragasztása nélkül, a hivatalnak továbbítás céljából átadandók, illetve beküldendők. Utóbbi esetben a fenti módon kiállított és nyitott borítékba helyezett leveleket egy másik borítékba kell helyezni és ezt a posta utján, súlyának megfelelő bélyeggel ellátva, a hivatalnak be kell küldeni. A hivatal gondoskodik arról, hogy a hadifoglyokhoz intézett levelek cenzuráltassanak és az orosz, illetve a szerb Vöröskereszt Egyletek révén a hadifoglyoknak továbbittassanak. Miután 3-4 hétig tart, mig a hadifogoly a levelet megkapja, a gyakori levelezés céltalan. Tábori levelezőlapokat orosz vagy szerb fogságban levő hadifoglyokkal való levelezésre használni nem lehet. A posta közvetlenül még nem továbbíthatja a hadifoglyoknak szánt leveleket; teljesen céltalan tehát ilyen leveleket a levélgyüjtőszekrénybe helyezni. A hivatal pénzküldeményeket egy-egy hadi fogoly részére esetről-esetre legföljebb 300 K-ig és csak akkor közvetíthet, ha a hadifogoly szerb vagy orosz hadifogságának cime ismeretes és ha a hivatallal a hadifogoly rangját és a feladó cémét is közlik. Szerbiában korona értékben, Oroszországba pedig papirrubelekben kerül feladásra a pénz oly formán, hogy a hivatal jegyzék kíséretébe a pénzküldeményeket a bankjegyekben elküldi a szerb, illetve az orosz Vörös- kereszt Egyletnek s ezeket az egyleteket megkéri, hogy az átvett pénzösszegeket a megadott cimekre továbbítsák. A hivatal természetesen csak azért válalhat felelősséget, hogy az általa küldött pénzösszegeket a szerb, illetve az orosz Vörös-kereszt Egyletekhez továbbítás céljából el fogja küldeni. Csomagokat a hadifoglyok részére egyelőre még nem lehet küldeni. Telefonon a hivatal felvilágosításokat nem ad. Oly célból, hogy ismerőseit az eljárás megindításáról kellően tájékoztathassa, tudomására hozzuk, hogyha valaki arra akarja kérni a hivatalt, hogy kutassa, nem esett-e hadifogságba valamelyik családtagja, ez esetben hivatalunkhoz levelet kell intézni, amelyben föll kell tüntetni az esetleg hadifogságban levő egyén nevét, rangját, azt, hogy melyik ezrednél, századnál stb. szolgált, születési évét és helyét, továbbá azt, hogy az utolsó hir róla honnan és mikor érkezett vagy hol látták utoljára, sebesülten tünt-e el és hogy a bevonulás alkalmával a déli vagy az északi harctérre vonult-e. Ugyanis fel kell tüntetni avégből, hogy a hivatal az esetben, ha a hadifogoly hollétét megállapította, az érdeklődőt értesíthesse. Ilyen leveleket kellően fölbélyegezve a hivatal címére kell küldeni, de ahhoz válasz bélyeget csatolni nem kell, mert a hivatal a választ portómentesen megadja. Hadifoglyokat gyámolitó és tudósitó hivatal, Budapest, IX., Köztelek-utca 8. sz. II. em. (Köztelek.) Különfélék. A miniszteri biztos helyettese. Gróf Tisza István miniszterelnök Csaba Adorján főispánnak mint miniszteri biztosnak helyettesévé, dr. Damokos Andort nevezte ki. „B. u. é. k.“ a háború javára. Egy indítvánnyal járulunk a közönség elé. Reméljük, hogy megért bennünket és elég erős is lesz az elfogadott tervet végre is hajtani. Közeledik az uj év. Ilyenkor valóságos luxust szoktunk kifejteni az újévi üdvözletek szétküldésében. E nagy tettek idején igazán üres szófecsérelés kis kártyákon kivángatni egymásnak a boldogabb újévet. Félre most ezzel a szokással! Többet ér a hazának, ha azt a pár koronát, amit papírra, portóra elköltünk, a Vörös Keresztnek, vagy
