Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1914-03-05 / 5. szám

Felsőbányái Hírlap

ipari czélokra használják, évenként 30, azaz harmincz koronát fizetnek.

e) Minden kocsi után 8, azaz nyolc korona, minden ló és szarvasmarha után 2, azaz kettő korona fizetendő, de csak azon háztulajdonosok által, kik a vizet házaikba bevezették.

f) Minden fürdőszoba után 20, azaz húsz korona, minden klozettberendezésü ürszék után 10, azaz tiz korona vizdij fizetendő a háztulajdonos által.

4. Főszámvevö az 1914. évi költségvetést beterjeszti.

Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján, mely 15 napon át az 1886. évi XXII. t.-cz. 125 §-a értelmében közszemlére kitéve volt s a költségvetés a képviselőtestületi tagok között nyomtatva is kiosztatott, az 1914. évi költségvetést, mely ellen a törvényes határidőn belül észrevétel be nem adatott, Bradofka Frigyes képviselőnek egyes tisztviselői javadalmazások magasabb megállapítása ellen történt felszólalása következtében elrendelt névszerinti szavazás után a tisztviselők mint érdekeltek szavazatainak mellőzésével 4 szavazat ellenében 11 szavazattal kimondott határozattal elfogadja s a következőkép állapítja meg:

A városi gazdasági pénztárnál :

rendes bevétel . . 183014 K 56 f

átfutó bevétel . . 34000 K — »

rendkívüli bevétel 192680 » 12 »

1912. pénzt, maradv. 8421 » 51 »

öszsesen 418116 K 19 f bev.

rendes kiadás . . 262094 K 30 f

rendkívüli kiadás. 121621 »80» átfutó kiadás . . 33500 » — »

összesen 418116 K 19 f kiadás, mely egyenlő a bevétellel, fölösleg vagy tulkiadás nem mutatkozik.

Vagyon leltár-.

1. Cselekvő vagyon 1105227 K 45 f

2. Szenvedő vagyon 231264 K 16 f

tiszta vagyon 873963 K 29 f

Bányakárpótlási alapnál:

Bevétel . . 121238 K 68 f

Kiadás . . 120657 K 24 f

maradvány 586 K 44 f

Erzsébet szegényápolda alap:

Bevétel . . . 6176 K 77 f

Kiadás . . . 5688 K — f

maradvány 488 K 77 f Nyugdíj alapnál:

Bevétel . . . 52215 K 72 f

Kiadás . . . 51232 K 84 f

maradvány 82 K 85 f

Viktoria tűzoltási alapnál:

Bevétel . . . 142 K 59 f

Kiadás . . . 142 K 50 f

maradvány — K — f Hid alapnál'.

Bevétel . . . 185 K 74 f

Kiadás . . ■ 185 K 74 f

maradvány — K — f Községi közmunka adónál:

Bevétel . . . 1090 K 80 f Kiadás . . . 1090 K 80 f

maradvány — K — f Közgyűlés a költségvetési jogerőre emelkedés után jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjeszteni határozza

5. Olvastatott 1461—1913. Bjkvi. törvény- hatósági határozat a szervezési szabályrendelet módosítására vonatkozólag.

Gazdasági és pénzügyi bizottság és jogügyi btzottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a törvényhatóság által a szervezési szabályrendelet 15, 27, 66, 81, 111, 23, 26, 33, 179 és 243 §-aiban kívánt módosításokat abban a határozat szerint keresztül vezeti s ehhez képest a szabályrendelet szövegét módosítja; egyedül a 104. §-aI szemben az ellenőri és közgyámi állások szétválasztását nem fogadhatja el közgyűlés, miután az 1886. évi XXII. t.-cz. 63 §-a már ezen elöljáró tisztséget külön felsorolja, de nem mondja ki, hogy ezen tanácstagsággal egybe sem kötött 2 tisztség semmi irányban sem összeférhetetlen és azokat a városnál a községi törvény életbe lépése óta mindig egy egyén kifogástalanul és közmegelégedésre látta el s e mellett a város az egyesítéssel megtakarítást is ér el. Ezért kéri a közgyűlés a törvényhatóságot, hogy ezen határozatát, melyre a jogorvoslatot, kizárta, he lyezze hatályon kívül s a város eddigi zavartalan gyakorlatát hagyja meg a 104. § változatlan fenntartásával.

6 Előterjesztés tétetett a husvizsgálati szabályrendelet módositására.

A husvizsgálati szabályrendeletben megállapított állatorvosi husszemledijak ellen a mészárosok által beadott panaszos kérvény folytán miután a közelebb fekvő városok szabályrendeleteiből meggyőződés szereztetett, hogy városunkban a husszemledijak tulmagasan lettek megállapítva és igy a mészárosok panassza méltányosnak mondható, gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határo zattal kimondja, hogy a szabályrendelet vonatkozó 56. szakaszának módosításával ahusszemle díjszabást hatályon kivül helyezi és az ezen szabályrendelet alkotása előtt érvényben volt szemledijakat állapítja meg és azokat jogerő bevárása nélkül hatályba lépteti. E szerint a

nagy vágó marháért darabonként 1 korona, sertésért 60 fillér, borjúért és egyéb apró szúró marháért 30 fillér, bárányért 10 fillér orvosi husszemledij állapittatik meg.

7. Olvastatott belügyminiszter 171039/1913. XIII. fő. számú leirata az idegenek kötelező bejelentésére vonatkozó szabályrendelet módosítása iránt.

Jogügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a szabályrendelet tervezetben a kívánt módosításokat foganatosítja és jogerőre emelkedés után azt a vármegyei alispán utján a nagy- méltóságu belügyminiszter úrhoz fölterjeszti.

8. Olvastatott a 14000 — 1914. XIII. sz. belügyminiszteri rendelet a rendőrségi állámsegélyre vonatkozólag.

Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a város részére kiutalványozott államsegélynek hováforditását és az erre vonatkozó kimutatást, mely a belügyminiszteri rendelet értelmében lett megállapítva és ez által a rendelet kívánalmainak elég téve, megállapítja és elfogadja. Az államsegélyből a rendőraltiszt és legénység javadalmazásainak kiegészítésére 2581 korona fordittatik, azonkívül tisztességes ruházkodásuk külön ruhapénzzel van biztosítva, végül még állandó 32 m3 tűzifa járandóságot is élveznek. 300 korona a rendőrkapitány rendelkezésére bocsáttatik, a fönnmaradó összeg a gazdasági pénztárba utalva a rendőrkapitány és rendőrtiszt fizetéseinek kiegészítésére és általában a rendőrségi kiadások fedezésére fordittatik.

9. Olvastatott a december havában tartott pénztárvizsgálatről jelentés.

Közgyűlés a jelentést., mely szerint Szat- márvármegye főispánja által 1913. december hó 19-én váratlanul tartott pénztárvizsgálaton minden rendben találtatott, tudomásul vette.

10. Olvastatott a Ganz-cég előterjesztése a villanyvilágitási kölcsön ügyében.

Ganz. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a Ganz-cég ajánlatát, mely szerint a város folyószámláján kezelt 56488 korona 19 fillér összegnek a város üzemi forgótőkéjéhez való átvételét javasolja s ahhoz a képviselő- testület beleegyezését kéri, elfogadja, miután igy a fenti összeg és a már hozzácsatolt kamatok előnyösebb kamatozás mellett nyernek elhelyezést mint a folyó számlán való meghagyás mellett és ezen kamatelőny kizárólag Felsőbánya város számlája javára iratik.

11. Olvastatott előterjesztés füztelep létesítése iránt.

Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a kosárfonás, mint házi iparnak városunkban való meghonosítására és ez által a szegény népnek könnyű és jó keresethez való juttatása

Az én zongorám.

— Irta: id. Kárpáti Endre. —

Ez tulajdonképen folytatása az én »Földes- ur«-i állapotomnak, de a végső akkordot az én zongorámon játszom el.

Megírtam a múltkor, hogy miképen termesztettem, akaratom ellenére kölest; és hogyan jártam vele. Azt is megemlítettem, hogy az öreg Jócó bácsi mennyire biztatott bennünket, hogy ne búsuljunk, a jövő év helyrehozza csalódásunkat : olyan búzánk terem az ősföldön, hogy csudájára járnak az emberek. Elképzelhető tehát, mily izgatottsággal, mily óriási tervekkel vártuk a jövőt.

Augusztus utójafelé bekopogtat a mi gazdasági tanácsosunk: Jócó bácsi, hogy hát itt az idő, meg kell kezdeni a munkát.

— Micsoda munkát ? Mivel kezdjük el ? Hol van még a tavasz? — beszéltünk egyenkint.

— Hát a föld pusztán áll. Szerbtövis egy szem sincs. Elégettük. A köles nagyobbrészét is fölgyujtottuk. Tele a föld hamuval. Az ám, a föld most 1 Csakhogy böcsületesen meg kell munkálni. Mindenek előtt fölszántani, nehogy a vetéssel elkéssünk — szavalt Jócó bácsi.

Mi, öten, csak néztük egymást, meg Laci barátunkat, a kinevezett ispánunkat, hogy hát álljon elő ő, ha magas hivatását elfogadta.

— Jól van, Jócó bácsi. Köszönjük a figyelmét. Tehát csak szántsa föl a földet; majd megveszem a magot és tudtára adom, ha rendben lesz a vétel.

Másnap megvolt a mag. Jócó bácsi meg

szorgalmasan szántogatott, persze mi meglátogattuk. Két hét múlva megtartottuk a »magnum áldomás«-t.

A múlt évi leskelődésünket híven folytattuk. Kedvező volt a tél. A mi búzánk oly pompásan fejlődött, hogy alig győztünk referálni a látottak és tapasztaltakról.

Péter-Pál előtt gazdasági tanácsra gyűltünk össze. Jócó bácsi tanácsára elhatároztuk, mikor vágja bele kaszáját a gyönyörű táblába. Persze a döntő szó megint ispánunké volt. Mimiattunk akár az egész táblát leszüretelhették volna a pityrek, meg a verebek. Mert hogy mikor kell aratni, épen úgy nem tudtuk, mint hogy mikor kell a vetés alá szántani. Az abc mellett nincs helye az ilyeneknek.

— Hanem a dolog nem olyan könnyű ám, mint az urak gondolják — folytatta Jócó bácsi. — A földek egymás mellett vannak; de nem mindeniken egyforma a természete. Egyiken- másikon tiz-husz vékával is több lesz a termés, mint a mellette valón. Hogy azért baj, gyanako- dás ne legyen, táblánkint, ki melyiké, vágjuk egymás után. Es kérem, de meg is kívánom, hogy amelyik tábláját vágjuk, annak ura elejétől fogva végig mellettünk legyen. így az igazság. így nem gyanakodik egyik a másikra, meg én rám se.

— Igazsága van Jócó bácsi, igy lesz jó — szólt ispánunk.

— No, azért! Hát holnap reggel hozzáfogok. Kié az első tábla ?

Kertész kollegáé volt. Vele megbeszélte Jócó bácsi a tennivalókat.

Ment az aratás, nyomtatás, beszállítás. Én utolsónak maradtam, mert én voltam a »kis tanító« az első osztály ura.

Szabadságot kértem. Igazgatóm, a »Kár- gyián« szívesen mosolyogva megadta; bő aratást kívánt. Ott őgyelegtem tehát már hajnalban a birtokom mellett. Pengett a kasza. Hangzott időnként a »csiszi-csoszi,« dőlt a kalász, növekedett a keresztek száma. A popkévét mindig nekem kellett föitennem. így van rendjén. Következett a behordás . . . meg a nyomtatás. A cséplőgépet még nem ismerték. Nyomtattak. Csak azt csépelték, amelynek szalmájából zsup- pot kötöztek.

Késő este még folyt a nyomtatás. Én el- álmosodtam, hazakészültem,

— Az nem lehet. Itt kell maradni végig. Hiszen most van a legkényesebb dolog. A kévéket, kereszteket nehéz megdézsmálni, mert meglátják, mikor viszi valaki; hanem a kész búzát a garmadából észrevétlenül félre lehet tenni. Itt hál a tanító ur. A garmadára ponyvát teregetünk, arra fekszik. Jó, puha ágya lesz, jobb, mint otthon. Aztán ha valaki lopni akar a garmadából, a búza megcsúszik, erre fölébred. Tanító urnák kell őrködni, mert mi nem érünk rá, aludnunk kell egy-két órát.

Belenyugodtam. Leteregették a garmadát ponyvákkal és én ráfeküdtem urasági termésemre. A munkások az ágyás-ra heveredtek és csakhamar csupán hortyogásuk jelentette, hogy még élnek. Ágyam elég kényelmes lehetett, mert csakhamar elaludtam. Hogy szortyogtam-e én