Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1914-02-19 / 4. szám

XIX.. é-vfolyairL. 4. szArm.. 1014. fetoriiéir 10. FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. — MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. . Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : D" MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a Szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá­ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. A reménytelenség küszöbén. A nehéz megélhetés, a munkahiány, a kereskedelem vergődése, nyomasztó pénz­viszonyok és vállalkozási kedv nélkül, ég és föld között lebeg ma millió és millió ember Magyarországon. Az ínségben, vagy a két­ségbeejtő erőfeszítésekkel mérsékelt nyomor megszüntetése munkájában, tehetetlenül, ma ­gukra hagyatva állanak az ország munkás­lakosai. A nagy politika, a nemzeti erőt ki­merítő fegyverkezés; a piaczi kikiáltók szá­jának betömése ; a hatalmi eszközök minden téren örök időkre való biztosítása vesz igénybe minden időt, munkát és tehetséget. Ezért folyik már egy évtized óta a harc. Paktum, revisio, resolucio, parlament, erőszak, jogtalanság körül folyik a küzdelem. De a nép. A nép erdéke, megélhetése? Ki tö­rődik ezzel? A nagy politika felemészt, ki­fáraszt mindent. Vezető kormányembereink csak a tető díszéről gondoskodnak; az alap lehet akármilyen. Egyetlen törvényünk nincs, mely a néplélekben birná a gyökerét. Mert legfőbb törvényhozóink nem ismerik a népet. Ebből magyarázható meg, hogy minden törvény- szakaszt annyi rendelet és módosítás követ, hogy sokszor a legzseniálisabb tisztviselő sem tud eligazodni benne. Pedig Magyarországon a paragrafus minden. Enélkül még lélegzetet sem lehet venni. Nyögi ur és szolga. Csak a munka, a kenyér, a megél­hetés biztosítására nincs paragrafus. Pedig a vaskapcsokkal szorító vergődésben, mely­ben a föld népe él, önkénytelenül arra gon­dol az ember: segítsen az a szervezet, mely­nek adófilléreivel fenntartását szolgálja; segítsen az állam. Nyújtson módot okszerű, céltudatos gazdasági, ipari, kereskedelmi törvények létesítésével a föld népének a a megélhetés biztosítására. Mert ebben az országban nemcsak az állam hivatalnokai kiálthatnak fel: segíts raj­tam, a munkámért kérem. Ebben az országban eljutottunk odáig, hogy minden osztály szegény. Minden buk- dosik a nyomorúságban és fuldoklik az adós­ságban. A vármegyék, az egyház, a magán- vállalkozás, a városok, a szabad pályák fejmunkásai egyformán küzdenek a létért. A kapatalizmus, ha a növekvő munkabér megcsorbitja a profitot, kartellbe áll s úgy szerzi vissza a veszendő nyereséget. Más­oldalról pedig a szükséghelyzet kihasználá­sával kétszerezi meg a tőkét. Megdöbben az ember, ha nézi a fővárosi bankok mérle­gét, mily óriási haszr rt tudtak teremteni a múlt évben, mikor az ország lakosai a leg­nagyobb ínséggel küzdöttek. A kétkezü munkás is segit magán, szakszervezetekbe tömörül, a tömegerő súlyá­val lép fel s az egész munkásosztály nyoma- tékának latbavetésével javit helyzetén. Az ország hivatalnokosztályának is javí­tottak valamit a sorsán. Emelték a fizetést. Úgy a hogy. Magyar módon. Alaposan semmit. A látszatnak eleget tettek. De a megélhetés gondját nem szüntették meg; a munkakedvet nem fokozták. A növekvő drágasággal szemben csak a vegetációt tették lehetővé. De ez is valami. Hanem mi lesz az ország azon lakos­ságával, mely nem kérhet fizetésj a vitást; mi lesz azokkal, akik a lehetetlen kereseti viszonyok közt élve, nem állhatnak még szakszervezetbe sem, hogy a munkameg­tagadás fegyverével csikarják ki a meg­élhetést? Mi lesz a föld népével, akik roha­mosan mennek a csőd, bukás, romlás felé. Ki gondolkodik ezeknek a millióknak a megélhetéséről, kiknek pusztulása még súlyosabb társadalmi válságot jelent, mint a tisztviselők eladósodása ? Ki gondol arra, hogy olcsóbb legyen as élet, hogy a gazdasági, ipari viszonyok megjavuljanak és ezzel a kereseti képesség növekedjék? Hol a kormányintézkedés, mely a föld népét és polgárságot kimenteni törek­szik abból a nyomorból, amelybe a gazda­sági, termelési és szerencsétlen pénzügyi viszonyok döntötték? Hol van, aki meghozza a nyomor és kétségbeesett társadalombomlással fenyegető nép és polgárság nyugodt megélhetését? Amig a nagy politika és nagyhatalom nemzeti létünk szempontjából értéktelen, mig a mérhetetlen áldozatot kivánó anyagi észkö­zöket kétségbeejtő megfeszítéssel megadjuk: mi lesz, ha kiapad a forrás, koldus és fizetés­képtelen lesz a népi pücz Ede. Felsőbánya kiránduló helyei. Mutatvány Fsrkas Jenő: Szatmármegyei Útmutató c. munkájából. A Bányahegy. A Felsőbányáról tehető hegyikirándulások között egyik leghálásabb a város mellett, illetőleg közvetlen fölötte emel­kedő Bányahegy, hová a Kálvária-utcán a kál vária-kápolna mellett kissé meredek, de mind­amellett jól járható, szerpentinás gyalogutakon 1 V2 óra alatt fel lehet jutni. E kirándulás al­kalmával a nagyon régi, talán római bányászati művek maradványait tekinthetjük meg; továbbá a magánbányák bejáratait s a már kiművelt, elhagyott s helyenkint összedüledezett,üregeket láthatjuk ; szóval e rövid félnapi kirándulásnál a kellemes kilátáson kívül, mi szintén igen figyelemre méltó, amennyiben a tetőről igen szép kilátás van a vidékre, továbbá a Fekete­hegy, Gutin s Rozsály csúcsokra — megismer­kedhetünk a fémbányászat csaknem minden részével. A hegy keleti oldalán (meredek) le­ereszkedhetünk a kincstári bánya érczúzó és tisztitó művekhez, melyek a legújabb technikai vívmányok szerint vannak berendezve. A várostól északkeleti irányban van a kincstárnak a Keleti bányatelepe (hová a Bánya­hegyről is lejuthatunk) — a mélységből az ércet felszállitó gépházzal; innen lehet leszállani liften a bánya fenekére, a felszíntől 321 méternyire. A liftből kiszállva meg lehet tekinteni az egyes szintek bányaművelését. A teleptől nyugat felé van a Bányahegy keleti oldala, tele régi bányá­szati munkálatok nyomaival. — A keleti bánya­telephez a szekéruton, vagy a kálvária-kápol­nától az u. n. tölgyesi gyaloguton Vs—3U óra alatt sétálhatunk ki. — A teleptől északkeleti irányban van a Keleti árok. Igen kellemes, kiránduló és sétahely, melyet minden nagyobb fáradság nélkül, sürü erdőség fái között, a völ­gyekben vezetett mintegy 2000 m. hosszúságú vízvezeték mentén kényelmesen bejárhatunk, mig annak végén az azt folyton vízzel tápláló természetes patakokat elérjük. Az árok mentén lócák, asztalok, sőt egy pihenőhely is várnak reánk; az egész séta Ú/a órát vesz igénybe a teleptől az árok végéig s onnan vissza. A Főtértől dél felé az Árpád- és Kereszt­utcán át az Él nevű magaslatra jutunk, honnan gyönyörű kilátás van Szilágy és Szolnok-Doboka vármegyék felé. Az Élen igen kellemes sétát tehetünk egész Magyarkékesig, mely utón a folyton változó kilátások nagyon szépek. Be­járása gyalog 2 -2V, óra. A kapnikbányai or­szágúton menve, egy dombon felállított kereszt mellett az Élnek keleti részéhez jutunk. Már itt a keresztnél gyönyörű kilátásban van részünk a környékre. Észak felé előttünk áll a Bánya­hegy s a Rozsály sziklaoldalával; kelet felé pedig a Gurut oldal hosszú vízszintes gerin­cével- V, óra alatt elérjük a Gurut alját, mely­nek lombos fái kellemes árnyékot nyújtanak a nap heve ellen. Innen 3 óra alatt mehetünk fel gyalog a Feketehegyre, miről később lesz szó Az ut mentén nagyon szép pontok s üdítő források vannak. Egyik legszebb s amennyiben kocsin meg­tehető, legkényelmesebb kirándulás a várostól északkeletre a máramarasi u n TJj ut, ami egyike a legszebb s modernül épített utaknak. Az ut alsó — Kacsó Károly műszaki tanácsos­ról elnevezett — utkaparó házától 30—40 perc alatt a Bóditóhoz mehetünk, miről szintén még később is lesz szó. A ház mellett van a város­nak igen csinosan épített tekepályája, hol kel­lemesen el lehet egy délutánt tölteni. Az ut a várostól idáig kocsin 1 óra, gyalog (az utszer- pentinokat átvágva) l1/* — l1/* óra. Az ut kö­zepe táján érjük el a Sziklatemplomnak neve­zett érdekes sziklacsoportot s e felett az építő mérnökről elnevezett Holéczy Gyula kilátó pontot, honnan gyönyörű kilátás van a sík­ságra. A Holéczy-kilátó mellett van az im­pozáns Hollókő szikla. A Holéczy-kilátótól azonnal a felső utkaparó házhoz jutunk, amely ház az útépítés vezetőjéről, Hartig Sándor miniszt. tanácsosról van elnevezve. Úgy az alsó, mint ezen utkaparó házban is egy ké­nyelmes szoba és veranda van a kirándulók kényelmére A szobák a polgármester enge­délyével használhatók. A Hartig-ház felett van közvetlenül Nagybánya város vízvezetékének forrásfoglalása, ami már magában is érdemes a megtekintésre. Innen mindenütt igen szép erdős és hegyes részleteken át érünk fel a máramarosi vízválasztóhoz (989 m.), ahonnan kezdődik az útnak máramarosi része északi irányban. Az Uj-ut tetőtől nyugoti irányban van a Kőröshegy (1148 m), továbbá az Éleskő (1064 m ) és a Jezurel (1069 m.) csúcs, melyek a tetőtől gyalog oda és vissza 2—2V2 óra alatt bejárhatók; ezen utón szintén igen érdekes részleteket s szép kilátást élvezhetünk. A vá­rostól az Uj-ut tető kocsin 2 és fél óra, gyalog Február hó 25-én (hamvazó-szerdán), a Rumpold-szállóban nagy heringlakoma.

Next

/
Thumbnails
Contents