Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-02-19 / 4. szám
Felsőbányái Hírlap A bethlehemi csillag Felsőbányán. Tűz van! Tűz van! e rémes kiáltás hallatszott utcáról-utcára e hó 3-án esteli 6 óra tájban Felsőbányán. Egy véletlen szerencsétlenség folytán Rnsolán István derék iparostársunk nemrég épült háza belől támadt s későn észre vett tűz folytán állt lángokban. Ha az oltáshoz szükséges vízzel egyszerre rendelkeztek volna is az égő ház megmentését s a tűz tovább terjedésének gátat vetni akarók, a Rusorán házát már megmenteni alig lehetett volna. El is égett földig egy óra alatt s az évek hosszú során át nejével együtt szorgalmasan, becsülettel fáradozó iparos — mondhatni — szigorú tél idején, 7 gyermekével az utcán maradt. De nem! Az a világot boldogító bethlehemi csillag beragyogott a nemesebb gondolko- zásu emberek leikébe. Ha valaki hirtelen összehívta volna tanácskozásra Felsőbánya lakosságát, nem terjedhetett volna el gyorsabban a vágy, az óhajtás, mint igy. Azt a derék, véletlen sorscsapással porig sújtott embert erőhöz kell juttatni. Aki — hibáján kívül — elesett, fel kell emelni. Adakozzék kiki tehetsége, akarata, szivének jóérzése szerint. Hiszen: »a jókedvű adakozót szereti az Isten.« Mngindult gyorsan a mozgalom. Lelkes hölgyek, fiatal urleányok és ifjak vették kezökbe a zászlót — a gyűjtő ivet — s az eredmény mutatja, hogy Felsőbánya jobbérzésü lakossága Kivétel nélkül megértette emberbaráti kötelességét. Kinek szelleme, lelke munkálkodott itt, ha nem ama Názárethi Jézusé, ki azt mondá egykor: » Valamit egy gyei cselekedtetek az enyéim közül, én velem cselekedtétek azt.« Ismét: »Egymás terhét hordozzátok.« Nem az általa támasztott égi fény ragyogott-é a szivekbe, amikor egymásról vetélkednek az emberek egy felebarátjuk felsegitésében ? Igen! Rusolán e segítség nélkül elbus- lakodhatott volna szeretett nejével éveken át szerencsétlenségének romjain, elrongyos- kodhatott volna gyermekeivel, mert, hiszen mindenétől megfosztva, a legszükségesebbek beszerzése végett is, legjobb esetben adósságba keveredik, melynek súlya alatt kelj nyögniük. így pedig mégis erőre kap s azzal aztán vállvetett szorgalmuk után csak megélnek. A ’szerencsétlenség amennyire leverte Rusolánékat, éppen amnyira felemelő lehet rájok nézve az az osztatlan részvét, mely nemcsak az » igazán sajnálom,« »nagyon szánom« kiáltásokban, de a tettleges segítségben, még nemcsak a tessék-lássék félében, hanem igazi jóakaratu támogatásban nyilvánult. Ezt egyedül becsületességének köszönheti. Annak a segélynek minden fillére őszinte önérzettel töltheti el lelkét. Eddigi életével szolgált arra reá. Közelebb egy fővárosi tragédia alkalmával kérdésbe tették az ingatag jellemek : érdemes-é az embernek tisztességesen, becsülettel élni? Bizony, aki ilyet kérdez, az már lejtőjére jutott a becsületes útnak. Biz’ érdemes! Csak tisztességesen élni érdemes! Ha nem ez utón halad életén keresztül Rusolán, bizony ma senki se szánná s nem emelné fel a porból. A tisztességes életnek itt is igy adja jutalmát már itt e földön a felettünk őrködő gondviselés. így hinti vigasztaló fényét az aggódó lelkekbe az egész világra szétlövelő bethlehemi csillag. Van talán aki irigyli is a megnyilvánuló szeretetet ?! Ha volna ilyen rósz érzésű, az tanuljon előbb a kárvallottól tisztességet, emberséget s ha vele is történnék — mitől Isten mentsen — hasonló szerencsétlenség, ő is tapasztalná Isten után a csapáson segítő égi és földi kezet. Nagy Lajos. Különfélék. Királyi kitüntetés. Őfelsége a király Lasz- ner Gusztáv rendörfötanácsosnak, nyugalomba vonulása alkalmából a magyar nemesságet »felsőbányái* eiönévvel adományozni kegyeákedett. Kitüntetés. A király Mike Imre nagybányai főerdómérnöknek az erdötanácsosi címet és jelleget adományozta. MennyegzŐ. E hó 9-én tartotta kolozsvári Kiss Ferenc földbirtokos esküvőjét Pázsit Irénnel, dr. Wagner Józsefné húgával, Halason. Előléptetés. Őfelsége a király Leittier Emil szatmári kir. törv. bírót a VII. fizetési osztály 2-ik fokozatába nevezte ki. A vármegyei közgyűlés elmarad. Mint értesülünk, Szatmárvármegye törvényhatósága a febr. hó 26-ára kitűzött rendes közgyűlés, melyen a vármegyei tiszti főügyész fel volt véve, nem lesz megtartva. A törvényhatóság ugyanis kimondta, hogy évenkint 4 rendes közgyűlést fog tartani, igy február hóban is; de mivel a szabályrendeletnek a rendes közgyűlések szaporítására vonatkozó 30 napi kihirdetési ideje a fent jelzett napig nem jár le, igy a közgyűlés meg nem tartható. Felsőbánya város képviselőtestülete 17-én délelőtt tartotta havi rendes közgyűlését. A közgyűlésnek 18 tárgya volt s azon volt a folyó évi költségv eíés is beterjesztve. Szatmárvármegyei Baedeker. A Magyar Turista-egyesület egy magyar Baedekert szándékozik kiadni az országról. Az ismertetés vármegyék szerint lesz csoportosítva és nemcsak megismerteti a vármegyét, hanem Útmutatóul is szolgál. Szatmárvármegye ismertetését Farkas Jenő polgármester készítette el érdekes és alapos, könnyen áttekinthető tartalommal és formában. A munka bírálatára ide iktatjuk dr. Thirring Gusztáv egyetemi m. tanár a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója és a Turista-egyesület elnökének Farkas Jenő polgármesterhez intézett levelét, melyben a következőket Írja: »Mélyen tisztelt Polgármester Ur! Szatmárvármegye ismertetését, melyet a Magyar Baedeker részére méltóztatott elkészíteni, megkaptam. Nehezen tudok szavakat találni köszönetem kifejezésére azon nagy és értékes munkáért, melyet részünkre végezni méltóztatott. Valóságos monográfiája ez a vármegyének, mely a legmagasabb igényeket is kielégíti. Ha valamit sajnálok, úgy ez csak az, hogy a munkálat sokkal terjedelmesebb, semhogy egész terjedelmében közölhetnénk s igy erős rövidítéseket kell majd alkalmaznom, hogy a Baede- kerben megengedhető kereteket betarthassam. Remélem azonban, hogy ezen rövidítéseket a munka értékének csökkentése nélkül, inkább a jelentéktelenebb részletek összevonásával vagy rövidítésével fogom keresztül vihetni és hogy ez a munka kerekdedségéböl és alaposságából nem fog semmit sem elvonni. Úgy gondolom továbbá, hogy a munkát úgy, amint megvan, a maga egészében is ki kellene adni. Olyan részletes helyi Baedeker ez, mely a vármegye területén bizonyára számíthatna elterjedésre és jó szolgálatot tenne a helyi közönségnek is. Ha tehát mélyen tisztelt Polgármester Ur ezt jónak találná, annak idején az egész kéziratot — a Baedeker részére történt felhasználás után — e célra visszaadnám, mert ez a különkiadás már ott a vármegyében volna eszközlendő. Újból kérem mélyen tisztelt Polgármester Urat, fogadja fáradozásáért és azon nagy és lekötelező szolgálatért, melyet egyesüpedig, miután az utkanyarokat átvágó gyalog- utakon mehetünk, 3-31/, óra, A várostól szintén keleti irányban a már- \ marosi úttól jobboldalt gyalog 20 perc alatt Felsőbánya város vízvezetékének víztartójához mehetünk el, ami annál kedvesebb kis séta, mert a víztartó környékén egész közel megtekinthetjük a vízmű forrásfoglalásait s igen szép kilátásunk van délfelé nemcsak a városra, ! hanem a távolabbi vidékre is. E kilátás sokkal szebb és tágasabb, ha a víztartótól fölmegyünk a felette keletre emelt (Siegmeth) Teréz pihenőre. Ennek megjárása oda s vissza 2 órát vesz : igénybe. A máramarosi ut mellett a várostól gyalog 20—25 percre van a kir. bányakincstárnak Fő- j völgyi nevű zúzája, amely egyike az ország j legnagyobb és legmodernebbül berendezett zúzóinak; villamerőre van berendezve. Meg- j tekinthetjük itt az érczúzást, az ércmosást, a külömböző ércek elválasztását és az arany- 1 fogást is. Itt megjegyezzük, hogy úgy a kincs- j tári bányákat, valamint a zúzó s egyéb műveket a bányafőnök engedélyével lehet meg tekinteni, ki azt nemcsak megengedi, hanem | gondoskodik arról is, hogy az idegenek az egyes j látnivalóknál magyarázatban részesittessenek. A Fővölgy zúzótói keleti irányban halad a Fövölgyi árok, mi a fővölgyi zúzóra vezeti a vizerőt, igen kellemes sétahely mindenütt fák árnyában s közepe táján egy a kirándulók részére készített pihenő helylyel A fővölgyi zúzótói az árok végéig a séta egy óráig tart. A városból a nagybányai-utcából északra nyiló Borkút utcán 20 - 30 perc alatt a kir. bánya- ! kinestár nyugati aknájához jutunk, ahol meg kezdődik az u. n. JVyugoli árok. Az akna alján levő úttól északi irányban 10 percre van a Borkút nevű kénes savanyu vizforrás; kellemes környéke miatt kedvenc,' közelebbi kiránduló hely. A jfyugotl árok hasonló a keletihez, azzal a különbséggel, hogy közelebb van a városhoz s igy könnyebben járható be. E helynek egyes pontjairól igen szép kilátás kínálkozik a fentebb leírt Bányahegy nyugoti s a város egyes részeire. Az árok mentén van a Katona Béla pihenő (a várostól 1—U/a órára) honnan a szelíd gesztenyefákkal beültetett réteken át jöhetünk vissza a városba. Ez árok mellett haladva, kényelmesen elsétálhatunk az éjszaki hegytömegek közé ékelt Kisbánya községig, melynél jobban elrejtve fekvő zugot alig lehet képzelni; a hegyek a szó legszorosabb értelmében körülzárják és fölöttük sziklasisakjával a komoly Rozsály uralkodik. Valóságos svájezi táj. A községen keresztül csörgedező patak fölött néhány savanyu- viz forrás is van. Kisbányáig az árkon az ut 11 kilométer s ezért már inkább nagyobb kirándulásszámba mehet; de aki ez erdőségek és hegyek közé rejtett kis oláh községet s egész séges, szép tipusu lakosságát megakarja ismerni, örömest szán e kirándulásra egy egész napot is. A község északi oldalán kezdődik az a gyalogút, amelyen 2*/s — 3 óra alattt akár gyalog, akár lóháton a Bozsály (1307 m) tetőt elérhetjük. Már magának a gyalogúinak oly szép részletei vannak, hogy azokért is érdemes az utat megtenni. A tetőről pedig nagyon szép kilátás van, különösen délnyugatnak s a Gutin- hegy felé. Igen érdekesek még a Rozsálynak különféle sziklaalakulatai is. Kisbánya községet különben a várostól nyugatra eső mümalomhoz vezető utón a bájos Szent János völgyön át mindenütt a kristály- tiszta, hasonnevű patak mellett gyalog 1—lVa óra alatt, kocsin pedig V2 —•/* óra alatt érhetjük el. Ez ut második felében van a Herzsa bányatelep, mi szintén kellemes kirándulóhely. Itt be lehet menni a bányába, amelynek elég könnyen járható tárnáján V2—s/4 óra alatt át lehet menni a fernezelyi völgybe, hol a bánya zúzdája és kohója fog fölépittetni. A Feketehegy A várostól délkeletre fekvő, 1243 m. magas Fekete-hegy egyik legszebb és leghálásabb kiránduló helye Felsőbányának, hová az Él leírásánál említett kereszttől nagyobb ke-' rülő utón lóháton, de 3—4 óra alatt a városból gyalog is kényelmesen fel lehet jutni. Az ut a völgynek éjszak felé kanyarodásánál kezdődik j s majdnem állandóan keleti irányban tart. De j közelebbi s jobb útja az, ha a városból a már- marosi utón megyünk a Keringő nevű utfor- dulóhoz (kocsin 20 perez, gyalog 30—40 perez). Innen két, egész két és fél óra alart felmehetünk a tetőre. A Fekete-hegy alsó része itt-ott I fiatalabb, helyenként pedig ős bükkös erdőség- í gél van körülvéve, melyben folyton kellemes árnyékban haladhatunk. Magát a hegyet csak akkor láthatjuk, ha egészen a tető alá érve a sürü erdőségből kijutunk. Maga a hegytető közepén kissé emelkedett, körülbelül 800-900 holdnyi kopár, fátlan sik terület, mely hegyifüvei, vastag puha mohával s helyenként fekete
