Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)

1913-02-06 / 3. szám

Felsőbányái Hírlap

szinüleg a folyó évben törvényileg országosan rendezve lesz, ennek elkövetkeztéig úgy a rendőrőrmestert, mint a legénységet fasegélyben részesíti és részükre egyenkint 16 ürköb- méter tűzifát engedélyez ez évre.

7. Olvastatott Almássy Ferencz kérvénye fizetésjavitás iránt.

Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés haíározatilag kimondja, hogy Almássy Ferencznek indokolt kérelme folytán a folyó évre 32 ürköbméter füzifát segélyképen utalványoz.

8. Olvastatott Reichinger Ferenc kérvénye fajárandóságának emelése iránt.

Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés úgy Rsichinger Ferencnek, mint a többi városi szolgának egyenkint 16 ürköbméter tűzifát utalványoz a folyó évre segélyképen, a háziszolgának pedig, kinek természetbeni fűtése van, 16 ürköhmér tűzifa értékének megfelelő 48 korona összeget engedélyez.

9. Olvastatott a Ganz-cég válasza a 10000 koronás kölcsön ügyében.

Közgyűlés a gazd. és pü. bizottság javaslatától eltérőleg Stoll Béla ügyész felszólalása után egyhangú határozattal kimondja, hogy a 100,000 korona kölcsön ügyében való döntés előtt ragaszkodik azon kívánságához, hogy az évi kösvilági(ási bér Felsőbánya város javára is leszállittassék abban az arányban, mint az Nagybányán történt, hol a 9500 K közvilágítási dij helyett a város csak 500 koronát fizet. A Nagybánya város javára tett 9000 korona engedmény által az üzem jövedelme ennyivel csökkent aminek 78-aci része vagyis 1125 K a szerződések értelmében Felsőbánya várost illette volna. Az engedményt akkor a cég csakis Felsőbánya város meghallgatásával és beleegyezésével tehette volna.

Közgyűlés megbízza a polgármestert, hogy az engedmény iránt a Gaaz-céggel és annak utján Nagybánya várossal a legsürgősebben tárgyaljon.

Rákóczí-estély.

Sok embernek szinte idegenül hangzik, hogy manapság valahol még hazafias estélyt rendeznek. A korszellem valahogy túlhaladt a sovinismus egészséges megnyilvánulásai felett s bár a hazafias érzület táplálására talán soha nem volt nagyobb szükség mint most, azt sem a modern élet, sem a belső, lelki szükséglet nem tartja éltető elemnek s nem adják meg neki azon — hogy úgy mondjam -- társadalmi és szellemi positiot, melyben még nem is olyan régen beragyogta a magyarság egész életműködését. A Rákóczi kultusz pedig épen olyan, mely az emberi nagyságnak, önfeláldozó hazafiságnak, mély vallásosságnak legszebb példáit eleveníti föl és a nagy férfiú emléke iránti hódolatnak nem is lehetne maradandóbb és vonzóbb formája, mint a melyben dal, zene felolvasás és szavallat egymást váltogatva akár közvetlenül, akár közvetve valamely szép nyuj - tásával ünnepélylyé avatja a visszaemlékezést

Felsőbánya Rákóczi estély rendezéséi tűzte ki. A polgármester kezdeményezésére, ki egy régebbi hazafias közgyűlési határozatnak is megújuló érvényt óhajtott szerezni. Készséggel vállalkozott egy egész kedves társaság, hogy képességeit felajánlja Rákóczi estély rendezésére Az estélyt műsora valóságos ünnepélylyé emelte. Az egészséges és minden szépre, jóra fogékony kedélyek összetudták már előre egyeztetni az ünnepély tendenciáját és mélyhatását az utánna hirdetett táncmulatság vidámságával; a harmóniát nem zavarta a komoly és vidám hangulat egymás mellé helyezése, mert az estély lelkesítő és élvezetes benyomásai szépen átolvadtak a legkedélyesebb báli hangulatba.

A február hó 1-én tartott Rákóczi estély minden tekintetben fényesen sikerült. A szereplők és rendezők fáradozásuknak leggazdagabb jutalmát élvezhették. Már az előjelekből látni lehetett, hogy az estély iránt igen nagy az érdeklődés, de a táblás ház felülmúlta a várakozást. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy ott volt egész Felsőbánya. Jól esett látni a föl- pezsdült kedélyt, a feszült várakozást az előadás megkezdésére. Igaz a műsor sokat és szépet Ígért, de ritkán lehet tapasztalni a teljesen kielégített várakozásnak azon derült élénkségben kitörő megnyilvánulásait, mely az előadás után a közönségen úrrá lett.

Bár az estély kezdete fél 8 órára volt kitűzve, 8 óra is eltelt, mikorra a közönség felvonult. Végre szétnyílt a függöny és a zongoránál láttuk az első szám szereplőit, Torna- sovszky lmrénét és Csausz Gabiczáb. A mestert és a tanítványt. Liszt Ferencz Rákóczi indulójának erőteljes akkordjai végig zengtek a termen és a közönség fogva volt a darab és előadásának hatásával. Aki kritikus füllel hadgatta a zongorát, az egy precíz, nagy gonddal feldolgozott és öntudatos zenei készültséggel teljes játékot hallott, aki csak élvezni akart, azt elragadta az a finomságaiban is kitörő erő, melyet hivebben és megértőbben alig lehet visszaadni. A kitünően sikerült előadást a közönség óriási tapssal jutalmazta. Tomasovszky Imréné kettős sikert aratott, nem csak a saját kiforrott játékával, hanem az ő kitűnő zongora tanítói rendszerének fényes példájával. Csausz Gabicza pedig büszke lehet, hogy egyenlően osztozhatott mesterével a sikerben. Játékának tisztaságát, előadásának nyugodtságát és biztonságát őszintén megcsodáltuk Remélhetőleg többször fogjuk hallani és látni a színpadon kedves szereplésével.

Ezután Farkas Jenő tartott felolvasást II.

gitésére szolgál, három irányban kíván intézkedni lakosság helyzetének javítására.

1. A nagysomkuti járás íulterheltsége folytán szükségessé vált szolgabiró szaporítás, esetleg a járás megoszlása alkalmából a közgyűlés előterjesztést tesz a törvényhatóságnál a nagysomkuti és nagybányai főszolgabírói járásoknak 3 járásra való felosztására s a harmadik szolgabirói járás székhelyének Felsőbányára való helyezésével egy felsőbányái járás alakítására. A felosztást oly előnyösen lehetne eszközölni, hogy a nagysomkuti járás községeinek egy része a nagybányai járáshoz csa- tolfatnék; néhány északkeled községből és a nagybányai járás keleti községeiből alakíttatnék a felsőbányái járás. A felosztás Nagybánya város és a nagybányai járás sérelme nélkül volna keresztül vihető. Egy járási központ elnyerésének előnyei a város lakosságára, az iparos és kereskedő osztályra nézve kézzelfoghatók.

2. Közgyűlés a kir. járásbíróság ügyét az országgyűlésnél kísérli meg szorgalmazni, ahol általában a város helyzetét is feltárja a kérni fogja, hogy a várost a kormány fontos nemzeti feladatainak teljesítésében támogassa s hívja föl a szakminisztériumokat, hogy .intézmények létesítésével erősítsék és tejlesszék Felsőbányát, melyben ezekhez a feltételek meg vannak, csak az eszközökkel nem rendelkezik.

3. Felsőbánya város gazdasági életének fejlesztésére a közgyűlés a földmivelésügyi miniszterhez folyamodik, hogy az erdei és havasi közlegelők létesítésére, átalakítására és javítására a várost államsegélyben részesítse oly- képen, hogy az ezen czéiokra felveendő mintegy 50 000 K kölcsön amortizációs költségeinek felét megtérítse. Az 1500 korona körüli évi törlesztés, mely a városra esnék, nem jelentene nagy terhet és azt nehézség nélkül lehetne az évi költségvetésbe beleálütani, mely kiadás megtérülne részben a legelőbérekből, részben a lakosságnak nyújtott gazdasági előnyök eredményéből.

5. Olvastatott Szász János kérvénye bérleengedés iráni.

Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés haíározatilag kimondja, hogy Szász János javára a Szakadás rét múlt évi béréből le nem enged, mert a múlt év kedvezőtlen eredménye az előbbi évek hasznával kiegyenlítődött és a város ilyen indokolatlan engedményekkel a többi városi bérlőkkel szemben precedenst nem szo'gáliathat.

6. Olvastatott a rendőrőrmesíer és a rendőrök fizetésjavitás iránti kérvénye.

Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy miután a f. évi költségvetés keretében a rendőrök némi fizetésjavitásban részesültek és a rendőrség javadalmazása valóhárithaíó el, s a szánkózásnak csak áldásos előnyei maradnak mng.

A stájer elnevezésű ródlit nálunk közönségesen szánkónak hívják. A szánkóknak és a legegyszerűbb és legnépszerűbb fajtája. Fából, acélból vagy vasból készük De bármilyen anyagból van, főfontosságu követelmény az, hogy a talpa acélsínnel legyen ellátva, továbbá az eleje magasabb legyen 8—10 centiméterrel, mint a hátulja, mert ez esetben a szánkózó nem csuszhatik előre és a súlypont hátra esvén, a szánkó könnyebben és gyorsabban siklik A szánkó magassága elöl 25—30 cm., hátul 15—25 cm., a taipsin szélessége pedig 15 — 20 mm. legyen. A hópályákra a szélesebb talpú szánkó az alkalmasabb. A szánkó megválasztásánál még a következőkre ügyeljünk: A talp elöl magasra legyen meghajlítva. Az ülőke zárt legyen, hogy a hó fel ne csapódjon és legjobb, ha hevederből készül, mert ezt igazítani és szabályozni lehet. Feltétlen kívánatos továbbá, hogy az ülőke elől a talpfa felhajiitott részéig érjen és ahhoz legyen erősítve. A szánkó erősségét fokozza még az is, ha az ülőkét és talpfát összekötő részek (támfalak) egy kissé hajlítva vannak A talpak szilárdságát úgy próbáljuk ki, hogy azokat egymásfelé erősen összenyomjuk és ha ezek engednek, akkor a szán gyenge. Fontos kellék még a szánnál az, hogy talpai teljesen hozzásimuljanak a földhöz. Erről úgy győződünk meg, hogy a szánt egy sima lapra helyezzük és ha azt nem érintik a talpak mindenütt, akkor hibás. A szánkók lehetnek egy és többülésüek.

"J

......- ■ * 2 3 * * * * * * * 11 »""■'■■■II I.JI ...........■»

A szánkózás technikája.

1. Ülés. A táblákat előre és rézsut terpesztve a szánkó hátsó részén foglaljunk helyet és felső testünkkel egy kissé dőljünk hátra. Sem a felső testet, sem a test többi részét ne tartsuk feszesen, mert ez amellett, hogy hamar kifárasztja az izmokat, még hátráltatja a könnyű, rugalmas mozgást és összerázza a belfő részeket is. Viszont a másik végletbe se menjünk át, tehát ne üljünk túl lazán, mert a kritikus helyzetekabn, amikor fékezni, vagy oldalt dőlni kell, avagy a szánkó a talaj egyenetlensége miatt megugrik, készületlenek leszünk és esetleg nem kerülhetjük el a lefordulást, vagy a balesetet. Kezdő szánkózó, amikor egy szelíd lejtőjű pályán hozzáfog a szánkózás elsajátításához, elöl is foghatja a szánkót. Ennek az az előnye, hogy a karok is segítenek a kormányzásban. De mihelyt kissé biztosan ülünk fogjuk a szánkót hátul és dőljünk hátra. A leo- beni és főnix szánkókat, tekintettel arra, hogy az elejük föl- és hátrafelé van hajlítva, elől is foghatjuk. A lábakat, amint már emlite volt, rézsut előre terpesztve, az alsó szárt egy kissé előre irányítva, térdben mérsékelten hajlítva, a sarkot pedig a pályatest felé irányítva és kissé emelve tartjuk. Tekintet előre. A többüléses szánkókban a vezető a térde mellett, vagy egy kevéssé előtte fogja meg az ülötámfát, a hátsó hátrafelé dől és a hátsó támfát fogja meg. A közbelevők úgy ülnek, mint az együlésesnél, csak a támfát oldalt fogják. A szánkó kötelébe, mint valami gyeplőbe kapaszkodni nem szabad, mert

ez felette bizonytalan s veszélyes ülés. Menetközben az ülés az ut irányának és lejtőjének a változása szerint többször változást szenved.

2. Indulás Kezdő szánkózó előbb helyezkedjék jól el a szánkón, ha ez megtörtént, a két sarkát vágja egyszer-kétszer jól bele a hóba és igy rúgja magát előre; ugyanekkor hajoljon egy kissé előre és rántson egyet a szánon a karjával. E műveletek után a jó pályán a szán azonnal megindul, kevésbbé síkos pályán többször kell végezni ezt az eljárást s amint a szán mozgásba jön, rögtön hátra keli dőlni, ez a mozdulat maga is lendületet ad a szánnak, Haladók úgy indulhatnak, hogy féilábbal a szánra térdelnek, a másikkal előre rúgják magukat s amikor a szán lendületbe jött, hirtelen elhelyezkednek a szánon. Ez esetben nagyon ügyeljünk arra, hogy a gyors lendülésnél egyensúlyunkat ne veszítsük el. Többüléses szánkónál vagy mindenki elfoglalja helyét és a fent leirt módon a sarkak rúgásával igyekeznek indítani, vagy pedig az utolsó fut a szán után és amikor az megindult, gyorsan helyére ül.

3. Kormányzás és fékezés. A kormányzás

célja a szánkónak irányt adni és a felfordulást

megakadályozni. Fékezést akkor használunk, ha

a szánkó menetét lassítani óhajtjuk, vagy megállani akarunk. A kormányzás a sarkakkal és a

felső test oldalt hajtásával történik. Még a legjobb pályán is állandóan ügyeljünk a kormányzásra, mert különben a száukó mindjárt félre siklik. Mindig azzal a sarokkal érintsük a talajt, a

merre fordulni, illetve az irányt változtatni akarjuk, ugyanekkor a felső testtel is a szándékolt