Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)
1913-02-06 / 3. szám
Felsőbányái Hírlap Rákóczi Ferencről. Rákóczi jellemét festette olyan gazdagsággal, amilyent a nagy férfiú megérdemel. A felolvasó szavaiból ki látszott meny- nyire rajongója a nagy fejedelemnek és a nagy jellemvonások között ki tudta keresni azokat az aprólékos megnyilatkozásokat, amikből valakinek nagyságát sokszor jobban meg lehet világítani s amelyeket csak egy szenvedélyes Rákóczi búvár tud észrevenni. A lelkes, de keresetlen, frázisoktól mentes, sikerült felolvasást a közönség a legélénkebb figyelemmel kisérte és nagy hatást tett a hallgatóságra A felolvasást erősen megtapsolták és megéljenezték. A komoly felolvasásra jóleső változatossággal Kilián Béláné dalai következtek Torna- sovsxky Imréné zongorakisérete mellett Székács »Fülembe cseng egy dal« és Farkas—Schmid »Amig tavasz lesz és rózsa«. Finom művészi dalok, melyek mintha csak az előadónak Íródtak volna. Gyönyörűen énekelt Kilián Béláné. Csengő tisztasággal, finom, leheletszerű modu- latioval. A zenedei képző kiérzett előadásából, mely fegyelmezett, színes és művészi kvalitásokban bővelkedő. Kár, hogy szerénysége visz- szatartja gyakoribb szerepléstől, mert éneke igazi élvezetet szerez. Az ujrázó tapsviharra elénekelte még Krüzselyi—Mihalovics »Hópehely* cimü dalát ugyancsak nagy sikerrel és hatással A milyen erőteljes volt Tomasovszky Imréné zongora szerepében, olyan művészien finom, diszkrét és simulékony volt a kíséretben, mely- lyel az éneket tökéletesen érvényesülni engedte, ami annál nehezebb volt, mert a kiséret több helyen teljesen önálló a daltól. Az első szakasz utolsó pontja a dalárda szereplése volt. Az újonnan alakult úri dalárda ezúttal lépett először a nyilvánosság elé A dalárda karmestere Diozig Béla. Tenor I: Hal- dinszky József, kit külön ki kell emelnünk szép és erős hangja miatt, melylyel egyedül énekelte a tenor I-et. Tenor II: Alexy Pál, Magyar László, Rácz Pál. Basszus 1: Háder Ferencz. Puskás Ferencz, Dr. Tóth Gábor. Baszzus II: Bradofka Frigyes, Haraszt Gyula, Pap Márton. A dalárda szereplése elé nézett a közönség talán a legnagyobb várakozással és nem hiába, mert olyan sikert aratott, ami ilyen fiatal egyesülésnél a legnagyobb ritkaság. Szabolcska Mihály—Révfy Géza * Sir a nóta magyar nóta« czimü gyönyörű műdalát énekelték igen szépen, precízen, erőteljesen és mégis finom árnyékolással. Az összhang tiszta és meleg, a kitartások és elvágások a legfegvelmezettebbek voltak. Meglátszik a dalárdán Diczig Béla szakavatott vezetése, ki a szatmári papnöveldének is éveken át karmestere volt és hogy a tagokat a legnemesebb ambitió és dal szeretető vezeti. Szűnni nem akaró tapssal fejezte ki a közönség lelkesedését a szép előadás fölöttEzután 10 perces szünet következett, mely alatt Ádám J. zenekara kurucdalokat adott elő. irány felé oldalra és a rendesnél valamivel hátrább hajolunk. Minél erősebben érintjük lábunkkal a talajt és minél jobban hajolunk oldalt, a kanyarodás annál erősebb lesz Jobb idejében, tehát korán elkezdeni a fékezést, mint hirtelen, mert ha tulerősen vágjuk sarkunkat a hóba, a szán gyorsan megfordul és ilyenkor borul fel legkönnyebben. A jobbra vagy balra történő kihajlás mindig a csípőből, tehát csak a törzsnek az elhajlásával történjék ; az altest mozdulatlan marad, mert ez tartja a szánkót egyensúlyban Erős lejtőnél, ha a szán futását lényegesen akarjuk csökkenteni, a lábszárakat — tcrdben meghajlítva — egész talppal rányomjuk a talajra, a szánkó elejét egyidejűleg úgy emeljük, hogy a két alkart erősen a combra nyomjuk. Ily módon történik a megállás is. Fordulónál a kezdő mindig fékezzen, sőt ajánljuk, hogy vegye két részletbe a fordulót, vagyis álljon meg a forduló közepén és azután haladjon tovább. Többüléses szánkónál a kisebb irányváltozást a vezető eszközli és pedig olyképen, hogy a láb belső élét könnyedén a talajhoz érinti. Erősebb irányváltoztatásnál, főleg a fordulóknál, mindenki közreműködik, de csakis a vezető vezényszavára, e nélkül senki se végezzen kormányzást, vagy fékezést. Vezényszavak: Fék! Jobbra 1 Balra! Erősen! Egyenest I Úgy a fékezés, mint a kihajlás simán, egyöntetűen történjék. Általános szabályok kezdő szánkózók részére. Indulás előtt vizsgáljuk meg jól a szánunkat, A II ik szakasz Háder Ferenoz hegedű- játékával kezdődött Tomasovszky Imréné zongorakisérete mellett. Huber Sándor Rákóczi kesergőjét adták elő. A kurucz bánat minden fájdalma és keserve benne van ebben a darabban, amit Háder Ferencz hegedűjével igen szépen adott vissza. Nagyszerűen eltalálta a dalnak hangulatát és tisztán, finoman csengett minden hangja. Kevesen tudták, hogy Háder ilyen szépen hegedül s meglepetés volt a közönségnek fellépése, melylyel nagy sikert aratott. Kitűnő partnere volt zongorakiséretével Tomasovszky Imréné, ki csak sikereit szaporította evvel a zeneszámmal. A közönség hatalmasan megtap solta a szereplőket. Pap Erzsiké szavallata következett ezután Pap Elluska zongora kísérete mellett Br Eötvös József »A vár és kunyhó« cimü örökcsep költeményét Staub Lénárd zenéjével csak élvezettel lehet hallgatni, melyet Pap Erzsiké sok bájjal és igen kedvesen szavalt Pap Elluska zongora kísérete igen jó volt és nagyon szépen egészítették ki egymást. Kedves jelenség volt a két testvér szereplése. A közönség nagy és hosszan tartó tapssal fejezte ki tetszését. A szavallatot énekszám követte, mit Diozig Béla adott elő és zongorán Kilián Béláné kisért A Gyárfás —Kerner: »Rákóczi stafétája« cimü müdal fülbemászó busongó melódia. Diczig Béla nagyon szépen, csengő finomsággal, melege;), majd erőteljes tömörséggel énekelt. Iskolázott, nagy terjedelmű hangjában nagyon sok kifejezés van, melylyel különösen az érzéssel teljes dalokat gyönyörűen tudja előadni. A tomboló ujrára Zsomori—Lányi »Régi nóta« és Lányi »Devecserben« cimü 2 dalát adta elő. A legutóbbira Rácz Pál külön, találó és ügyes szöveget irt. A közönség nehezen nyugodott bele, hogy Diczigtől több dalt nem hallhatott. A szép dalokhoz a zongora kíséretet Kilián Béláné játszotta kitűnő zenei érzékkel és a nála már megszokott rouíinnal. A kiséret méltó volt az énekhez s a kettő együtt finom harmóniába olvadt össze. A műsort a dalárda éneke zárta be. Lányi Ernő »Uj kuruc nóta« cimü dalát énekelték épen olyan szépen és precízen mint az elsőt. A dalárdái technika ebben a dalban még jobban érvényesült és teljessé tette a sikert. A közönség hosszas tapssal búcsúzott a szereplőktől. Ezzel véget ért a kitűnő és minden részében fényesen sikerült, ünnepélynek és- hangversenynek beillő Rákóczi-estély. A közönség egy perc alatt összevegyült és élénk vidám ismerkedés kezdődött, melyen se vége se hossza nem volt a megérdemelt dicséreteknek és a szereplők ünnepléseinek. A türelmetlen rendezőség a székeket gyorsan szétbordatta és Ádám Jóska hamarosan ráa kötelet rajta erősítsük meg, ruhánkat gomboljuk be, sapkánkat szorítsuk fejünkre, s úgy a szántaipat, mint a cipőket tisztítsuk meg a reájuk tapadt hótól. A kezdő aránylag szelíd lejtőn sajátítsa el a szánkózás technikáját s csak azután merészeljen meredckebb száukóutra áttérni. Ez utóbbiaknál eiöbb ismerjük meg a pályatestet és először csak részletekben tegyük meg az utat. Ha a pálya fagyos, fokozott óvatosság ajánlatos. Egyáltalán figyelmünket mindig a pályára összpontosítsuk. Aki elgondolkozik, azzal könnyen történhetik meg a baleset. Vakmerők sohase legyünk Egymás mellett, vagy közvetlen egymásután indulni nem szabad. Akadályoknál ne az akadályt figyeljük, hanem a jó utat. Erős havazáskor, mikor nehezen lehet látni, legyünk elővigyázatosak, mindkét szemünket egyszerre ne csukjuk be, hanem inkább felváltva, hol egyik, hol a másik szemünkkel hunyorítsunk, Legyen mindenki szánkózó társaival szemben figyelmes, udvarias; ha bajban vannak, segítsünk rajtuk, főleg azonban a gyermekekkel szemben viseltessünk szeretettel és szükség esetén lássuk el őket tanáccsal. Baházat. A ruha alig legyen melegebb valamivel a rendesnél, mert a túlsók ruhában megizzadunk és igy biztosan kitesszük magunkat a meghűlés veszélyének. A másik szempont, a mire mindenkor figyelemmel kell lennünk az, hogy a nyakot, karokat, térdet és bokát szabad mozgásában semmi se akadályozza. A fejre kalapot ne tegyünk, hanem sipkát, amely ne legyen túl- meleg, de mindenesetre fülvédővel legyen ellátva, zenditett egy ropogós csárdásba. A közönségnek kis része távozott csak el a többi ott maradt, hogy részt vegyen a mulatságban. A tánc, mulatság nagy kedvvel és fiatalos hévvel folyt le. Az előadás kellemes emlékei az egész estére nyomot hagytak a jókedvben, a fesztelen hangulatban, mely 5 óráig nem lankadt. A Rákóczi-estély sokáig nem fog feledésbe menni a feísőbányaiak emlékében. Különfélék. Személyi hírek. Nagy Gábor pénzügyi titkár Nagykárolyból hivatalos ügyben városunkban járt. — Tichy Gyula nagykárolyi gazdasági felügyelő és dr. Csiszár Kálmán miniszteri titkár hivatalos ügyben Felsőbányára érkeztek. Kinevezések. A király Abaházi József nagybányai, dr. Berényi Antal és dr. Bacsinszky Ödön nagysomkuti járásbirősági aibirákat járásbirákká nevezte ki. Kisorsolt esküdtek. A szatmári kir. törvényszéknél a legközelebbi esküdtszéki tárgyalások f. hó 17-én kezdődnek. Az esküdtszéki cikklusra Felsőbányáról Dacsek Péter kereskedőt és Lite- ratv Zsigmond ny. körjegyzőt sorsolták ki. Uj szolgabirói állás. Teleki Jenő gróf nagysomkuti főszolgabíró, tekintettel járásának felszaporodott ügyforgalmára s a területén levő 41 községre, a főispánhoz előterjesztést tett egy újabb szolgabirói állás szervezésére. A felsőbányái takarékpénztár rendes közgyűlése f. hó 2-án folyt le. A közgyűlés az elnöklésre Farkas Jenő igazgatót, a jegyzőkönyv vezetésére Nagy J. Károly főkönyvelőt választotta mag A jegyzőkönyv hitelesítésére Likker Károly és dr. Moldován Ferenc kérettek fel. Farkas Jenő igazgató a zárszámadást a közgyűlés elé terjesztette, mit a közgyűlés elfogadott Elnök kifejtette a műit pénzügyi év kisebb hasznának okait, melyek köztudomásúak és azokat a közgyűlés is megnyugvással vette tudomásul. Azt azonban az elnök bizonyára szerénységből hallgatta el, hogy az intézet a mostani nehéz gazdasági viszonyokat és pénzszükséget sem az adósok méltánytalan zaklatásával, sem a hiielkeresők helyzetét uzsorakamatok követelésével nem használta ki, míg más intézetek az előbbi éveknél is nagyobb haszonnal zártak. Az intézet forgalma majdnem 3 millió korona volt. Nyeresége 19238 K 45 f. Részvényenkint 25 koronái oszt. Van 160 000 K alaptőkéje, 65 700 K tartaléktőkéje, 22 000 K nyugdíjalapja. Az idén tartalékra 6700 koronát, nyugdíjalapra 500 koronát tesz. Betétje 1,512.584 K 74 fillér. Stoll Béla meleg hangon emelte ki az intézet szolid helyzetét és humánus eljárásait és köszönetét fejezte ki az igazgatóságnak, felügyelő bizottságnak és tisztikarnak működésükért. Indítvány nem tétetvén, elnök a közgyűlést be_ A felsőtestre egy meleg inget vegyünk (Jéger inget) erre mellényt s felül egy sveatert, vagy egy meleg rövid kabátot. A nadrág lehet bármilyen szabású, mégis legjobb a lovagló nadrágforma. Mindenesetre használjunk azonban allábszárvédőt, például vadászharisayát, vagy rövid bőrvédőt, de sohasem kamásnit, mert ez hamar megtelik hóval. Cipőnek jó a bakancs, vagy a fűzős hegymászó cipő, amelyre azonban különleges vasalásokat ne tétessünk, mert ezek a pályát rontják. A keztyü meleg és hosszuszáru legyen. A nők a szoknya alá (amely a rendesnél valamivel rövi- debb legyen) húzzanak melegebb nadrágot. Fűzőt ne használjanak. Egészségi szabályok. A szánkózás csak addig jótékony, amig tulságba nem visszük. Ha agyonfárasztjuk magunkat, a test egyes szervei kimerülnek, ellentáiló képességüket elveszítik és igy egészség helyett betegséget szerzünk. Sohase mozogjunk oly gyorsan, különösen hegynek föl, hogy megizzadjunk, mert igy hamar meghűlünk. Viszont egy helyen se álldogáljunk soká, mert ez is áíhülésre vezet. Mindig az orron keresztül vegyünk lélegzetet és iparkodjunk arra, hogy a lélegzés (úgy a ki-, mint a belélegzés) mély legyen. Mindig kipihenve, jól kialudt testtel és sohasem megterhelt gyomorral menjünk szánkózni. Szánkózás alatt sem dohányozni, sem pedig szeszes italt magunkhoz venni nem szabad.
