Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)
1913-02-06 / 3. szám
3. szá.m. XVIII. évfolyam. 1913. febrxxáir felsöbánm hírlap TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő : Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. | Egyes szám ára 20 fillér. DR MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Városi közgyűlés. F. hó 1-én tartott rendes közgyűlést a városi képviselőtestület. Az idei költség- vetést közgyűlés en block elfogadta, miután az a képviselőknek 2 hét előtt ki lett osztva és minden városatyának módjában volt azt áttanulmányozni. A költségvetés irányelvei, hogy a bevételek rigorosuabban a kiadások bőségesebben lettek felvéve, a számbeli eredmény mellett, mely bár fölösleget nem, de hiányt sem mutat, bizto- sitják a költségvetés nyugodt realismusát és a képviselőtestület ezt vita nélküli határozatával honorálta is. A közgyűlés a Ganz-cég részére szükséges 100,000 korona kölcsön fölvételét a közvilágitási dijnál nyújtandó kedvezményhez kötötte, minek legalább részbeni teljesítését a város az egyenlő méltányosság elve alapján a Ganz-cégtől elvárja. A többi tárgyak lényegtelenek voltak és valóságos fakiosztást hoztak a kérelmező városi személyzetnek. Részletes tudósításunk a következő. Farkas Jenő polgármester a közgyűlést d e. 11 órakor nyitotta meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére Pap Márton, Likker Károly és Nagy Lajos képviselőket kérte fel. Tárgysorozat előtt elnök üdvözölte Újhelyi András és Münnich Sándor megjelent képviselőket, kik a f. évre virilis jogon lettek a képviselőtestület tagjai. 1. Olvastatott a város gazdasági pénztárának, egyéb alapjainak és a községi közmunka adónak 1913. évi költségvetése. A gazdasági és pénzügyi bizottság által tárgyalt és közhírré tett Felsőbánya város gazdasági pénztárának egyéb alapjainak és a községi közmunka adónak 1913. évi költség- vetését, mely ellen a 15 napi kihirdetési határidő alatt észrevétel senki részéről be nem adatott, közgyűlés elfogadja, jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjeszteni határozza. A költségvetést a következőkben állapítja meg : 1. Gazdasági pénztárnál : rendes bevétel 150 594 K 06 f átfutó » 33 800 K — f rendkívüli bevétel 154.701 K 48 f 1911. évi pénzt, maradv. 10 033 K 86 f összes bevétel 349.129 K 40 f rendes kiadás 190.386 K 65 f rendkívüli kiadás 125.442 K 75 f átfutó kiadás 33 300 K — f összes kiadás 349.129 K 40 f mely a bevételek összegével egyezvén, felesleg nem mutatkozik. 2. Bányekárpótlási alap pénztárnál: bevétel 122 636 K 90 f kiadás 119 636 K 90 f maradvány 3.000 K — f 3. Erzsébet szegényápoldánál: bevétel ' 2220 K 62 f kiadás 2220 K 62 f maradvány - — K — f 4. Nyugdíj alapnál: bevétel 4099 K 38 f kiadás 4099 K 38 f maradvány — K — f 5 Viktória tűzoltási alapnál: bevétel 219 K 76 f kiadás 219 K 76 f maradvány — K — f 6. Hid alapnál: bevétel 183 K 91 f kiadás 183 K 91 f maradvány — K — f Cselekvő vagyon 1.154 959 K 14 f Szenvedő vagyon 232.417 K 52 f tiszta vagyon 922 541 K 62 f Községi közmunka adónál: előirányzati bevétel 1042 K — f »' kiadás 1042 K — f maradvány — K — f 2. Olvastatott a Földmivelésügyi miniszter rendelete az állatorvos fizetésének megállapítása iránt. Gazd. és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a miniszteri rendelethez képest a városi állatorvosi állás javadalmazását az 1912. évi LVII. t.-e.-ben a D. táblázat szerint a X ik fizetési osztály IlI-ik fokozatába sorozza s az ennek megfelelő törzsfizetést és lakpénzt állapítja meg. Az állatorvos eddig élvezett faiiletményét a megválasztandó uj állatorvosnál beszünteti mivel az állatorvos sokkal előnyösebb javadalmazást fog élvezni az eddiginél, viszont a város ezen többlettel meg lesz terhelve. 3. Olvastatott törvényhatósági bizottsági határozat Rumpold József teiepedési dijára vonatkozólag. Közgyűlés a határozatot, mely szerint a törvényhatóság felebbezés folytán Rumpold József teiepedési diját 100 koronáról 20 korona »felvételit dijra száliitotta le tudomásul veszi s az ellen felebbezni nem kiván. 4. Olvastatott gazd. és pü bizottság előterjesztése a város lakosságának keresettel való ellátása iránt. Polgármester és a bizottság előterjesztése folytán közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy tekintettel azon szomorú körülményre, melynél fogva a város lakossága állandóan apad, a lakosság kereset és megélhetés hiáuyában a városból el költözik s a beköltöző és birtokvásárló vidéki román elem a város magyarságának és hazafias missiójának gyönA ródli (szánkózás). — Irta: dr. (ierencsir László, — A testnevelés és a sport terén szerzett eddigi tapasztalatok kétségtelenül beigazolták, hogy a szabad levegőn űzött testmozgások jóval fölötte állanak a zárt levegőben végzett testgyakotlatok- nak. E tapasztalatot támogatja as orvostudomány is és általában a szakemberek egybehangzó véleménye. Tudjuk, hogy levegő nélkül nem élhetünk, jó levegő nélkül pedig egészségesek nem lehetünk. Táplálékot elég, ha napjában háromszor négyszer veszünk magunkhoz, de levegőt percenként 12—20-szor lélegzünk be, tehát Óránként átlag 1200-szor. Minden lélegzéskor a mérges anyagokkal, főleg szénsavval telitett vér a tüdőn keresztül oxigéndus friss levegőt nyer, amelyet a szivattyuszerüen működő szív a véredény-rendszer segítségével a test minden részébe elszállít. Magától értetődik tehát, hogy minél több az oxigén a levegőben, annál egészségesebb; és hol lehet jobb a levegő, mint kint a szabadban, főleg a városon kivül, ahol a sok füst, por. párolgás, állati és emberi légzés nem fertőztette meg azt. Ezek a mélyreható okok vezették az emberi test egészségtanával és a testneveléssel foglalkozó egyéneket arra a gondolatra, hogy a test egyes részéit és a belső szerveket fejlesztő, továbbá az anyagcserét előmozdító mesterséges mozgásokat, amelyeket eddig többnyire zárt helyiségben végeztek, kivigyék a szabad természetbe, hol a fokozottabb vérkeringés folytán megkívánható oxigén elég mennyiségben található, de ezzel egyidejűleg még arra is rávezették őket, hogy a mesterséges és gépies mozdulatokat lehetőleg természetes mozgásokkal pótolják. így születtek meg a szabadtéri sportok. Hasznuk, szükségességük, pótolhatatlanságuk lassanként átment a köztudatba, elterjedtek az egész világon s némely ága a társadalom minden rétegében divatossá vált. A szabadtéri sportok között igen nagy népszerűségnek örvendenek az úgynevezett téli sportok s ezek között főleg a szánkózás. Noha a szánkózás korántsem uj sportág, mégis néhány éve csak annak, hogy üzése nagyobb mértékben elterjedt. A szánkózásnak, mint egyáltalán minden sportnak, vannak veszélyei is, amelyeket azonban kellő előtanulmány és óvatosság mellett úgyszólván teljesen kizárhatunk. Jól teszi azért a kezdő szánkózó, ha előbb megismerkedik szánkójának szerkezetével, tulajdonságaival, a szánkózás technikájával és általános szabályaival. Ha mindenki szem előtt tartja e tanácsokat, számos baleset Csomajiolás és szitás üijtalan! >i & Felsőbányán Elvállal fehérnemüek mosását és vasalását, női és férfi ruhaneműek vegyileg tisztítását és festését. r __ a ■ a ■ ké pviselve: SII11* Ä O D O N kereskedő ur által. Csomülás és szitás >< Ilii! i
