Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)
1913-06-12 / 11. szám
XVIII. évfolyam. 11. szám. 1913. jvirxr FELSŐBÁNYÁI TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP---- MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MiNDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési á ra : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : l)p MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére • Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamálj ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Válasszuk el a politikát a közgazdaságtól. Nem a mi feladatunk, hogy az ország nagy politikájába beleszóljunk. Az ország közvéleményének hangulatát az államférfiak sajnos, csak igen kis részben kutatják a vidéki sajtó hasábjain. Mi a politikai életet csak mint távol álló figyelő és szemlélő nézzük és most, amikor ez a szó cikkünk élére kerül, csak annak a szomorú ténynek konstatálása akar lenni, hogy a politika, amely egész Magyarországon, Magyarország életének minden vonatkozásába beleszól már, annyira elhatalmasodott egész közéletünkön, hogy abba a vonatkozásba is kezd belejátszani, amely vonatkozásnak a politikai forrongásoktól és pártharcoktól teljes mentesnek kellene lennie. Az ország fennmaradásának és létének legfőbb biztositéka a közgazdasági élet és általában a közgazdaság konszolidált volta. A közgazdasági életnek elismerjük magunk is, vannak a politikával összekötött részei, de a közgazdaságnak tulajdonképen mint magában is elég erős tényezőnek teljesen önállóan kellene az ország érdekében dolgoznia. Ma Magyarországon a közgazdaság életét és a közgazdaság hullámzását nem az egyedüli mérvadó gazdasági szempontok, hanem a politika irányúja. És itt van az a pont, az az archimedesi pont, amelylyel az egész magyar glóbuszt ki lehet emelni a helyéből. Magyarország közgazdasága és közgazdasági élete még meglehetős fejletlen. Hogy e fejlenség helyébe megfelelő fejlett gazdasági élet álljon, ahoz szükséges volna, hogy a gazdasági életet kizárólag gazdasági szempontok befolyásolják. A politikának és a közgazdaságnak külöböző utjai vannak. A politika is Magyarország helyzetének javulására törekszik ép úgy, mint a közgazdaság, azonban a cél elérésére mindegyik más utat követ és a két útnak összezavarodnia nem volna szabad. A mai helyzet azonban sajnos, az, hogy az ország irányadó tényezői a politikát és a közgazdaságot nem tudják egymástól elválasztani, közgazdasági haladásunk tehát nem olyan egyenes, mint amilyennek az ország érdekében lennie kellene. A politikai szempontok sohasem olyan kimondottak, amilyenek a gazdaságiak. A politikai szempontok megállapításában any- nyira különböző körülmény, egyéni diszpozíció, pártállás és más körülmény játszik közre, hogy ilyen irányban haladó politikának bevitele a közga-.Hsági életbe, hogy nem hasznos Magyarország fejlődésére, hanem egyenesen károsan befolyásolja mindazokat a nagy terveket, amelyeket a köz- gazdasági élet megvalósítani akar és elhomályosítja azokat a célokat, amelyeket a gazdasági haladás maga elé kitűz. Magyarország közgazdasági életének ma már vannak olyan faktorai, amelyek teljesen politikai célok nélkül, a politika céltudatos mellőzésével vesznek részt a közgazdasági élet minden fázisában. Ezeknek a faktoroknak munkáját kell megkönnyíteni azzal, hogy a közgazdasági dolgokból egyenesen kizárjuk a politikát. Ha a politika Magyarországon és különösen Magyarország közgazdasági életében, olyan hatalmas tényező és olyan aktiv közreműködő lesz, mint ma, addig közgazdasági életünkbe rohamos, vagy csak észrevehető fejlődés nehezen lesz tapasztalható. Tanulmányi kirándulások. Idegen vidékeknek szépségeit, érdekességeit a tanulóifjúsággal megismertetni rendkívül üdvös, pedagógiai szempontból igen hasznos az ifjúság ismereteinek, tapasztalatainak gyarapítására, kedélyeiknek felfrissítésére. Az ifjúság iskolai nevelésében ezen fontos célokat szolgáló irányzat örvendetesen kezd kifejlődni s folytonosan szélesbedó mederben hódit az iskolák rideg falai között. Az eszme a sajtóban is élénk visszhangra talál és nem tartjuk fölöslegesnek a »Magyar- ország« egyik cikkének kivonatát közölni, mely a tanulmányi kirándulásokra vonatkozik : »Hogy az iskolai tanítás módszere minálunk milyen rossz, ósdi, rideg, száraz, unalmas és helytelen, azt mindenki tudja. Egyszerű statisztikai adatok bizonyítják a magyar iskolák helytelen módszerét: kevés államban vau annyi rossz és oly kevés jó tanuló, mint nálunk. Szent igaz, hogy az okos tanítás alapelve egy mondaton épül : fölkelteni az érdeklődést és szent igaz, hogy nálunk négy vagy tizenkettő vagy tizenhat éven át mást sem tesznek az ifjúsággal, mint lassan öldösik belőle mindazt, ami esetleg vonzaná őket a tudományhoz. Az iskolának szörnyű bűnei vannak a mai nemzedék gyönHeltai Jenő Kis Komédiái-ból. Költözködés. (Este. A család nyugodni tért. A gyermekek izgatottan hánykolódnak ágyacskájukban, holnap nagy nap van; költözködés, ők először vesznek részt ebben a gyönyörűségben, a papa és a mama azonban már viharedzett költözködők. Végre elszunyadnak. A papa még egyszer körülnéz a kis lakásban, a melyhez négy év édes és szomorú emléke fűződik, aztán ő is lefekszik és horkolni kezd ... Reggel. A papa elsőnek ébred fel.) A papa (kinéz a falból) Négy óra lehet . . . Ideje hogy fölkeljünk . .. (Megrázza a feleségét). Mama! A mama (álmosan) No? A papa. Talpra 1 Az emberek mindjárt itt lesznek . . . Hamar öltöztesd fölfa gyerekeket, még el is kell kell helyezkednünk. A mama (álmosan). Jó, jó, megyek már ... A papa Addig kimászom és körülnézek, nincs-e veszedelem? (A fal egy kis lyukán kimászik. A szobában sötétség. Odakint már pirkad a hajnal.) A mama (odabent.) Csipike, Maróka, Mászóka, Szivóka . . . föl, föl! Gyerekek . . . Föl öltözni! A gyermekek (egyszerre) Engem először! A papa (szigorúan beszól) Csitt! Lesz csönd!? Azt akarjátok, hogy a háziúr fölébredjen és most az utolsó pillanatban ide tartsa a gyertyát . . . A gyermekek (rémülten). Juj! A papa Négy évig elkerültünk minden nagyobb szerencsétlenséget . . . kivéve szegény nagyapátokat, a ki könnyelmű pillanatban máglyahalállal lakolt torkosságáért ... De szegényke már öreg volt és gyámoltalan . . . No, készen vagytok? A mama (suttogva) Igen. A papa. Akkor vigyázat és utánam 1 (A mama és a gyermekek kibújnak és óvatosan követik a papát a falon lefelé) A mama. Nini, ott mennek a Bergerék ! A papa (egy másik családapához) Jó reggelt, Berger ur, maga is költözködik? A másik családapa Igen. Nagyon szeretem ezt a családot. Nyolcz éve, hogy hozzájuk kerültem, azóta mindenhová velük megyek. Már a feleségem miatt is, ki annyira megszokta a kosztot, hogy a legkisebb változás is megárt neki. A mama. Önök hogyan mennek? A másik családapa. Mi a szekrényben megyünk. Ez a legbiztosabb Olt jó nagy hasadékok vannak, úgy, hogy útközben a vidéket is lehet látni. .. Csatlakozzanak hozzánk ! A papa. Istenem, nem akarunk alkalmatlankodni .. . négy gyerekkel .. . A másik. Szó sincs róla ... Mi csak ketten vagyunk ... ön tudja! Mióta szegényBüzérkén- ket elvesztettük . . . A mama (sóhajtva). Szegény kicsike 1 Fájdalom, a mi rögös pályánkon annyi veszedelem fenyegeti az embert .. . Hát ha megengedik, csatlakozunk. A papa. Legalább beszélget az ember, ügy is olyan ritkán találkozunk. Jó lakásuk volt itt ? A másik (kicsinylőleg). Egy lyuk! A mama (valamelyes irigységgel). Önök az ágyban laktak, ugy-e? A másik. Igen. Előbb fönt laktunk a meny. nyezet alatt, de a feleségem nem birja az eme. Kolozsvári Kristály Gőzmosógyár fcArf Elvállal fehérnemüek mosását és vasalását, női és Ww öö férfi ruhaneműek vegyileg tisztítását és festését. vaj r ■ ■ ■ ■ Csomagolás és szállítás Csomagolás és szállítás >i dilim! Felsőbányán képviselve: SERA ÖDÖN kereskedő ur által. X dilan!
