Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-10-17 / 21. szám

XVII. é-vfolysLim­Sl_ szám, 191S_ október l’T’, ANYAI IIIRLA TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. == MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. | Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő ciprsre Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzeké ^Reklamá­ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagyjíáhyára inté- zendők. — Nyiltlér garmond sora 40 fillér. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület f. hó 9-én rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysoro­zatba 19 tárgy volt felvéve. Egy-két bizottság­választás, egy kis fizetésrendezés a szol­gáknak és rendőröknek, tisztviselői családi pótlék voltak érdekesebb pontok, a többi pont sok olvasással és rövid határozattal lett elintézve. A képviselők elég érdeklő­dést tanúsítottak, bár a fele nem jelent meg a képviselőtestületnek, mégis többen jöttek össze, mint más alkalommal. Részletes tudósításunk a következő: Farkas Jenő polgármester a közgyűlést d e. fel 11 órakor nyitja meg, a jegyzőkönyv hite­lesítésére Bónis Sándor, Tanczer György és Tury István képviselőket kérte fel. 1. Olvastatott pénzlárvizsgálati jelentés. Közgyűlés a jelentést, mely szerint a gazdasági, árvagyám és aispok pénztárai teljes rendben találtattak, tudomásul veszi. 2. Polgármester előterjesztést tett a pénzlár- vizsgáló-bizottság kiegészítésére. Közgyűlés a pénztárvizsgáló bizottságba a képviselőtestület részéről rendes tagnak Nagy Lajos, Likker Károly, Bonis Sándor és Lévay Károly képviselőket, póttagnak Tury István és Dorogby Sándor képviselőket választja meg és küldi ki az 1913 évre. 3. Intézkedés a városi pénzek elhelyezése iránt. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a gazd. pénztári, |gyámpénztári és a kü­lönböző alapok pénztárainak tőkéi mint eddig, úgy ezután is a felsőbányái Takarékpénztár­ban helyeztessenek el, mely pénzintézet szo­lidsága és szilárd állása kellő biztosíték arra, hogy a várost vesztesség nem érheti s emellett betétei után 5 százalék kamatot élvezhet. 4. Polgármester előterjesztést tett a virili* seket összeíró bizottság választása iránt. Közgyűlés az 1913. évi vifiíis képviselő Kérdés. — Irta: HARSÁNYI KÁLMÁN. — Mindenható te, ki a mindenségben Nem tűrsz meg semmit szürkén dísztelen, S gyémintport hintesz a kősivatagra, Szivárványt gyujtsz a komor fellegen; Nagy Isten te, ki ihlett ujjaiddal Szövöd-fonod a futó végtelent, S aranyfonált vegyitesz lángsugárból Ahhoz, mit képmásod sző idelent; Világok atyja te, ki népeidnek A puszta létnél mindig többet adtál, S küldtél közénk prófétát, vértanút, kik Csak tettre voltak kisebbek fiáknál; Te legnagyobb szív !... mondd, kihullhat-é egy Aranyszál onnan az örök fonálból? Elmulhat-é az emberek hitében Csak így, jajszó nélkül, némán, magától A legnagyobb szó, legszebb fogalom Csak azért, mert megőrült a világ, S mit minden nép imádott józanon Most megköpi, a zászlójára hág S bukott bálványnak mondja — a hazát ? . .. A betörő. — Irta: id. Kárpáti Endre. — Nagy figyelemmel és bizonyos részvéttel olvassuk az újságok hasábjain azokat az átdat­ket összeíró bizottságba elnöknek Bradofka Frigyes képviselőt, tagoknak Likker Károly és Tury István képviselőket választja meg. A bi­zottságnak tagjai hivatalból Pap Márton szám­vevő és dr. Moldován Ferenc jegyző. 5. Olvastatott előterjesztés a szolgák fizetés- rendezéséről. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a városi szolgáknak és közrendőröknek összes javadalmazását 1913. évi január hó 1-től kezdve egyenkint 828 koronában állapítja meg, kivéve az elnöki szolgát, ki további 60 K ruhapénz­ben fog részesülni és az adóügyi szolgát, ki hosszú szolgálata folytán a 828 koronánál ma­gasabb összjavadalmat élvez, de amely külön­bözet csupán személyhez kötött drágasági pótlékként állapittalik meg. A rendőrőrmester­nél az 1000 koronán felüli 27 K 20 f összeg hasonlókép, mint drágasági pótlék állapittalik meg. Közgyűlés a pecér öszjárandóságát széna­pénzzel együtt 600 koronában határozza meg, melynek fejében köteleztetik, hogy a mellék­utcákat is gondosan takarítsa. Ezzel kapcsola­tosan a pecér részére az ürszékek takarításánál egy 200 litereres hordó kiszáilitása 80 fillérben állapittatik meg. Végül kimondja közgyűlés, hogy a városi kocsis, pecér, vagy egyéb al­kalmazottak nyugdíjjogosultság nélkül vétetnek fel a város szolgálatába. 6. Olvastatott előterjesztés a családi pótlék megállapítása tárgyában. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a gyermekekkel biró tisztviselők gyemekeik számához képest és failletményük értékének, mint javadalmi pótléknak beszámításával az 1912 évi LVIII. t.-c. értelmében az alábbi családi pótlékokat állapítja meg és a törvény értelmében 1913. évi január hó l-től kezdve folyósítja: Farkas Jenő polgármesternek 112 K, Spáczay Gyula tanácsnoknak 312 K, Puskás Ferenc tanácsnoknak 112 K, Pap Márton szám­vevőnek 312 K, dr. Csausz Károly főorvosnak 312 K, Török Lajos adótisztnek 256 K, Almássy Kornél rendőrbiztosnak 456 K. lan harcokat, amelyek Afrikában, Ázsiában dúlnak. De csak kevesen vannak, akiknek arról a borzasztó állapotról, amelyet az ilyen orszá­gos háború előidéz, csak némi fogalmuk is volna. Mert nemcsak azon a vidéken üti föl a nyomor, a kétségbeesés tanyáját, ahol az ütközetek lefolynak: az egész ország rendje, fegyelme fölbomlik. Az összes hatóságok mun­kája csupán abból áll ilyenkor, hogy a had­sereg élelmezéséről, elszállásolásáról gondos- kodhassank. Ennek következménye rendesen a nép fegyelmezetlensége, és főleg a nem ritka éhínség. Mert az óriási hadsereg, amely ellepi a vidéket, rendesen fölemészt mindent, úgy­hogy a lakosságnak alig marad, mivel éhségét lecsillapítsa. Győrváros a szabadságharcban exponált hely volt. Egyik nap a magyar honvéd-sereg, a másik nap a német, majd változatosság ked­véért a horvát meg a muszka zudult a városra. Es azok számára elő kellett teremteni a kirótt élelmiszereket. Természetesen a lakosoknak kellett emiatt szenvedniök. Még drága pénzért sem juthattak néha csak egy falat kenyérhez sem. Boldog volt, aki előre beszerezhette élelmi­szereit. De hát a szegény ember napról-napra él. Ezeknek a hatóság adott kenyeret a szo­morú napokban. És még ez sem volt elég. Igaz, hogy az ellenség nem kapott enge­7. Olvastatott gazd. és pü. bizottság jelen­tése a faárverésről. Közgyűlés a gazd. és pü. bizottságnak az ismételt faárverés sikertelenségéről tett jelenté­sét tudomásul veszi és kimondja, hogy az ár­verés újbóli meghirdetésével várni fog addig, mig a pénzügyi és gazdasági viszonyok javul­nak és remény lehet arra, hogy az árverés eredményes lesz. A kedvező időpont megálla­pításával és előterjesztés tételével a közgyűlés a tanácsot bízza meg. 8. Olvastatott jelentés a bérletek árveréséről. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a timár- szint a 36 K 60 f kikiáltási árat megígérő Sárközi Lajosnak, az 5-ik sz. kisboltot (kenyér- szim) a 70 K kikiáltási árat megígérő özv. Tóth Pálnénak, a vasúti alsó lakházat a 72 K kikiáltási árat megígérő Sárközi Pálnak 3—3 évre bérbe kiadja. A lisztöriő malomra adott ajánlatokat nem fogadja el a közgyűlés, miután az alsó malmot fűrésszé fogja átalakítani és csak a felső malmot adja ki bérbe. A vasúti rakodótérre is uj árverést fog kitűzni. Ezek szerint az uj árverés napját folyó hó 16-ának d. e. 10 órájára tűzi ki, mikor is árverés alá fog bocsájtani: A felső lisztöriő ma!om 1000 K kikiáltási ár mellett, a vasúti rakodó terek és pedig: a) az állomási épülettel szemben a fütőházig fekvő terület a-ölenkint 20 f, b) a vasúti vendéglő, országút és hozzájárt) ut kö­zötti rész □ ölenként 20 f és c) a hámor mel­letti tér □ ölenként 10 f kikáltási ár mellett. Továbbá az alábbi bérlettárgyak, melyekre ajánlat nem tétetett: az I sz. piacközi kisbolt, a Petőfi liget, az uj vásártéri lakház, a guba- ványoló az eddigi feltételek mellett. 9. Előterjesztetett a vásárvámdij szabályzat. Gazd. és pü. bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a vásárvámdijszabályzatot, mely a helyi viszonyok és szükségletek szoros mérlegelésé­vel készült és úgy a városnak, mint az eláru­sító közönségnek megfelel, elfogadja s felsőbb jóváhagyás végett felterjeszteni határozza ennek délyt szabadrablásra; de a katonák segítettek magukon. Szétoszlottak a városban, és amelyik házban valamit gyanítottak, berontottak, a la­kókat megfélemlítették és nem egyszer gazdag zsákmányra tettek szert. Jó anyám könnyezve osztotta ki egyik este öt apró árvájának az utolsó darab kenyeret és figyelmeztetett bennünket, hogy kérjük a jó Istent, segítsen rajtunk, mert holnapra már nem maradt egy falat ennivaló sem. Jól imádkoztunk. Másnap délben örömtől sugárzó arccal jött haza édesanyánk, kezében egy üveg tejjel és egy kisded kenyérrel. Mily örömmel tartottuk poharunkat a tejhez ! Mily diadallal vettük kezünkbe a darab kenyeret! Mert ünnepi ebéd volt az részünkre; hetek óta kenyéren kívül más ételt nem láttunk. Hogy még ünnepélyesebbé tegyem ebédemet, kiültem a kertbe (a Heffner-, akkor Fojtler- házba) a nagy diófa alá és lassan, apró fala­tokban mártogatni készültem a kenyeret a tejbe, hogy mennél tovább élvezzem. De még első falatomat se nyeltem le, hirtelen marcona- képű német katona jön be a kapun. Egyenesen felém tart, merően nézi, mit eszem, és »Kos- suth-Mili« szóval kikapja kezemből a tejes­poharat, kiissza, a poharat földhözcsapja, ke­nyeremet elveszi kezemből, durván rámpillant és eltávozik. En csak nézem . . . nézem. Nem is ijed-

Next

/
Thumbnails
Contents