Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-17 / 10. szám
XVII. évfolyam. ÍO. szám, 191í2_ inétj-u-s TTL TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGiELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : IT MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. magyar városok országos \ kongresszusa. A magyar városok közös érdekeit eddig két szervezet iparkodott szolgálni: a törvény- hatósági joggal felruházott városok polgár- mestereinek országos értekezlete és a rendezett tanácsú városok polgármestereinek országos egyesülete. Most ez a kettő egyesülni fog és az uj, egységes szervezet célja lesz a városok közös érdekeit szolgálni és képviselni. Az uj szervezet, e hó 17-én és 18-án tartja meg egyetemes gyűlését Budapesten, a főváros közgyűlési termében. A városok szervezkedése most érte el azt az időt és pontot, mikor egy hatalmas szervezkedésben az ország elé áll és követelni fogja azon jogokat, amelyek a magyar városokat, mint a nemzet szellemi és anyagi erejének gócpontjait, megilletik. A városok kétféle kategóriája összeolvadt abban, hogy létérdekeikért egyesült erővel harcoljanak. Nemcsak a városok, de 32 országgyűlési képviselő és a főváros jogász, iparos, kereskedő és egyéb kapacitásai is bejelentették részvételüket. A belügyminiszter a kongresz- szusra kiküldöttet rendelt. Mintegy 400-an jelentkeztek eddig és igy remélhető, hogy a városok javaslatai és óhajai a belügyminiszternél és kormánynál nemcsak meghallgatásra fognak találni, hanem azok teljesedésbe is mennek. A belügyminiszter megnyugtató nyilatkozatot tett arra nézve, hogy a városfejlesztési törvényjavaslat felemlitése bemutatkozása alkalmából feledékenységből maradt ki, hogy a javaslat már kész és tárgyalás alatt áll. Ez fökép a városi tisztviselők status rendezésére vonatkozik és mindennemű viszonyaikat fogja törvényileg szabályozni. A városi törvény, melynek tervezete a kongresszus elé lesz terjesztve, a városi közigazgatásra, a város egész életműködésére fog vonatkozni. Ez lesz egyúttal a tárgysorozatnak legérdemesebb és kiemelendöbb pontja, melyet, mint saját müvét dr. Harrer Ferenc fővárosi tanácsos fog előadni. A kongresszus sorrendje a következő: Május hó 17-én, pénteken: d. e. fél 10 órakor és d. u. 4 órakor egyetemes ülés. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. Tartja: dr. Bárczy István, Budapest székesfőváros polgármestere. Bejelentések. Jelentés az állandó bizottság működéséről. A városok szervezeteinek egyesülése. A szervezési szabályzat módosítása. Előadó Várhidy Lajos ügyvezetőtitkár. Az állandó bizottság esetleges javaslatai. Az elnökség és az állandó bizottság újjáalakítása. A városi törvény. Előadó: dr. Harrer Ferenc budapesti tanácsnok, kongresz- szusi főtitkár. — Május hó 18-án, szombaton d. e. fél 10 órakor: Az uj állatkert bemutatása. Este: Budapest székesfőváros törvényhatóságának estebédje. A kongresszust 16-án a polgármesterek egyesületének tanácsülése előzi meg. Mindkét ülésre való részvételre Farkas Jenő polgármester Budapestre utazott. F. é. Április hó 14-én tartotta meg az országos egylet felsőbányái fiókpénztára évi közgyűlését. Az érdeklődés a tagok részéről ezen humánus intézmény iránt igen nagy volt. Az ülés jegyzőkönyvét az alábbiakban közöljük: JegyzŐkönyv.Felvétetett Felsőbányán, 19.2 április hó 14-én a felsőbányái 35. számú fiókpénztár évi rendes közgyűlésében. Jelen voltak : Spáczay Gyula elnök, Kormos Sándor jegyző, Mazalik Bazil pénztárnok, Bónis Sándor, Szabó Károly, Túri István, Szigyártó József, Lévay Lajos, Rettegi Lajos válaszmányi tagok, Török Lajos és mintegy 30 tag. Elnök a gyűlést megnyitja a tagok üdvözlése után és a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Szigyártó József és Túri István tagokat kéri fel. 1. Ezután elnök beszámol a múlt év eredményéről, bejelenti, hogy a tagok száma 1911 decz. 31-én 458 volt, vagyis a múlt év folyamán 83-an léptek be a fiók tagjaiul, ezek közül elhaltak 163 495 Jékly Géza, 122.211. özv. Domanovszky Lajosné, 98 997. Hajdú Lajos, 115.391. Miklósi Andor, 137 015. Nagy Lajos, 141.078 Krajczár Ilona, 14067. ifj. Fila Antal. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi, az elhaltak felett részvétének ad kifejezést s törlésre a központnak bejelenteni határozza. 2. Pénztári jelentés szerint múlt év folyamán befoly tagilletékbe 5804 K 71 f, erre kiadás volt 3 K 60 f a külön alap mai nap 1892 K 10 f, erre kiadás volt 42 K. A pénztári jelentést a közgyűlés tudomásul veszi s a felmentvényt a választmánynak megadni határozza. 3. Ezután elnök ismertette a központ által kiadott évi füzetes jelentést főbb vonásaiban. A közgyűlés észrevétel nélkül tudomásul vette. 4. Kiküldöttek választása. A közgyűlés küldöttekül elnököt és ennek akadályoztatása esetére pénztárnokot választja meg és költségeit a külön alap terhére kiutalja. 5 Indítványok: A felsőbányái 35 ik fiók indítványai. 1. A vizsgálatra jelentkező rokkant tagok részére a központ kedvezményes vasúti igazolványok megszerzése iránt tegye meg az illetékes helyen a lépéseket, valamint azok kedvezményes elszállásolása és étkezése ügyében valamely az egyleti helyiséghez közel fekvő vendéglőssel, szállodással kössön megállapodást. Ez kívánatos lenne, mert tagjaink között a legtöbb az úgynevezett szegény ember, ki eltekintve törődöttsége és betegségétől, a legfőbbel, a pénzzel nem rendelkezik, igy a legszükségesebb útiköltséget is kölcsön kéri, e mellett az ország távolabb eső vidékéről felutaznak teljesen tájékozatlanok a fővárosban és Bajfalu artézi vize földtani ismertetéssel.*) — Irta; Dr. Szokol Pál m. kir. bányatanácsos. Előadta az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya-vidéki osztályának f. év május U-ediki osztálygyülésén. — A bányakincstár tulajdonát képező fürdő régibb időben mint gyógyfürdő »büdösköves« vizével híres volt; már a 18-adik század előtt a nagybanyai pénzverőház az ott fürdő beteg bányászokért seborvost tartott.**) A türdőtelep alatt elterülő földalakulat megfelel azon üledékes képződménynek, mely hazánkban mint felső mioceni vagy szármáti emelet a congériás (pontusi) rétegek és a felső mediterrán közé esik. A képződmény többnyire mint palás agyag, homokkő, agyagpala, helyenként márgaval, tályoggal és mint pyroxen-andesit brecciás tufája lenyúlik a feketehegyi (1243 m.) ülmasától, Nyegre es Pidlog felől a fürdő völgyebe; tovább vonul F.-Sándorfalu, Pusztatelek irányában Dumbrava mellett a kincstári erdőbe, fellép Dióshalom északi részén és Nyárfás határában. *) Az előadás kivonatos közleménye. **) Sz. Szirmay A. »Szatmárvármegye fekvése, története és polgári ismerete.« 1810. Közelebb eső feltárt pontokban (Nyegrefalu, Ulmasa, Dióshalom, Pomnyilor völgy, Nyárfás- Plópis) a rétegzetek alsó tagját a tufák képezik, a fedüben márgával, palás agyaggal, brecciás törmelékkel, szármáti flóra-részekkel. Plopis határában a szürke márga, agyagos homokkő kíséretében cardiumok és más szármáti kövület (Tapes gregaria, Ervilia- és Mactra podolica, Venus multilamella) töredékeit mutatja. Iparilag fontos, használható anyagok különösen a tufák és a gipsz, mely a szármáti sedi- meolek közt (dumbravai erdőségben a homokos agyag alatt márga kíséretében, tiszta hófehér, finom szemcsés alabastrommai) kisebb fészkeket képez. Pyroxen-andesit brecciás tufa (Dióshalom), melynek agyagában kivált kovasav- és menilites- erek gyakoriak, jó tűzálló és könnyen idomítható kőanyagot szolgáltat. Bajfalu völgyéhez közelebbi eruptiv kőzetek az ülmasától északnak terjedő pyroxen-andesit és a dacit, melynek tömegéhez (Szép kilátás hegy) az említett sedimentek csatlakoznak. A dacit lényeges alkotórészei a nátrium- földpát (oligoklas), a quarz és a magnesiacsillám (biotit). Anyagában kovasavas kiválmányok (opál, hyaüth, cacholong) gyakoriak, üregek, repedések lapjain fürtös szürke chalcedounal. Az ásványviz-forrás mioceni rétegzete a dacit északnyugati oldalát szegélyezi. A rétegzetet részben szeli a két artézi kút, mely az 1883 — 1885. években furatott, a felső fürdőben 62, az alsóban 24 méterre; amott a forrás feneke felett 3-8 m., utóbbi helyen 6 méterben maradt a vízgyűjtő. A két forrás megnyitásakor a felső 36 4, az alsó 6 7 litert adott percenként. A felső kút feneke porhanyós palarétegben van; 10’7 m. mélységben sósviz-forrás volt ha- rántolva. Ez alatt a következő réteg márgából áll 13—26 6 méterig. A közbeeső törmelékes rétegben sós izü, erősen naphtás forrás fakadt. Alatta a szilárd márgaréteg egészen 6P2 méterig tart, a vastagsága tehát 34 3 méter. A 61 2 m. és 6P7 m. közötti igen kemény pala átvágása után erős kén- és naphta-szagu gázok kiözönlése mellett az artézi viz oly erővel tört fel, hogy az egész kút a felszínig azonnal megtelt vízzel. Az alsó kutnál 3 méteres kavicsrétegre 7 m. vastag agyagos pala, erre 13 méterig törmelékes agyagos réteg sós izü vízzel következett. 13—18 m. mélységig keményebb márgás pala s ez alatt egész a 24 m.-ig poronddal és kavicscsal kevert lágy pala furatott át, melyből erős hidrothio- nos viz a felszín felett 2 m. magasra szökött. II Niaisztii Mitall Mill is MtielM lililísi.
