Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-11-02 / 22. szám

Felsőbányái Hírlap ság javaslata a városi juharfának árverés utján való eladása iránt. Gazdasági és pénzügyi bizottság javas­lata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy a nagybányai tn. kir. járási erdőgondnokság által a juhar és megjelölt egyéb fákról felvett hivatalos becslést, árve­rési hirdetményt és árverési feltételeket elfogadja a kikiáltási árat 25254 koronában állapítja meg, az árverés napját folyó évi no­vember hó 14-re tűzi ki s a szükséges intéz­kedésekkel, hirdetéssel tanácsot bízza meg s felhatalmazza, hogy jogerő bevárása és felebbe- zésre való tekintet nélkül sürgősen intéz­kedjék. 2. Előterjesztés tétetett a kisbányai vágás terület faanyagának kihasználása iránt. Gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal ki­mondja, hogy a kisbányai vágásterületen levő faanyag kihasználásának 10 évre való enge­délyezése folytán miután az eltelt 6 évi vá­gás nem használtatott ki, mert az egy-egy évi csekély és távolfekvő vágás faanyagát jól eladni nem lehet, a vágásterület 6 évi anya­gát s amennyiben a vármegyei közigazgatási erdészeti bizottságnál akadályokba nem ütkö­zik, az ezután esedékes 4 évi vágást, tehát a 10 évi vágást egyszerre fogja a város kihasz­nálni, mert igy ezen mennyiséget egyszerre képes legelőnyösebben értékesíteni. Amennyi­ben a jövő 4 évi vágás előre való kihaszná­lása nem engedélyeztetnék, közgyűlés a 6 évi faanyag kihasználását kimondja s ennek meg­felelő 135. kát. holdnyi terület kihasitása, a faanyag felbecsülése s árverésen való ela­dása iránt a nagybányai m. kir. járási Erdő­gondnokságot megkeresi. 3. Olvastatott alispárii határozat az elha­gyott gyermekekre vonatkozó 1905. évi zárszá­madás jóváhagyásáról. Közgyűlés a jóváhagyó határozatot tu­domásul veszi. Halottak napja. A kegyelet és visszaemlékezés minden évben egy napot szán azoknak, akik már nin­csenek, de az érzelmi szálak még elmúlásuk után is hozzájuk fűznek bennünket. Kedves halottjaink lelkűnkben nem haltak meg, külön életet élnek abban a kegyeletben, szeretetben, fájó visszaemlékezésekben, melyek szivünknek ki nem alvó érzései. A visszaemlé­kezéseket. melyek lelkünket szeretett halottjaink­ról elfogják és egy rövid fohászt értük elégnek tartanám a kegyelet lerovására s ha ehhez a jótékonyság is hozzájárulva, elég méltó volna az annak jelentőségéhez, a többi úgy is a világé. — Tudod mit ? egyszerűen beletesszük a nagy teknőbe, azt megtöltjük spirituszszal, aztán eláll benne addig, amig az orvost el nem hívjuk. — Igen ám, de honnan veszünk annyi spi­rituszt ? — Hát hiszen kapunk most már hitelbe is, szivéből aztán szívesen kifizetjük. , Hiába csóváltam meg hitetlenül kedves nőm j fejét, ő azt kénytelen akarni, amit én megteszek és igy kamarásunkat spirituszba helyeztük, aztán nyugalomra helyeztük, aztán nyugalomra tértünk. Alig szendereghettünk azonban egy két órát, midőn éktelen orditás és dalolás verte fel az éj csendjét. Kedves nőm megdöbbenve ugratott ki en­gem az ágyból, kirohanunk a honyhába, hát — kamarásunk épen cigánykereket igyekszik hányni. Ránézek a teknőre, — üres. A helyzet egyszerre világos volt előttem. A nyomorult csak tetszhalott volt, a szesz szagá­tól magához tért, kiitta az egész spirituszt és most be van rúgva, mint a csap. De erre már az én galambepém is felforrt. Az ajtót kinyitni, a kamarást kiguritani, tőle röptében még egy bucsu-pofont kapni, pillanat, egy fájó pillanat müve volt. A meggazdagodásról azóta végleg lemon­dottam, bár kedves nőmben a kamarás esete után erős a meggyőződés, hogy az én becses agyvelőm is, preparálva egy múzeumnak megér legkevesebb annyit, mint egy öt kamarája szív. A virágkoszoruk, a csillogó gyertyák, sok helyen világias színpadi fény és disz csak a kiváncsiak szemét gyönyörködtetik s csak az emberi bámulat vagy kritika tárgyai, a benső kegyelettel pedig nem függ annyira össze, mint sokan gondolják. A készülődés, a gond, a világí­tással járó kiadás elvonják az emberek figyel­mét és gondolatait a lényegtől és a kegyelet kimerül a fizikai ténykedésekkel és készülő­désekkel s megelégszik a jóleső gondolattal, hogy a világ előtt megtettük kötelességünket. Sokkal méltóbb volna, ha gyászszal, csenddel, visszavonulással és jótékonykodással adóznánk halottaink emlékének és ne vonnánk bele szen­telt bánatunkba a világot, a hiúságot, fényt és divatot. Akkor lesz a halottak napja igazi, ha azt a világ szemei eiől szivünkbe, otthonunkba zárjuk. Különfélék. Helyreigazítás. Lapunk múlt. 21-ik számá­ban a kelet tévesen lett okt. 19. helyet 12 éré nyomtatva. Ezen tévedést most helyreigazítjuk. Személyi hir. Münnich Sándor vezérkari százados nejével Budapestről egy hetet Felső­bányán töltött. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Koncz- vald Endre marosvásárhelyi táblai titkárt az ügyvédvizsgáló bizottságba kinevezte. Uj takarékpénztári ügyész. A nagybányai Részvénytakarékpénztár igazgatósága ügyész­nek dr. Stoll László ügyvédet hívta meg. 35 év. Október hó 30-án volt 35. éve, hogy Bradofku Frigyes bányatanácsos, a felső­bányái bányahivatal jelenlegi főnöke, mint bányagyakornok elfoglalta állását. Egy évi szol­gálat után került fde és itt3évet töltött; a sors 3 évvel ezelőtt ismét visszahozta azon hivatal élére, hol pályájának kezdő éveit élte. Ebből az alkalomból a bányahivatal tisztikara, mely ovatióban részesítette, testületileg jelentek meg előtte, hogy örömüknek, vonzalmuknak, és jó kívánságaiknak kifejezést adjanak. Szellemy László főmérnök üdvözlő szavait Bradofka Fri­gyes meghatott szavakkal köszönte meg. Az alkalmat mi is fölhasználjuk, hogy a városunkra rendkívül fontos kincstári bányászat élén álló férfiút kiváló és érdemdús munkásságának egyik jelentős és kedves évfordulóján melegen üdvözölj ük és további még hosszú működésé­hez erőt és áldást kérjünk a Mindenhatótól. Dr. Kádár Antal bányakerületi főorvos november 4-én harmincéves fordulóját ünnepli annak, hogy az orvosi diplomát megkapta Ez alkalomból a többi kartársakkal Budapesten találkozik. A nevezetes évforduló alkalmából i a közkedvelt főorvost, kinek hivatali hatásköre a felsőbányái bányahivatalra is kiterjed. Államvizsga. Ádámcsik Gyula a The Kis- bánya Mining. Comp. Limited bányatársulat üzemvezetője a bányászati államvizsgát sikerrel letette s tanulmányútra Parisba utazik. A népkönyvtár gyarapítása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 220 koronát utalt ki a felsőbányái népkönyvtárnak, hogy az avult könyveket kicserélje és uj könyveket szerez­zen be. A város tűzoltó felszereléseit okt. hó 22-én Rónai Géza tüzfelügyelő nagybányai li. parancs­nok megvizsgálta. Az uj szamosujvári püspök. A kormány előterjesztésére az apostoli király Hosszú Vazul lugosi püspököt — a szentszék hozzájárulásá­val — szamosujvári püspöknek nevezte ki. Hosszú Vazul nyolc évvel ezelőtt lett püspök Lúgoson, hol Radu Demetert váltotta fel. A harmadik egyetem. Nagy nyereség az északkeleti vármegyékre s elsősorban Szatmár- vármegyére a kormány azon elhatározása, hogy a harmadik egyetemet Debreczen város kapja meg. A debreczeni harmadik egyetem Szatmár- vármegye számára közelebb hozza és olcsóbbá teszi a tudomány forrásait. A kormány Debreczen javára szóló elhatározását a csütörtökön ez ügyben Budapesten járt küldöttséggel tudatta. A küldöttségben Szatmárvármegye és Szatmár város közönségei is képviselve voltak. Dr. Jancsó György. Ki gyógyulást ment ____________ keresni messze íde­I genbe, hogy családjának és a tudománynak ; minél tovább élhessen, ki reménykedve kereste a gyógyulást, mely egyedül a család és a hiva­tás között megosztó életet sokáig biztosítsa, ott lelte szomorú halálát az Adria verőfényes olasz | partján. Mint szomorúan közöltük is lapunkban, dr. Jancsó György kolozsvári egyetemi nyil­vános rendes tanár f. é. augusztus hó 14-én hirtelen elhunyt Riminiben, hova egyedül ment pihenni és gyógyulást szerezni. Holt tetemének hazahozatala a külföldi- és hazai hatóságok hosszú huzavonája folytán csak most sikerült. Október hó 22-én temették el magyar földben a kiváló embert, kinek halála a jogtudományra nagy veszteség. Ezen veszteségnek volt hü ki­kifejezője az a nagy gyász és részvét, melylyel eltemették, s melyben nemcsak Kolozsvár város, hanem egy egész magyar tudományos világ és szélesebb körű társadalom részt vett. A család gyászlapja következő: Özv. Jancsó Györgyné szül. Jankó Margit mint bánatos neje és gyer­mekei : Ilonka és György a maguk, valamint özv. Jankó Jánosné szül. Bajay Gizella mint anyósa, Jancsó Mihály, Jancsó Anna férj. Bursics Ernőné és Jancsó Janka, mint testvérei és az összes rokonság nevében szomorúan jelentik, hogy a legjobb férj, apa és testvér dr. Jancsó György egyetemi ny. r. tanár életének 58 ik, i boldog házassága 9-ik évében, augusztus 14-én Riminiben elhunyt. Földi maradványai f. hó 22-én vasárnap d. e. 11 órakor fog a tudomány- egyetem előcsarnokából az ág. evangélikus vallás szertartása szerint a köztemetőben örök nyugalomra helyeztetni. Béke lengjen porai felett! Kolozsvárt, 1911. október 20. Debreczeni István jubileuma. Debreczeni István nagykárolyi polgármestert a város közön­sége fényes meleg ünneplésben részesítette. A királyi tanácsossá kinevezett polgármestert ki­tüntetése alkalmából október 21-én a városi f képviselőtestület díszközgyűléssel ünnepelte, ame- ! lyen a királyi tanácsosssá történt kinevezésről ' szóló okiratot Csaba Adorján főispán adta át. A tisztikar üdvözletét a közgyűlés keretében i Hetey Ábrahám h. polgármester, főjegyző tolmá­csolta. A díszközgyűlés után Nagykároly város lakossága fáklyásmenettel tisztelte meg Debre­czeni Istvánt. A város lakosságénak szónoka: Rooz Samu ügyvéd volt. Este banketelt tartottak a Magyar Király szálodában. Az ünnepeltet vá­rosunk tanácsa átiratban s a polgármester sür- gönyileg üdvözölte. A járvány. A vörheny-járvány városunk­ban mind jobban terjed s remegésben tartja a gyermekeikért aggódó szülőket. A város tanácsa az alispántól az összes iskolák bezárását sür­gősen kérte s annak elrendeléséig az iskolákat bezáratta, október hóban 14 megbetegedés tör­tént s ezek közül 6 esetben halállal végződött. A betegség súlyos befolyása következtében a legnagyobb óvatosságra van szükség úgy azok részéről, hol a betegség már meg van, mint az egészségeseknél. A város tanácsa a mulasztókkal szemben a legszigorúbb megtorló eljárást alkal­mazza és szükség esetén őröket állít azon há­zak elé, hol tovább hurcolás gyanúja felmerül. Gyászhir. Vettük a következő gyászlapot: »Kezedre bizom lelkemet, te váltasz meg enge- met, oh Uram, hűséges Isten. Solt. 31, 6.« Alul­írottak az összes rokonság nevében is szivünk legmélyebb fájdalmával, de az Ur akaratában való megnyugvással tudatjuk, hogy a szeretett hitves, a legjobb anya, testvér, nagyanya, anyós, sógornő és rokon: Balázs Józsefné szül. Ladányi Eszter, életének 66-ik, házasságának 48-ik évé­ben, folyó hó 25-én, este 7 órakor rövid szen­vedés után váratlanul elhunyt. Feledhetetlen drága halottunk hült teteme f. hó 27-én d. u. 4 órakor fog az ev. ref. vallás szertartása sze­rint az iskola-utcai gyászházbói örök nyugalomra helyeztetni. Felsőbánya, 1911. év október hó 25-én. Legyen nyugalma csendes és emléke ál­dott ! Balázs Jóssef férje. lfj. Balázs József, Sán­dor, Kálmán, Batike, Eäztike, Zoltán gyermekei. Ladányi Samu, József, Iika testvérei. Balázs Esz­ter sógornője. Ifj. Balázs Józsefné szül. Újházi Mariska, Balázs Sándorné szül. Bónis Mariska, Balázs Kálmánná szül. Maár Vilma menyei. Ba­lázs Sándor, Vilmos, Győző, Lenke, Elvira, An­gelika, Hajnalka, Viola, Csaba, László, Mariska, Ilonka, legifj. Balázs József, Balázs Irénke, Jenő unokái. — A temetésen megnyilatkozott nagy

Next

/
Thumbnails
Contents