Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1911-11-02 / 22. szám
Felsőbányái Hírlap részvétért, melylye] a család fájdalmát enyhi- | tették, köszönetét mond a gyászoló család. Az érdeklődök figyelmébe. A múlt számunkban egy faárverési hirdetményt adott ki a városi tanács, miután több famennyiség lesz az árverésen kiadva, mint amennyi a hirdetésben jelezve van, a mai számban megjelent módosított hirdetést figyelembe ajánljuk. A megvásárolt vőlegény. Érdekes módon adott egy felsőbányái anya engedélyt ahhoz, hogy fia kivételes nősölési engedélylyel a hímen rózsaláncait magára vegye. A szülői beleegyezés aláírásakor az anya ugyanis azt a meglepő nyilatkozatot tette fia jövendőbeli anyósának, »hogyha fiú kell nektek, úgy fizessetek 100 koronát, mert ingen nem. adom.« A meglepett vőlegény és anyós, miután a fiúnak a menyasz- szony, az anyósnak meg a vő, úgy látszik, megérte a pénzt, nehéz szívvel, de aláírták a szabályszerű kötelezvényt. Az adásvevési szerződés jogérvényes s a vőlegény most két okból mondhatja a menyasszonynak, hogy drága j angyalom! Vásári lopás. Múlt számunkban elmondtuk, mint károsított meg az állatvásáron két ember egy szegény oláh embert. A gyanú két templom- kéregetőre irányult, ezek azonban a rendőrkapitánynyal igazolták alibijüket és igy ellenük az eljárás meg lett szüntetve. A nyomozás eddig eredményre nem vezetett. Dalestély. A nagybányai Dalegyesüiet 1911. évi. nov. hó 11-én szombaton a Polgári Olvasókör összes termeiben lánczczal egybekölött dalestélyt rendez. Delépti-dij: személy-jegy 2 K, család-jegy 5 K. Kezde este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag lesznek nyugtázva. Akik tévedésből meghívót nem kaptak, szíveskedjenek Kovács Gyula könyvkereskedő úrral tudatni. Műsor: 1. »Madárka az erdőben « Mair Gézától. Előadja : a Dalárda. 2. Felolvasás. Tarija : Troplovits Imre dr. 3. »Vársz-e rám a forrás partján?« Mácsai Sándortól. Énekli: a Dalárda 4. Kupié. Előadja: Práger Kálmán, zongorán kiséri. Szaucsek István. 5. Magyar népdalok. Schmidt Vilmostól, a) Csikós gyerek ha felül . .. b) Elvesztettem a patkómat . . , c) Ej haj! Pista bácsi . . . d) Adj egy csókot kis violám. Előadja: a Dalárda. Az avasiak jókedve. Folyó évi május hó 21-én este kitörő jókedvükben voltak Huzsa Vaszil, Bulbuk Vaszil, Pintye György és Búd Vaszil tartolczi legények. Jókedvükben, hogy foglalkozzanak valamivel, betörték kövekkel a Tor- csák Ferenc, korcsmáros ajtaját és a korcsmából szeszt és kevés készpénzt elvittek, a korcsmái berendezést pedig megrongálták. Annak idején le is tartóztatták a tetteseket, de kihallgatás után szabadon bocsátották. A szatuiárnómetii kir. törvényszék egyenként 3—3 havi szabadság- vesztésre és 100 korona pénzbüntetésre ítélte őket. Újítás a postai csomag feladásánál. A posta- igazgatóság érdekes reformot akar életbe léptetni, a mely ugyan külföldön már évekkel ezelőtt bevált, de nálunk még ujitás számba megy. A csomagok ugyanis ezentúl szállítólevél kiállítása nélkül ép oly módon lesznek feladhatók, mint a levelek. A szálíiíási dijat egyszeiüen lévélbélyegben kell majd a csomagokra ráragasztani s a posta úgy fogja kezelni azokat, mint most a levélpostai küldeményeket. A feladás ezzel természetesen lényegesen könnyebb és gyorsabb lesz anélkül, hogy ezáltal akár az államra, akár a felekre kár háramlanék, A káposzta drágulása. A hu?, a liszt és a tej árának felemelése után most a háztartásban oly fontos káposzta ára emelkedik országszerte hétről-hétre. Oka ennek pedig nem az élelmi uzsora, hanem a természet csapásai. Az idei nyári rettentő szárazság a káposzta növényeknek siny- lődését idézte elő és megakadályozta a továbbfejlődésüket. Sok a panasz, hogy a káposzta rendellenesen fejlődik, a fejek repednek és megállapít taíott, hogy az ilyen káposztanövényeket a ká- posztabaróka (Geuíorrhynchus suloicoilis Gillh) nevű rovar lárvái fertőzték meg és ezen rovar bántalmai folytán felmagzottak. A káposzta drágulása a közönség minden rétegét sújtja és ellene társadalmilag még nem is védekezhetünk. Agyafúrt tolvajok. A nagybányai országos vásárra igyekezett Czura János györkefatui lakos. A város végén találkozott két gazdálkodónak látszó alakkal, akik csatlakozván hozzá, megtudták tőle, hogy lovakat szándékszik vásárolni. Ekkor azt ajánloták a mit sem sejtő Czurának, hogy jöjjön velük a város egy mellékutcájába, hol potom áron vásárolhat két lovat. A jámbor ember elment a két idegennel, kiknek egyike keresni kezdte állítólag elvesztett pénztárcáját és mert az idegenek azzal gyanúsították Czurát, hogy talán ő lelte meg, a gyanút magáról elhárítandó, kivette zsebéből pénztárcáját és mutatta, hogy csak a magával hozott 400 korona van benne. Több sem kellett, a két gazembernek, kirántották a tárcát pénzestül és elszaladtak vele. A nyomozás az agyafúrt fickók ellen erélyesen folyik, de még eddig eredménytelenül. A joghallgatók harmadik alapvizsgálata. Az ifjú jogász nemzedéket ugyancsak közelről érdekli az a nagyfonlosságu lény, hogy a király a mull héten jóváhagyta a tudomány-egyetemnek és jogakadémiák tanulmányi és vizsgarendjéről szóló uj szabályzatot, melyei a kultuszminisztérium készített el. Ennek a szabályzatnak, mely a jövő szeptember eisején már életbe is lép, legfontosabb része az a szakasz, me-ly a harmadik alapvizsgáról szól, amely gyökeresen megváltoztatja a mostani vizsgarendet. A harmadik alapvizsgának, amelyet a hatodik félév végén, tehát egy évvel a második alapvizsga után kell letenni, tárgyai lesznek a magánjog és az anyagi, valamint alaki büntetőjog. Ezentúl tehát mindazoknak, akik jogvégzettséget feltételező közigazgatási állást fognak betölteni, meglesznek a szükséges büntetőjogi ismereteik is és nem fordulhat majd elő olyan eset, hogy a legnagyobb bűnügyekben olyan rendőrtiszt- viselők nyomozzanak, akik a gyakorlatban el- sajátítodak ugyan bizonyos felületes büntetőjogi ismereteket, valójában azonban nem volt meg az az alapos büntetőjogi képzettségük, ami az ilyen állásokban nélkülözhetetlen. Mondani sem kell, hogy a jogászifjuság kissé fanyat arczczai fogja ezt a hirt tudomásul venni, mert a harmadik alapvizsga a jogászévek aranykorát szünteti be végképen. Eddig ugyanis a harmadéves jogászokról szokták elmondani, hogy egyetemi éveik aranykorát élik, mert a harmadik év volt az egyetlen, amelynek végén nem kellett vizsgát tenni. Ennek a boldog kornak mos- már vége van, annyira vége, hogy a jövő tanévben már egész vigan lehet megbukni a harmadik alapvizsgán. Az uj szabályzat ugyanis kimondja, hogy akik most első-, vagy másodéves joghallgatók, azokra már érvényes lesz az uj vizsgarend, tehát akik a jövő tanévben harmadévesek lesznek, azokra a joghallgatókra nézve már kötelező lesz az uj, harmadik alapvizsga, amelynek az az egy hasznos eredménye egészen bizonyos meglesz, hogy a legfontosabb közigazgatási állásokat tételes jogunkat ismerő, tehát megfelelő képzettségű tisztviselők fogják ezentúl betölteni. Gyermektanulmány. A pécsett tartott második országos patro- í nage-kongresszuson egyik határozatban kimond- | iák, hogy az egyesület tagjai részére gyermek- I tanulmányi tanfolyamokat rendezteíuek. Ez a I határozat helyes, bárcsak megvalósítanák nálunk ; is, hisz elvitatni nem lehet, hogy e kérdés megvilágítására égető szükség van. Mert a gyermeket nem lehet úgy kezelni, | mint valami raktári tárgyat, mert a gyermeknek | lelke van, amely fokozatosan fejlődik és fejlődése minden fokán érvényesülni akar és fog is, amint ezt a körülmények engedik, vagy lehetővé teszik. Ki törődik ma a gyermek leikével, mint önálló tényezővel, melynek más appercipiáló képessége van, mint a felnőttének ? Pedig mindenki tudja, hogy ugyanazt az eseményt hat ember hatféleképen iáfja, mert egyiksem azt mondja amit látott, hanem mindenik azt, amit az esemény az ő leikéből kiváltott. A gyermeknek más a fiizikuma, tehát más az általa létrehozott lelkiműködés is. De erre a mai társadalmi berendezkedés keveset gondol, ügy veszi a gyermeket, mint a kész embert igen sok tekintetben, csak ott teszi meg gyermekeknek, ahol felnőtteknek alkalmatlan. Máskülönben is valamennyi társadalmi elfajulásnak az az oka, hogy előre megalkotott és kitervezett közös szabályokba szorítják bele a legkülönfélébb emberi természetet. A lelki élet ezer, meg ezer differenciálódásra alig vau tekintettel a közielfogás. Azt tudjuk, hogy az emberi lest minden legkisebb atomja is teljesen kicserélődik időnként, de hogy lelkivilága is válihzik, arra már nem vagyuk tekintettel. Tehát az egyik nagy baj, hogy nem ismerjük a gyermeki lelket a maga külön individuumában. A másik nagy baj, hogy tömegeket nevelünk, holott minden gyermek külön egyén, akire a tömegelmélet nem alkalmazható minden esetben sikeresen. Más az egyén és más a tömeg psichologiája. A tömeg egyenesen megöiője az egyénnek, az egyén sem az a tömegben, ami volt egyedül. Miután pedig a jelen társadalmi állapot csaknem megváltoztathatatlan, gondolkozni kellene a módról és az eszközökről, melyek ezt a bajt csökkenthetik, vagy a minimumra redukálhatják. Ennek a kérdésnek a helyes megoldása, vagyis az egyén és a tömeg egymást kiegészítő összeműködésének lehetővé tétele óriási feladat, aminek a megfejtése az emberi aethikai alkotások Csimborasszója lesz. E feladat megoldása gigászi erőt, tudást és figyelmet kiván, melyet csak úgy lehet elérni, ha a társadalom minden arra érett tagja kezet kézbe téve becsületes munkában egyesül Az emberiség valamennyi gondolkodója az alakulások kiinduló pontjául a gyermeknevelést tűzte ki. Itt kell most is a probléma megfejtését kezdeni. Nevelni kell mindenkinek példával, tettel, emberséggel, becsülettel. Ma az iskolán kivül alig nevel valaki. Másutt az utca is nevei, az újság, a könyv, a kép is nevel, nálunk mindezek rombolnak, mert nálunk az üzlet a fő, a mának a haszna a fő, a holnappal, a leromlott, nyomorulttá tett lélekkel senki sem törődik. De ez a íezüllött lélek gyilkol, ma Edeiényben, holnap Budapesten, holnapután Böszörményben. Gyilkosokat nevel ez a mai féktelen, zagyva tudás ideges, mindenhez kapkodó, semmit becsületesen el nem végző, — boldogulni nem tudó száj lovagokat, akik mindent jobban tudnak másnál, de azért a mások türelmén, vagy időkimé- letén élősködnek. Valóban itt a tizenkettedik óra, mikor minden becsületes embernek össze kell fogni, hogy megmentsük, ami még menhetŐ. Szocziálista, nem szocziálista nemes munkát végez, ha itt akczióba lép. Itt volnának a téli felolvasások. Talán nem lenne hiábavaló, ha az arra hivatottak e kérdéssel is foglalkoznának. A gyermektanulmány a felnőtteknek is elkél, sőt szükséges, hogy egy kis magábaszállásra tanítson sok könnyelmű, vagy egyébként nem rosszindulatú embert. De meg aki nevelni akar, annak magának is neveltnek kell lenni, nehogy úgy járjon, mint ma a legtöbb ember, aki egyre a más portáján seper, de maga nyakig ül a pocsolyában. Kiadótulajdonos : Nánásy István. Hirdetések. ESEEETl BOLINDER-féle nyersoSajmotorok és nyersoiajfokomobiiok Csak Szabd Emil és Társánál Jsapliatólc. BUDAPEST, VI., Teréz-körut 46. szánt. Benzinmotorok. Szivógázmoíorok. Teljes malom- berendezések. Árjegyzék ingyen és bérrneníve. Kérjük a czimre ügyelni.
