Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1911-06-29 / 13. szám
XVI. évfolyam. 13. srsáim.. 1911. «TuLniuis 39, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. /c 9 (); — megjelenik nagybányán mínden második csütörtökön. = Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek,“reklamációk és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. - ' A városok élete. j (Sz.) Az országos rri. kir. statisztikai hivatal folyj3_évypannkaprogrammjába többek között az önkormányzati szervek statisztikájának összegyűjtését vette föl és ennek keretén belül a városok statisztikáját össze fogja állítani. A városok jövö sorsára nagy jelentősége van ennek a részletes statisztikai adatgyűjtésnek. Évtizedekig a városok sorsa elhanyagolt ága volt az államkormányzásnak s igy évtizedekig a hivatalos statisztika sem érdeklődött a városok érdekes, sajátos, mozgalmas élete iránt. Csak a legutóbbi idő az mióta talán inkább gazdasági szükségszerűségből, mint a városok nagy jelentőségének belátásából, reá terelődött a hivatalos körök figyelme is a városokra. A városok helyzetét, életét, intézményeit a városok fejlődésével összefüggő városi társadalmi élet lüktetését, a városok bajait csak a statisztika tárhatja föl az érdekeltek és a nagyközönség előtt. A városokról összegyüjtendő statisztika megadja majd a városok valódi megismerésének lehetőségét, másfelől lehetségessé teszi a városok fejlődésére vonatkozó tudományos igazságok megállapítását. Most, mikor az országos m. kir. statisztikai hivatal munkaprogrammjába vette a városi statisztika alapos, részletes összegyűjtését, ebben mi egy szebb jövö hajnalhasadását látjuk, mert érezzük, hogy végre irányadó körökben is fölismerték a városok nagy jelentőségét, erejét és az egész gazdasági és társadalmi berendezés átformálására való képességét. Az igazságnak megfelelőleg konstatálnunk kell, hogy a városokról nem az lesz a legelső statisztika, mely kizárólag a városok helyzetével és belső életével foglalkozik. A magyar városok országos kongresz- szusa már első közgyűlése alkalmával reámutatott a városi statisztika gyűjtésének szükségességére és fontosságára. Kiváló s kitűnő szakember fejtette ki, hogy a városok érdekes, változatos sajátságos élete a statisztika fokozottabb figyelmét érdemli meg. A városok kongresszusa határozatából kifolyólag sajtó alatt is van már a városok statisztikai évkönyve, mely első ilynemű munka lesz a maga nemében. — A városok statisztikai évkönyve azonban nem ölelhette föl a városok életviszonyaival ösz- szefüggő kérdések olyan tömegét, mint teszi azt most a m. kir. országos statisztikai hivatal adatgyűjtése. Ez az adatgyűjtés kiterjed az általános kérdéseken kívül a városi alkalmazottak viszonyára, az adózási- viszonyokra a város háztartására, a város adósságaira, a városi gyámpénztárra, a város vagyonállapotára és a város kezelése alatt álló alapoknak, a takarékbetéteknek, értékpapíroknak adósleveleknek gyümölcsöztetési és elhelyezési módjaira, a város nyugdíjalapjára, a szegényügyre, a rendezett tanácsú városok törvényhatósági terheire, a közoktatásügyre, a városi kultur- és jóléti intézmények fen- tartási költségeire, a város összes üzemeire: a világítás, vízvezeték, csatornamüvek, fürdők, vásárcsarnok, közvágóhíd, jéggyár, téglagyár tüzelőanyag raktárakra, városi vas- utakra és városi kezelésben levő egyéb nagyobb vállalatokra. A maga nemében tökéletes lesz ez a statisztika. A statisztikai adatgyűjtésnek a tervezet szerint súlypontja a városok háztartási viszonyaira esik. Ez helyes is, mivel a városok háztartásának a rendezése a legelső föladat, melynek jól vagy rosszul való megoldásától függnek a városok jövő fejlődésének lehetőségei. Érezzük és tudjuk, hogy rengeteg ama kérdések száma, hol a városok élete és a társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyok összekapcsolódnak s elismerjük, hogy mindezeket a statisztikai kérlelhetetlen rideg számadataival megvilágítani amilyen szükséges, éppen olyan nehéz föladat. Annyival is nehezebb, mert hiszen a városi statisztikai adatgyűjtésnek még a kezdetén vagyunk és a városok életével összefüggő összes problémák adatait egyszerre összegyűjteni nem igen lehet. Hogy azonban a hivatalos köröknek figyelme már reá irányult a városokra, ennek csak örülni tudunk s tekintve azt a nagyfontosságu, mesze kiható következményeket, melyek a városi statisztikával üsz- szefüggnek, a szakértelemmel összeállított kérdőivek pontos, lelkiismeretes kitöltése minden városnak elsőrangú kötelessége. A város szaktisztviselői — első sorban a számvevő — a legnagyobb lelkiismeretességgel feleltek meg ezen kötelességnek s a város minden irányú, de főkép háztartási viszonyaira a legpontosabb adatokkal szolgáltak. Bár ezen munkálat városunk helyzetére terelné a felsőbb körök figyelmét. Álom. Erdő lombja azt suttogja, Mikor szellő hajtogatja:- Hogy szeretlek, te is engem, Szivünk egy a szerelemben, Feslő rózsa azt regéli, Mikor a nap csókja éri: Aranykapocs a mi csókunk, Nem tördeli össze sorsunk. Még az éj is úgy biztatgat, Mikor a tengernyi csillag Halvány fátyolként ránk borul S megóv minden fájdalomtól. így álmodja szegény szivem, Ha fel-felcsillan reményem ; De a remény, de az álom Kerüli az én világom. —o— Magyar Wörishoffen. Irta: Tury József, a miskolczi »Erzsébet-fürdő< igazgatója. Ha a müveit világ magas kultúrájú metropolisából, Münchenből kiindulva, pár órai ut után egy olyan állomásra robog be a vonatunk, ahol a hivatalos állomás-személyzet, a perron közönségével együtt, mezítláb és hajadonfővel fogadja az érkező vonatot: azonnal tisztában lehetünk vele, hogy ez a város nem lehet más, mint Wörishoffen, a mezítlábasok hazája. A mezítlábas szállodai szolga fölteszi táskánkat kézikocsijára s mi szépen utána sétálunk az alig pár száz méternjúre eső szállodákig. E rövid utón azonban akarva, nem akarva, erőt vesz rajtunk a nevetés, amint az egyébként urasan kiöltözött mezítlábas alakokkal találkozunk. Mosolygásunk azonban csöppet sem zavarja a szembe jövő mezítlábasokat, sőt úgy tetszik, mintha a tekintetük azt mondaná: »Hiába mosolyogsz, te is le fogod huzni a cipődet.*ÍLs való igaz, hogy ez a látvány olyan szuggeráló erővel hat az emberre, hogy minél tovább vagyunk a mezítlábasok között, annál nagyobb kedvet érezünk a cipőnktől való megszabadulásra. Wörishoffen nagyon érdekes fürdőtelep. Az itt szerezhető benyomások és tapasztalatok igen tanulságosak. E fürdőtelepet azért kerestem fel, hogy a vízzel való gyógyítás különböző eljárásait s eszközeit annak kiinduló állomásán közvetlenül tanulmányozhassam. Az egyszerű kis bajor faluban néhány év előtt apostola támadt Kneip páter személyében annak a hitnek, hogy a hidegvízben s a testnek a levegőhöz és napfényhez szoktatásában olyan fegyvert és ellenszert birunk, mely mindenféle baj ellen védelmül szolgál. A hirdetett igék a kis bajor faluból utra- keltek s bejárták az egész világot. Akadtak sokan, akik teljes elhatározásukkal fogtak hozzá, hogy a hidegvíz és napfény hatását önmagukon kipróbálják. Voltak azonban, akik nem érték be ezzel, hanem a biztosabb hatás kedvéért elzarándokoltak Wöris- hoffenbe, hogy Kneip páter közvetlen tanítása és példaadása nyomán tanulják meg a természet gyógyító erőinek szeretetét. Ez a törekvés az évek során oly mérveket öltött, hogy a világ minden részéből odasereglő idegenek részére hatalmas gyógyintézetek és szállodák építése vált szükségessé. Az egykori csöndes bajor falucskából nagy kiterjedésű és rendkívül keresett fürdőtelep lett. Az apró ablaku fehér házacskák helyét modern palotasorok, hotelek foglalták el s bár Kneip páter nincs már az élők között, utódai hiven követik ma is az ő rendszerét, mely jólétet s boldogulást hozott az egész városra. Ezért a jótéteményért Wörishoffen lakossága nem maradt hálátlan. A város egyik parkírozott terén érc szoborműben örökítette meg a Kneip páter alakját. A fürdőtelepen időző idegenek állandóan virágdiszszel látják el a szobor talapzatát. Levegő, napfény, hidegvíz! E három szó körül forog Wörishoffenben minden. Okosan és mértékkel használva, valóban minden gyógyitóerő együtt van e három tényezőben. A rendszeres kúrát használók kora reggel
